VÁSÁRLÁSI EGYÜTTHATÓ
Az elmúlt másfél évben a kiskereskedelmi forgalom bővülése a KSH adatai szerint rendre a GDP-növekedés felett teljesített, amit javarészt a bérkiáramlás erősödése és az adópolitika kedvező hatása eredményezett. Ma már senki sem vitatja, hogy a növekvő elkölthető jövedelem sokkal jobban ösztönzi a fogyasztást az olyan piaci intézkedéseknél, mint például az áfacsökkentés. Az egyes társadalmi csoportok jövedelmi gyarapodásáról megoszlanak ugyan a vélemények, az azonban pontosan kiolvasható a rendelkezésre álló volumenadatokból, hogy a legnagyobb mértékben nem az élelmiszer jellegű termékek, hanem a tartós fogyasztási áruk (iparcikkek, ruházat) eladása izmosodik. Ez pedig arra mutathat, hogy a gyengébb keresetűek jövedelemnövekedése is olyan nagy volt abszolút értékben, hogy a meglévő háztartási gépeiket jobbra cserélték, bővítették az eszközparkjukat, a bútorzatukat. (Az már egy kicsit visszás, hogy a nagy vásárlás közepette nemigen marad idő az olvasásra, ugyanis a KSH adatai szerint 2018 második felétől ebben a csoportban összességében nem mutatkozik bővülés – sőt ez a piac inkább leszakad a többihez képest.
Az olcsó üzemanyag, amelynek a jelek szerint épp befellegzett, ugyancsak kedvezett a növekedésnek, ezen a piacon is töretlen dinamikával nőtt a fogyasztás – tehát egészen mostanáig.
ITTHON SOKÁIG ERŐSEK VOLTAK
Ezeknek a hatásoknak köszönhetően a kiskereskedelmi forgalom másfél év alatt havi lebontásban átlag 5-6 százalékkal bővült, a dinamika amplitúdója pedig a 7-9 százalékos csúcstól 3 százalékos mélypontig mozgott, vagyis a mozgás időnként erőteljesen hektikus. Ennek ellenére az átlagokat tekintve szinte érthetetlen, miért van most kevesebb üzlet a piacon, mint másfél esztendővel ezelőtt, illetve miért csökken az eladók száma. A megértéshez vissza kell ugrani a kétezres évek közepére, amikor a nemzetközi láncok által működtetett kiskereskedelmi felületek négyzetméterszáma megközelítőleg azonos volt a magyar boltláncokéival – az élelmiszerszektorban. Ezzel Magyarország meglehetősen egyedinek számított, még a régióban is. Ám már akkor látszott, hogy a kicsik nem tudják felvenni a versenyt a nagyokkal, üzleteik jelentős részének a mérete nincs összhangban az elvárásokkal (széles minőségi kínálat), s árubeszerzésük, illetve s a boltok ellátása sem olyan központosított, mint a nagyoké. Ennek ellenére a hazai kisboltláncok ereje a 2010-es évek közepéig kitartott, de innentől kezdve a kemény diszkontok átvették a fő szerepet, és a kis alapterületű üzleteket sok esetben háttérbe szorították, így azok kikoptak a rendszerből. A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben is erőteljes volt a magyar jelenlét. Ha lehet, ezek a területek még elaprózottabbak voltak, mint az élelmiszerszegmens. Természetesen a nagyok itt is szerepet játszottak (bútor-, sportruházat-, barkácscikk-kereskedelem, elektronikai termékek értékesítése), ám több volt a magyar hátterű mikro- és kisvállalkozás, amelyek igyekeztek a felszínen maradni mellettük. Ezeknek a boltoknak az eltűnése az online kereskedelem erősödésével kezdődött meg, négy-öt évvel ezelőtt.
Így a KSH által mért kiskereskedelmi forgalomnövekedés eloszlása meglehetősen érdekessé vált. A reálgazdaságban sokkal kevesebb üzlet (nem feltétlenül kisebb kiskereskedelmi felületen) csinál jóval nagyobb forgalmat, míg az online piacon számtalan (nem is feltétlenül jogtiszta bolt) igyekszik minél nagyobb szeletet kiharapni az ez évre várt 700 milliárd forintos árbevételből. (Csak a miheztartás végett: a teljes kiskereskedelmi forgalom több mint 10 ezer milliárd forint.) A blokkk.com kereskedelmi szakportál adatai szerint tíz év alatt a webes üzletek száma a tizenötszörösére nőtt. (A napi fogyasztási cikkek forgalmában már hétszázalékos részesedést mondhatnak a magukénak.)
AZ ONLINE MINDENT MEGMAGYARÁZ
Innen nézve tehát nem is tűnik bonyolultnak, hogy miért tűnt el több ezer üzlet és vállalkozás a kiskereskedelmi piacról, annak ellenére, hogy a volumenindex impozánsan nőtt. A dinamika gyengülése ugyanakkor nem jelenti a fogyasztás esetleges visszafogását. Sokkal inkább a bázisok váltak nagyon erőssé, így a hó/hó adatokban nagy amplitúdó mellett kisebb értékek jelentkeznek majd. Mindez piaci konszolidációt és a webes boltok javára történő lassú átrendeződést is jelenthet, kérdés azonban, hogy a most kiáramló lakás- és autótámogatások milyen hatással lehetnek a piacra. A lakástámogatás az elmúlt húsz évben abszolút jolly jokernek számított a hazai kiskereskedelemben. Minden egyes ilyen dotáció komoly növekedést hozott. Az új háztartások kialakítása egyaránt erősítette a napi fogyasztási cikkek értékesítését és a tartós fogyasztási termékek eladását is. Kérdés, most mekkora támogatási összeg áramlik ki, és annak mekkora hányada kerül a piacra.
Az autóértékesítés növekedésében ez vélhetőleg nem látszik majd, ugyanis a piac itt is jelentős növekedést produkál. Legfeljebb a dinamizmus fenntartásához járulhat hozzá időlegesen.
