– Svájc gazdag, de kicsi ország: milyenek a kereskedelmi kapcsolatok hazánk és az alpesi köztársaság között?
– Svájc az egyik legfontosabb globális vállalati központ, az ott koncentrálódó gazdasági és pénzügyi érdekek egyértelműen meghaladják a tényleges határokat. Egyébként mintegy kilencszáz ottani cég harmincezer dolgozót foglalkoztat Magyarországon. A statisztikák szerint az alpesi ország immár a hetedik legfontosabb befektető hazánkban. Stabil gazdaságpolitikánk, a magyar gazdaság eredményei olyan alapot teremtenek az itt tevékenykedő svájci vállalkozások számára, amelyre bátran építhetnek.
– Köztudomású, hogy 1956-ban, valamint a hidegháború idején honfitársaink ezrei telepedtek le Svájcban, önnek is magyar felmenői vannak. Számítanak-e még ezek a „gyökerek” az üzleti világban?
– Olyannyira, hogy svájci szempontból Magyarország volt az első számú befektetési helyszín, az abszolút csúcspont. Ezért egy maroknyi helvét üzletember gyorsan és határozottan végrehajtotta a kétoldalú kamarás elképzelést ebben a relációban, és Zürichben megalapította a HSU-t. Kamaránknak, amely huszonöt éves, nyolcvan-száz tagja van svájci és magyar oldalról.
– Mi a HSU funkciója?
– Elsősorban információs központ vagyunk, közben pedig a két ország kis- és közepes vállalkozásainak az üzleti ügyeit intézzük. Svájcban a gazdaság alkotóerejét a kkv-szektor jelenti, az éves gazdasági teljesítmény döntő részét az ahhoz tartozók, nem pedig a multik teremtik elő. Megrendeléseik lehetnek a magyar kis cégek kitörési lehetőségei!
– Mekkora a verseny Svájcban? Egyáltalán: lehetünk ott versenyképesek?
– A magyar cégek kreativitásban a világon mindenütt megállják a helyüket, bizonyos szektorokban pedig – mint az IT – a híres magyar szürkeállomány „kapacitása” közismert. Ám a húsipari vállalatok piaci jelenléte is egyre meghatározóbb Svájcban. Nemrég a járművek és a mechatronika területén történő együttműködés elmélyítése kapcsán kötöttünk megállapodást a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központtal. Ezek az ágazatok sikersztorik, rá kell kapcsolódniuk a kis cégeknek is.
– Minden nagyon szép, minden nagyon jó?
– Erről szó sincs! A verseny nagy, és Zürichből nézve egy „híres” magyar vállalat „no-name”, a magyar társaságoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy brandekké váljanak.
– Svájcnak frankja van, Magyarországnak forintja. Milyen pénznemben kereskednek egymással a cégek?
– Általában euróban történik az elszámolás, vagyis nem okoz gondot, hogy egyik ország sem tagja az eurózónának.
– Az alpesi köztársaság nem is lehet „eurós”, hiszen nem tagja az EU-nak. Nem ösztönzi Brüsszel Helvéciát, hogy adja fel a függetlenségét?
– Svájc gazdag ország, az Európai Unió nyugati részének a közepén. Presszió rajta is van, hogy lépjen be az EU-ba, de erre nem kerül sor. Ugyanakkor Svájcnak is számos kompromisszumot kell kötnie az unióval, hiszen Bern gazdasági és politikai partnere Brüsszelnek.
Borítófotó: Alpesi hotelszoba szédítő magasságban. Falak és tetők nincsenek, de biztosak az alapok
