A szocho a foglalkoztató által a munkavállaló után fizetett adó, amely a szakképzési hozzájárulás mellett a bruttó munkabérre rakódik. A csökkentésére már lehetett számítani, hiszen ebben még 2016 végén állapodott meg a kormány a munkaadói és a dolgozói érdekképviseletekkel. A hat esztendőre szóló bérmegállapodás részeként 2017. január elsejétől a 27 százalékos szocho (2012 óta volt ekkora a foglalkoztatók ezen adóterhe) 22 százalékra csökkent, és akkor 2018-tól egy 20 százalékra történő mérséklést irányoztak elő. A mostani törvénnyel ennél is nagyobb járulékcsökkentés lesz, hiszen 19,5 százalékra zsugorodik a szocho. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ez a járulékmérséklés 200 milliárd forint megtakarítást jelent majd a vállalkozói szektornak.
Egy másik fontos változás lesz 2018-tól, hogy az egészségügyi hozzájárulás (eho) is csökken, szintén a jelenlegi 22-ről 19,5 százalékra. A törvény nyomán a főállású kisadózók által igénybe vett pénzbeli ellátások alapja 94 400, illetve nagyobb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra emelkedik. Az eho változása kihat az egyes cafeteriajuttatások után fizetendő közterhekre is, így az adóterhelés csökken: 43,66 helyett 40,71 százalékos lesz.
A Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó cég lapunknak eljuttatott kommentárja szerint indokolt volt a járulékmérséklés, mivel a foglalkoztatással járó közterhek magas szintje miatt a munkáltatók teljes bérköltsége a kelet-közép-európai régióban átlagosan megközelíti a nettó bérek 160 százalékát. Ezt azt jelenti, hogy a gyakorlatban 100 ezer forint nettó munkabér csaknem 160 ezer forintjába kerül a foglalkoztatónak. Ráadásul az úgynevezett adóék – vagyis a bérköltség adó- és járuléktartalma – Magyarország esetében még a térségben is kifejezetten nagy, így a munkáltatói terhek további csökkentése indokolt.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy bár a járulékmérsékléssel könnyebb lesz a munkaadók élete, a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelése pluszterhet jelent a cégeknek, vállalkozásoknak, amelyeknek emellett továbbra is számolniuk kell az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással. A foglalkoztatók által a dolgozók után fizetett járulékok csökkentése egyébként a munkaadói érdekképviseletek régi kérése volt. A frissen elfogadott és a 2016-ban kitárgyaltnál 0,5 százalékponttal nagyobb redukálás megoldhat néhány munkaerőpiaci problémát is. A járulékmérséklés ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy a foglalkoztatóknál többletforrás marad, ugyanakkor kérdéses, hogy ezt mire fordítják. Itt több lehetőség is van: vagy a profitjukat növelik, vagy bővítik a munkavállalói létszámot, miközben meglévő dolgozóik bérét szinten tartják, vagy pedig nem bővítenek létszámot, hanem az aktuális állományt érintően bért emelnek.
