STATISZTIKA
Majdnem pontosan kilenc százalékkal növekedett a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek a mennyisége a június végéig tartó egy év alatt, amely az első fél év végén már meghaladta az 56 300 milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban közzétett előzetes statisztikáiból. Az igen figyelemreméltó – reálértéken is jelentős – növekedéshez a második negyedév is erőteljesen hozzájárult: a friss és felszámolt megtakarítások egyenlege 883,5 milliárd forintot mutatott, miközben az átértékelődésekből is több mint 480 milliárdos bővülés származott. Ezzel újabb történelmi csúcsra ért a háztartások megtakarításainak mennyisége, és úgy tűnik, hogy stabilizálódik az utóbbi negyedévekben megszokott, éves alapon számítva 8-10 százalékos növekedés. A háztartások pénzügyi eszközeinek folytatódó bővülése persze nem túlságosan meglepő: a reálbérek gyors ütemű növekedése egyértelműen hozzájárul a megtakarítási portfólió méretének emelkedéséhez.
Azzal együtt viszont, hogy a háztartások pénzügyi eszközeinek az állománya viszonylag gyors ütemben növekedett az elmúlt időszakban, az eladósodás visszafogott ütemű maradt. A jegybank adatai szerint a lakosság kötelezettségeinek állománya 9286 milliárd forintot ért el június végén, ami 5,7 százalékkal magasabb 2018 derekához képest. A kötelezettségek legnagyobb részét – nem meglepő módon – a hitelintézeti szektortól származó kölcsönök adják: ezek mennyisége 5,4 százalékkal, 7747,1 milliárd forintra emelkedett egy év alatt. A hitelállományon belül a lakáshitelek állománya nőtt gyorsabb ütemben – éves alapon több mint tíz százalékkal –, így az első fél év végére meghaladta a 3500 milliárd forintot. A kötelezettségek állományának nem egészen hatszázalékos emelkedése nyomán a háztartások nettó pénzügyi vagyona – amely kissé leegyszerűsítve a megtakarítások tartozásokkal csökkentett egyenlegét jelenti – csaknem egytizedével emelkedett a júniusig számított egy év alatt, és meghaladta a 47 ezer milliárd forintot.
A lakossági megtakarítások szerkezeténél ugyanakkor történtek elmozdulások az elmúlt egy évben, és ezek java része pont a vizsgált időszak végéhez, 2019 júniusához kötődik. Ebben a hónapban jelent meg ugyanis a piacon a Magyar Állampapír Plusz nevű hosszú távú konstrukció, ami amellett, hogy a megtakarításaik átrendezésére sarkallta a háztartásokat, a szektor állampapír-portfólióját is tovább dagasztotta. Nem véletlen, hogy az állományok változása alapján az állampapírok lettek az elmúlt egy év legnagyobb nyertesei az MNB statisztikái alapján. A jegybank adatai szerint június végén már több mint 6570 milliárd forintnyi állampapír volt a hazai háztartások kezében, ami közel egynegyedével – 24,4 százalékkal – több az egy évvel korábbinál. (Figyelemre méltó, hogy csak a második negyedévben közel 560 milliárdos pluszt mutatott a tranzakciós egyenleg.) Az elmúlt egy év másik nagy nyertesének a bankbetétek számítanak, amelyeknek az állománya a hatodik hónap végére megközelítette a 9900 milliárd forintot, miután 18,5 százalékkal gyarapodott. Változatlanul jelentős szereplő a hazai lakossági megtakarítási piacon a készpénz, amelyből az első fél év végén már több mint 4900 milliárd forintnyit tartottak maguknál a háztartások. Mindezek tükrében még mindig nagyon magas a lakosság likvid megtakarításainak aránya, hiszen amellett, hogy a készpénz mennyisége szinte töretlenül nő, a betétek közel kétharmadát is lekötés nélkül tartják a folyószámlákon.
A lakossági megtakarítási portfólió közel negyven százalékát adó részvények és részesedések mennyisége mintegy 8 százalékkal, 23 600 milliárd forint fölé emelkedett egy év alatt. Ebben viszont jelentős szerep jutott az átértékelődésnek: csak a második negyedévben 433,6 milliárd forinttal javította az egyenleget a különböző részvények és üzletrészek kimutatott értékének a változása. A részvény- és részesedéskategóriába sorolt befektetési jegyeknél viszont nem ilyen kedvező a helyzet: a második negyedév végére már csak valamivel több mint 4000 milliárdos állományt mutatott ki az MNB, 4,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenésben jelentős szerepe volt a szuperállampapír megjelenésének: ennek kapcsán nagyon beszédes adat, hogy a második negyedévben közel 160 milliárdos, negatív tranzakciós egyenleget mért az MNB az alapoknál. A biztosítástechnikai tartalékoknál – ami gyakorlatilag a biztosítóknál és a pénztáraknál elhelyezett megtakarításokat jelenti – nem sokat változott a helyzet az elmúlt negyedévekben megszokotthoz képest: itt visszafogottabb, nem egészen 5 százalékos állománybővülésre került sor egy év alatt, és ez inkább a nem életbiztosítási és a pénztári szektor teljesítményének köszönhető.
Ami pedig a kilátásokat illeti, rövid távon jelentősebb változásokra nem kell számítani a lakosság pénzügyi portfóliójánál. Amellett, hogy a megtakarítások állománya várhatóan tovább emelkedik az előttünk álló időszakban, folytatódhat az állampapírok térnyerése a portfólióban, miközben jelentős marad a szerepe az azonnal hozzáférhető pénzeszközöknek is.
