NAGY JÁNOS
– Mennyire váltak be a földhasznosítással kapcsolatos remények? Hogyan látja utólag az NFA működését például a földprivatizációnak is titulált, a gazdákat 200 ezer hektárhoz hozzásegítő, 2015–16-ban lebonyolított Földet a gazdáknak! program kapcsán?
– A Földet a gazdáknak! program a rossz nyelvek szerint földprivatizáció. A rendszerváltással egy egészen másfajta gazdasági-társadalmi berendezkedésből áteveztünk a piacgazdaságba. Most a verseny a jellemző, és meghatározó eleme a magántulajdon, az azzal való gazdálkodás, a vele való általános törődés – a korábbi, zömében állami tulajdonú működéssel szemben. Ezzel az átalakulással a tulajdoni berendezkedés és a gazdálkodási lehetőség is megváltozott, új jogszabályok születtek, amelyek megengedték azt, hogy a magántulajdonon alapuló gazdálkodás kerüljön előtérbe, és az állam ez alapján, a gazdálkodási szféra által létrehozott adónemekből fejlessze a nemzetet és a nemzetgazdaságot. Az agrárszektorban a kárpótlás révén a földek bizonyos mértékig magántulajdonba kerültek, megteremtődött a megvásárlásuk és a rajtuk történő gazdálkodás lehetősége. A magyar vállalkozói réteg azonban tőkeszegény a nyugatihoz viszonyítva. Az európai uniós tagsággal megindult a tőkebeáramlás, de a hazai gazdálkodói réteg érezhetően mindig egy kicsit hátrányban volt. A Földet a gazdáknak! programnak ténylegesen nagy sikerei vannak, nem csak a kommunikáció szintjén.
– Mire gondol?
– Valóban lehetőséget teremtett annak a gazdálkodónak, aki a magyar mezőgazdaságból akar megélni, abból szeretne profitálni, arra akarja feltenni az életét. A hazai agráriumnak nagyon nagy szüksége volt arra, hogy kapjon egy lökést, hiszen elképesztő lendülettel fejlődik. A precíziós gazdálkodáshoz például már egészen másfajta tőke és tudás kell, mint amely az ágazatra korábban jellemző volt. Az állam megmutatta, hogy számít a gazdálkodókra, s biztosítja a boldogulásuk lehetőségét. Ennek a politikai-gazdasági vetületnek számtalan előnyét lehet megfogalmazni, a termelési potenciál bővülésétől kezdve a munkahelyteremtésen át az állatlétszám növekedéséig – a statisztikákban mindez visszaköszön.
– Az NFK a továbbiakban változatlanul ellátja a magyar állam képviseletében az NFA korábbi tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos feladatait, de újonnan alapított költségvetési szervként más munkái is lesznek. Mit lehet tudni ezekről?
– A földügyekkel kapcsolatos teendők időközben egyszerűbbé váltak. Ezt nyilván a tárca és a kormány is felmérte, erre alapozva újabb feladatokat adott. A hasznosítás és az értékesítés mellett gyarapítjuk is az állami földvagyont, évente sok száz hektárral. Figyeljük a földforgalmat, s nap mint nap vásárolunk területeket, főként természetvédelmi oltalom alatt állókat, erdőket, de vannak egyéb vételek is. Az NFK indításával egyidejűleg három fontos területet kaptunk még, amelyek kapcsán szintén komoly eredményeket szeretnénk elérni. Az egyik az öntözésfejlesztés, a másik az erdészettel összefüggő egyes közigazgatási feladatok elvégzése, a harmadik a birtokrendezés, amely főként az osztatlan közös tulajdonú földterületek megszüntetésére irányul. Utóbbi feladatot a 2019. június 30-án megszűnt Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft.-től vettük át. Az új tevékenységi kör a ciklusban a tárca számára kijelölt tennivalókat fogja egybe.
– Az NFK látja majd el az öntözéssel összefüggő támogatói, szolgáltatói, tervezési, továbbá koordinációs, jogi és igazgatási típusú feladatokat, mint a korábbi kormányhatározatok alapján létrehozni tervezett „öntözési ügynökség”. Mi várható ennek kapcsán?
– Az Agrárminisztérium szeretné a mezőgazdasági termelők öntözés iránti hajlandóságát az öntözésfejlesztés és -üzemeltetés szabályozási és támogatási környezetének a megteremtésével, valamint együttműködési és hosszú távú tervezési szemlélettel kedvező irányban befolyásolni. A fejlesztési feladat tehát a mezőgazdasági termelés biztonságát célzó vízellátási rendszer kidolgozása és elindítása, idetartozik a vízkezelés agrárcélú felhasználása is. Ez egyébként egy hosszú évekig eltartó folyamat.
– Ahogyan az erdősítés is…
– A feladatunk, hogy az erdősítési program úgy induljon el, hogy évről évre megvalósuljanak a tervek. Erdősíteni kell az országot, sok fát kell ültetni, ennek a rendszerét is úgy szükséges kidolgozni, hogy a magántulajdon szintén érdekelt legyen. Fontos, hogy a fásítás ne csak állami, hanem olyan területeken is megtörténjen, melyek a mezőgazdasági termelés szempontjából kevésbé kedvezők, ökológiai szempontból viszont indokolt az ilyen irányú hasznosításuk. Ennek jegyében az NFK tevékenységi körébe tartozik az erdők ökológiai állapotának és gazdasági erőforrásainak a felmérése, változásuk nyomon követése. Idetartozik az erdők egészségi állapotának, az éghajlatváltozás hatásainak és a veszélyeztető szükséghelyzeti károsítóknak a folyamatos figyelemmel kísérése, valamint az erdőgazdálkodás szabályozásához szükséges erdészeti informatikai rendszerek üzemeltetése is.
– És a régi nagy probléma, az osztatlan közös tulajdon?
– Meg kell állítani a további aprózódást. A földbirtokok az osztatlan közös tulajdon miatt nemcsak használati, hanem finanszírozási szempontból is kezelhetetlenek. A kormányzat programját fogjuk végrehajtani, és már ebben a ciklusban is nagy eredmények várhatók ezen a területen. A jövőben az NFK mint birtokrendezési eljárásokat koordináló szerv tevékenységébe tartozik majd az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos feladatok mellett más, átfogó birtokrendezési eljárásokra vonatkozó teendők országos szintű előkészítése is. Azt gondolom, az államnak feladata is, hogy birtokrendszerileg rendbe tett, jól hasznosítható területeket továbbhasznosítson. Átadja haszonbérbe vagy értékesítse azoknak, akik gazdálkodni szeretnének rajta, s ezzel elősegítse, hogy a magyar mezőgazdaság európai értelemben vezető ágazattá váljon. És ne feledjük, ebből az állam profitál is.
– Megvan mindehhez a pénz, paripa, fegyver? Az NFK jövő évi költségvetése 2,2 milliárd forint, az idén az NFA is ugyanekkora büdzséből gazdálkodott, pedig az NFK-nak nemcsak a tevékenységi köre, hanem a létszáma is bővül.
– Nem aggódom a költségvetés miatt, a feladatok ellátásához szükséges forrás biztosított lesz.
NÉVJEGY
1963-ban, Székesfehérváron született.
1987-ben végzett agrármérnökként a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán, Mosonmagyaróváron.
1990-ben mérnök-közgazdász végzettséget szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán.
2013-ban közigazgatási szakvizsgát tett.
1993–95-ben a Kereskedelmi Bank Rt. osztályvezetője volt.
1997–98-ban a Magyar Agrárkamara főtanácsosi posztját töltötte be.
2000–03-ban a Signal Biztosító Rt. értékesítési vezetőjeként tevékenykedett.
2003–05-ben a Magyar Takarékszövetkezeti Bank régióvezetője volt.
2008–10-ben a székesfehérvári Szent István Szakközépiskolában tanárként dolgozott.
2010. szeptember elsején a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökhelyettese lett.
2014. szeptember 1. és 2019. június 30. között az NFA elnökeként tevékenykedett.
2019. július 1-jétől az NFK elnöke.
