DRÁGULÁS
Vészjóslóan indult ez az év a sertéstartóknak. Az afrikai sertéspestis (ASP) miatti félelmeket csak tetézte, hogy a legnagyobb hazai feldolgozó, a Hungary Meat Kft. olasz tulajdonosát március 6-án letartóztatták. A cég szerencsére átvészelte a helyzetet, a megrendelések megmaradtak, a termelők megnyugodhattak, de egyidejűleg más okok miatt az esztendő első két hónapjában az árak csökkenését is tapasztalhatták. Áprilisban viszont nagy fordulat állt be, s a gyors élőállat-drágulás láttán sok sertéstermelő lélegezhetett fel azt remélve, hogy több veszteséges év után és az ASP árnyékában végre javul a piaci helyzet. A világ disznóhústermelésének mintegy felét előállító Kínában eddig mintegy másfél millió házi sertést öltek le az afrikai sertéspestis miatt.
A kór nemcsak Kínában, hanem a szomszédos országokban is terjed, s az érintett államokban nem tudták megállítani. Az árak alakulására elsősorban az gyakorolt jelentős hatást, hogy a távol-keleti megrendelések miatt csökkentek a sertéshúskészletek. A hazai piacon végbement áremelkedés tehát mindenekelőtt az EU exportőr országainak a helyzetét tükrözi, ahonnan a tavasszal megindult távol-keleti kivitel „kiszippantotta” az árumennyiséget – mutatott rá a Figyelő megkeresésére Dúl Udó Endre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állattenyésztési szakértője. Szerinte az európai piacon tovább folytatódhat a drágulás, és az árak az idén rekordszintet érhetnek el. Bár a negyedik negyedévre a főbb exportőr országok némi korrekcióra számítanak, az nem lesz jelentős. Az ASP miatti kínálatcsökkenés következtében egyes prognózisok szerint az árak legalább két évig magas szinten maradnak.
A szakember úgy véli, ez az időtartam attól is függ, mekkora lesz a tényleges kiesés Kínában, valamint a környező országokban, és milyen tempóban, illetve mennyire tud majd újra felépülni (elsősorban Kínában) a termelés, milyen mértékben csökken a húsfogyasztás ezekben az államokban. Tekintettel arra, hogy az afrikai sertéspestis jelen van a magyarországi vadállományban, továbbá arra, hogy Peking még nem fogadta el az Európai Unió regionalizációs politikáját, a hazai feldolgozóüzemek távol-keleti exportlehetőségei egyelőre korlátozottak. Emiatt a kiviteli igények által generált drágulás jelenleg közvetve hat a magyar piacra.
A magyarországi sertésárak kényszerűen követik az uniós, azon belül is hangsúlyosan a német ellenértékek változását. Az árak alakulása általában is sokkal inkább az európai piaci helyzetet tükrözi, mintsem a hazai kereslet-kínálati egyensúly eltolódásait. Dúl Udó szerint arról sem feledkezhetünk meg, hogy Romániában szintén óriási károkat okozott az ASP, különösen a házisertés-állományban. Egyes becslések alapján keleti szomszédunkban is több százezer állatot vágtak le a fertőzés miatt, a kieső szaporulat okán nagyjából egymillió vágósertés hiányzik majd a piacról. Romániában jelenleg is élénk érdeklődés mutatkozik az élő állatok (főleg a hízóalapanyag) iránt, de a kiesések következtében a nyár folyamán számíthatunk a hús iránti kereslet növekedésére, ami tényleges felhajtóerővel hat majd az árra.
A magyar piacon az elmúlt időszakban nagyjából harminc százalékkal drágult a sertés. Ez az állattartóknak jó hír, ám ne felejtsük el, hogy Magyarország már jó ideje nettó importőr, tehát a mostani helyzetet csak részben tudja a saját javára fordítani. A tartósan önköltség feletti árszínvonal ugyanakkor – amennyiben ezt más gazdasági körülmény nem akadályozza, és sikeresen tudjuk védeni meg a házisertés-állományunkat az ASP-től – növelheti a sertéstartási kedvet, csökkentheti a szektort elhagyók számát – mutatott rá a NAK szakértője. Ettől függetlenül a mostani helyzetben kulcskérdés lehet, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem, amely az elmúlt évek tapasztalatai alapján folyamatosan nyomást gyakorol a hazai húsfeldolgozásra (akciózással, külföldi olcsóbb termékek behozatalával), mennyire lesz partnere az ágazatnak a magas élőállat-árak miatt növekvő átadási árak elismerésével. Hiszen ha a feldolgozók nem tudják érvényesíteni a költségeiket, az a termelőkre is kihatással lesz.
„Amennyiben sikeresen tudjuk megvédeni a hazai állományt a kórtól, és a piaci körülmények is kedvezően alakulnak a számunkra, az a szektor pozícióinak a javulását hozhatja” – vélekedett Dúl Udó, hozzátéve: az eredményes védekezés tartósan jó külföldi megítélést hozhat a hazai sertéstartás tekintetében, ami hosszú távon is megtérül és új piacokat eredményez. Ez – emelte ki – csak akkor lehetséges, ha mérettől/állatlétszámtól függetlenül minden sertéstartó szigorúan betartja az állategészségügyi és különösen a járványvédelmi előírásokat.
Ebben az emberi tényező jelenti a legnagyobb kockázatot, és a háztáji állattartás a leginkább veszélyeztetett. A betegség ugyanis könnyen tesz meg nagy földrajzi távolságokat a külföldről ellenőrizetlenül behozott húskészítményekkel, és az élelmiszer-hulladék, a konyhai maradék, a moslék etetésével fertőződhetnek a háztáji disznók. Egy esetleges kitörés következtében nemcsak a fertőzött telep, de más, az előírásokat akár maradék nélkül betartó helyek is korlátozás alá, így pedig komoly gondba kerülnének. Ezért – hívta fel a figyelmet a szakértő – a sertéstartók most egymásért is felelnek!
MEGLÓDULT A KIVITEL
Magyarország élősertés-kivitele 45 százalékkal nőtt 2019 januárjában és februárjában az egy évvel korábban exportált mennyiséghez viszonyítva. A statisztikai hivatal adatai szerint a legfőbb partner Románia, Ausztria és Hollandia volt. Keleti szomszédunk több mint kétszeresére növelte ezen állatok Magyarországtól vásárolt volumenét. Az élősertés-behozatal 14 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban.
