MÁP PLUSZ
Megrohamozták a kisbefektetők a Magyar Államkincstár és a többi forgalmazó bank, illetve brókercég fiókjait, miután a múlt hét elején elindult a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) értékesítése: a Figyelőnek nyilatkozó ügyfelek beszámolói szerint már az első napon intenzív forgalom volt tapasztalható a fiókokban, csakúgy, mint a kincstár értékesítési pontjain. A roham pedig meghozta a várt eredményt: az első hírek szerint az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) által meghirdetett százmilliárd forintnyi értékpapírt már a hét vége előtt lejegyezték a kisbefektetők. Az értékesítésre felkínált mennyiség ugyanakkor rugalmasan bővíthető a MÁP Plusznál, így az invesztoroknak akkor sem kell tartaniuk attól, hogy lemaradnak a jegyzésről, ha az ÁKK esetleg már eladta az eredetileg meghirdetett mennyiséget.
Az erős érdeklődés persze nem túlságosan meglepő, hiszen a MÁP Plusz a jelenlegi környezetben rendkívül vonzó befektetési lehetőségnek számít, ráadásul minden érintett fél erősen készült a megjelenésére. Az ötéves futamidő mellett kibocsátott papír kiemelkedő hozamot kínál: a kamat mértéke az első fél évben évi 3,5, az első esztendő végén 4 százalék, ezt követően pedig évente 0,5 százalékponttal emelkedik, így az ötödik esztendő végére a kamatszint eléri az évi hat százalékot.
A vonzó kamat mellett a konstrukciónak több előnyös tulajdonsága is van: egyrészt igen széles körben elérhető – az értékesítésbe a kincstár és egyes kereskedelmi bankok mellett a Magyar Posta, valamint a Fundamenta-Lakáskassza is bekapcsolódott –, miközben kamatadómentes, és a befektetett összegnek sincs alsó határa. A MÁP Plusz emellett a futamidő lejárta előtt is visszaváltható: ha pedig a kamatforduló napjától számított öt munkanapon belül adja el a tulajdonosa, kamatveszteséggel sem kell számolnia.
Amennyiben fennmarad az intenzív érdeklődés a konstrukció iránt – márpedig minden jel erre utal –, az viszonylag rövid időn belül érezhető mértékben átrendezheti a háztartások megtakarítási portfólióját. Ami a legfontosabb, hogy tovább nőhet az állampapírok súlya a lakosság pénzügyi eszközein belül: ez a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2018 végén 10,7 százalékot tett ki, ám ha nem fogy el gyorsan a kezdeti lelkesedés, néhány hónap alatt több százalékponttal is gyarapodhat. A MÁP Plusz megjelenésétől várt másik hatás, hogy csökkenhet a „pihenő” pénzek aránya a lakossági megtakarításoknál: idetartozik az év végén már a 4800 milliárdos szintet nyaldosó készpénzállomány, továbbá a közel 6000 milliárdnyi, lekötetlen folyószámlabetét is. E két eszköz aránya így majdnem húsz százalékot ért el akkor a lakosság megtakarításainál. Végül jelentősen emelkedhet a hosszú – egy éven túli – lejáratú eszközök része is a lakossági portfólióban, ami szintén kedvező hatású lehet a háztartási szektor pénzügyi stabilitása szempontjából.
