A folyószámla-egyenleg, valamint a megtakarítások gyors ellenőrzése – fejben hozzáadva a nagy valószínűséggel a párnacihában tartott készpénzállományt –, és sokunk számára kiderül, hogy bizony zsebből nem jönne még össze az a Volkswagen Golf. Egyelőre az esetleges nyár végi akciókkal sem. Miben tartjuk akkor ezt a hatalmas összeget? Mivel a pénzügyi vagyon a hiteleket is tartalmazza, a tisztább képhez le kell vonni 8700 milliárdot, így a nettó, tényleges vagyon mintegy 41 ezer milliárd forint. De ez is bőven meghaladja az éves bruttó hazai termék, azaz a GDP összegét.
A legfrissebb, június végi állapotot tükröző jegybanki adatok szerint négy százalékkal nőtt fél év alatt a lakosság pénzügyi vagyona – az esztendő végére tehát nem lenne lehetetlen elérni a tízszázalékos bővülést, ami szintén történelmi csúcsnak számíthat. Igaz, árnyalja a képet, hogy mindenközben az infláció is gyorsul, júliusban elérte a 3,4 százalékot.
Bár nőtt a magyarok kockázatvállalási kedve, ami főleg a részvényvásárlásokban csapódik le, összességében elmondható, hogy a biztonságra törekszik a lakosság, ha a pénzügyi vagyonáról van szó. A mindennapi megélhetést fedező kiadásokon túl főleg készpénzt és bankbetétet tartunk: a nettó vagyon harmada, 13,7 ezer milliárd forint volt a leggyorsabban hozzáférhető típusú megtakarításból a lakosságnál, ez az összeg pedig (két negyedév kivételével) 2014 óta emelkedik, a legjobban épp az idei második fél évben. Tíz esztendeje nem tettek ugyanis ennyit félre az emberek ezekben az eszközökben: a második fél év végén csaknem 550 milliárd forint landolt a folyószámlákon és a párnacihákban. Utóbbi trend várhatóan visszaszorul, ugyanis ahogy lassan emelkedik a kamatszint, a lakosság is maximalizálni szeretné a megtakarításokon elérhető hozamot, és egyre kevésbé éri majd meg a malacperselyes megoldás.
A harmadik legnépszerűbb megtakarítási forma a rendkívül biztonságos és a bankbetétekhez képest jól kamatozó állampapír: június végén 5,2 ezer milliárd forintja volt a lakosságnak a kormányzati kibocsátású adósságjegyekben. Évek óta kitartóan menetelő növekedésük azonban visszaszorulóban van, az elmúlt fél évben „mindössze” 252 milliárdért vettek állampapírokat az emberek – ezzel jelentősen csökkent a bővülés üteme. Egy esztendővel korábban ugyanis 385 milliárd forintért, két éve pedig a mostani több mint duplájáért fektettek be rövid és hosszú lejáratú állampapírba a magyarok. A lanyhuló érdeklődés fényében az sem véletlen, hogy az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) július végén megemelte a fix kamatozású állampapírok kamatát.
A dobogóról éppen leszorultak a befektetési jegyek: a kategória vagyonállománya, bár közelíti a négyezer milliárd forintot, visszatekintve stagnál. Viszont új kedvenc került a középpontba: nem nagy meglepetésre ebben a csoportban a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) a legutóbbi adatai szerint az ingatlanalapok taroltak. A legnépszerűbb befektetési típus az összvagyon több mint ötödét hasítja ki – az egész ingatlanpiac felfutásának és az alacsony kamatoknak köszönhetően. Maga a kategória nem teljesít kiemelkedően, már mintegy négy éve stagnál a befektetési jegyek aránya a lakossági megtakarításokon belül – és fontos megemlíteni, hogy nagy a kivonások aránya is ezen a területen, csak a már említett ingatlanalapok népszerűségének és az árfolyamok növekedésének köszönhető, hogy nem csökkent az állomány.
A többihez képest jóval kisebb összeget mutatnak fel a lakossági megtakarításokból a „futottak még” kategóriába tartozó életbiztosítások. Továbbra sem jellemző ugyanis a lakosságra a hosszú, évtizedes távlatú gondolkodás: a szegmens vagyona kevesebb mint kétezer milliárd forintot tesz ki, és mindössze tízmilliárd forint állománynövekedést tudott felmutatni. Az önkéntes pénztárakban ennél is kevesebbet, 1440 milliárdot tartottak a magyarok, ennek döntő része önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás. Magánnyugdíjpénztárakban pedig 246 milliárdot tartott a lakosság június végén.
Közeledve a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság tízéves „évfordulójához”, érdemes kiemelni, hogy egyre népszerűbbek az általában kockázatosnak tekintett tőzsdei részvények a kisbefektetők körében. Az idei második fél év végén történelmi csúcsra nőtt a tőzsdei részvényvagyon: a kitartóan alacsony betéti kamatoknak is köszönhetően megnőtt a lakosság kockázatvállalási hajlandósága. Így már kicsivel több mint nyolcszázmilliárd forintot tartanak részvényekben a magyarok; csak az idén 37 milliárd forint pluszpénzt fektettek különböző vállalatok papírjaiba a kisbefektetők, amire már csaknem hét éve nem volt példa. Azért is figyelemre méltó a kockázatvállalási kedv ilyen mértékű megugrása, mert az utóbbi hónapokban bizony nem szállítja a rekordokat a magyar tőzsde, sőt, a január eleji csúcs után szinte folyamatos csökkenésben van.
Látszik a gazdaság felfutása a kötelezettségek, azaz a hitelek oldalát vizsgálva is – 8,7 ezer milliárd forint tartozása van a lakosságnak, ennek több mint harmada ingatlanhitel – ezt a fogyasztási és egyéb kölcsönök követik. Az első fél évben összesen négyszázmilliárd forint ingatlanhitelt folyósítottak, ami jelentős növekedés a tavalyi háromszázmilliárdhoz képest, azaz látható mértékben gyorsul a hitelkihelyezés. A cikk elején említett Volkswagen Golfot pedig hitelből is lehet finanszírozni, így marad pénz egy last minute nyaralásra is.
