Rekordokat döntöttek a beruházások tavaly, igazodva a csaknem ötszázalékos gazdasági növekedéshez, amellyel Magyarország jócskán az uniós élmezőnybe kerülhet. A következő pár esztendőben ugyanis több mint 4,3 milliárd euró tőkebefektetés valósul meg hazánkban, ami csaknem a negyedével haladja meg az előző évi összeget a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint. A kormányzati hivatal által menedzselt csaknem száz projekt nyomán több mint 17 ezer új munkahely jön létre Magyarországon. A topszektorok közé tartozik a járműipar, az elektronikai, valamint a szolgáltatóipar, de jelentős méretűek a már működő vállalatok tavaly bejelentett beruházásai is.
Ahogy az utóbbi években megszokhattuk, a járműágazat vitte a prímet 2018-ban is: 10-ből 6 eurót ebben a szegmensben fektettek be, csaknem tizenegyezer új munkahelyet teremtve. A múlt esztendő szenzációszámba menő bejelentése volt a Debrecen melletti BMW-gyár építése, amelyet nem is kell sokat magyarázni: önmagáért beszél, hogy a világ vezető prémiumautó- és -motorkerékpár-gyártó vállalata nálunk képzeli el a cég jövőjét. Az amúgy is bomba hírnek számító bejelentést meggyőző számokkal is alátámasztották: a Hajdú-Bihar megyei beruházás értéke egymilliárd euró, az üzemben évente akár 150 ezer járművet is legyárthatnak, mindezek nyomán pedig több mint ezer új munkahely jön létre Magyarország második legnépesebb városában. Nem sokkal a bajor versenytárs bejelentése előtt került sor a már hazánkban működő Mercedes második gyárának ünnepélyes alapkőletételére Kecskemét mellett. A beruházás értéke ez esetben is egymilliárd euró, s nem kevés, két és fél ezer új munkahely jön létre a várhatóan 2020-ban nyíló üzemben. Aligha meglepő, hogy a munkaerőhiány közepette nagy hangsúlyt fektetnek a toborzásra, a tudásátadásra és a továbbképzésre: Mercedes-Benz Academy néven képzési központot létesítettek, az elmélet mellett a gyakorlati tapasztalatszerzésre is fókuszáló, duális képzésben részt vevő középiskolások és felsőoktatási hallgatók számára.
A múlt év novemberére szintén jutott nagyszabású autóipari bejelentés: a legnagyobb brit gépkocsigyártó, a Jaguar Land Rover nyit mérnöki központot Budapesten 2019-ben, ahova legalább száz mérnököt keresnek. A nagy múltú, ma már indiai tulajdonban lévő autógyár azért választotta a magyar fővárost új fejlesztőirodája helyszínéül, mert így szorosan együttműködhetnek kelet-közép-európai beszállítóikkal. A legközelebbi Jaguar-gyár egyébként nincs messze, mivel Szlovákiában, Nyitrán található, és éppen az itthoni bejelentés előtt egy hónappal nyitott meg.
A mostanában inkább a dolgozói sztrájk kapcsán emlegetett győri Audi is nagyot lépett előre tavaly: júliusban elindult ugyanis a jövő mobilitási technológiáját képviselő elektromos motorok sorozatgyártása. Ennek megvalósításához a vállalat két számjegyű eurómilliós beruházást hajtott végre, az új szakterületen pedig immár mintegy száz munkatárs dolgozik.
Szintén a nyáron robbant a hír ke-rék-pá-ros-ber-kekben, hogy Európában Hollandia után Magyarországon épít üzemet a világ legnagyobb bicikligyártója, a tajvani Giant. A Gyöngyösre tervezett, tizenötmilliárd forintos beruházással épülő egységben évi egymillió darab készülhet. A döntés a cég szerint egyrészt azért esett Magyarországra, mert Európa nem csupán a kerékpáros közlekedés bölcsője, hanem egyúttal e kétkerekűek legfontosabb piaca is; másfelől hazánk a kontinens központjában fekszik, megvannak a termeléshez szükséges ipari alapjai és képességei, a gyárat befogadó Gyöngyöst pedig a közlekedési kapcsolatai teszik alkalmassá a beruházásra. A termelés beindulását követően pedig elmondható lesz, hogy a világban használt kerékpárok egy jelentős része Magyarországon készül – a Giant ugyanis évente ötmillió biciklit ad el több mint ötven országban.
Úgy tűnik, a kerékpár-előállítás mellett akkumulátorgyártói nagyhatalom is lehet hazánk. Tavaly tíz beruházás érkezett erre a területre, összesen több mint ötszázmillió euró értékben, 1600 új munkahelyet létrehozva. E téren Magyarországnak stratégiai pozíciói lesznek, mivel már három vezető ázsiai akkumulátorgyártó, a dél-koreai Samsung és SK Innovation, valamint a japán GS Yuasa is hazánkat választotta európai gyártási központjának, míg a német Robert Bosch európai akku-előállítási kompetencia-központot hoz létre Miskolcon.
Ugyancsak kiemelkedően sikeresnek számít az üzleti szolgáltató központok szegmense: tíz beruházás és több mint 1200 új munkahely létesítése kapcsolódott tavaly ehhez a területhez. Az utóbbi tíz-tizenöt évben felfutott ágazatban már mintegy ötvenezren dolgoznak több mint száz centrumban országszerte (Budapest mellett elsősorban Debrecenben, Pécsen, Székesfehérváron, Szegeden, Miskolcon és Nyíregyházán), a legkülönfélébb területeken, mint az ügyfélszolgálat, a pénzügy, a HR, az IT vagy a marketing. Jellemzően több nyelvet beszélő, diplomás fiatalok vállalnak itt munkát, akiknek a magas fizetés, a gyors előrelépési lehetőség, az idegen nyelvek használata és a nemzetközi kilátások hosszú távon is vonzó perspektívát nyújtanak.
Az idén is Németországból érkezett a legtöbb beruházás: Magyarország legfontosabb gazdasági partnere csaknem kétmilliárd euró értékben több mint 7800 munkahelyet teremt. A második helyen az USA áll – hazánkkal együtt, hiszen az Egyesült Államokból és belföldről is tizenöt projekt érkezett 215 millió, illetve 303 millió euró értékben a HIPA adatai szerint.
A tajvani giant sikermodellje. Magyarországon épít üzemet a világ legnagyobb bicikligyártója
