VITÁN FELÜL
Teljes mellszélességgel támogatja a szaktárca a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által indított aláírásgyűjtést az uniós mezőgazdasági források szintjének megőrzéséért – jelentette be Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető azt ígérte, hogy ennek érdekében országjárás is kezdődik, és arra buzdít minden magyar állampolgárt, hogy akár online, a www.peticioamagyargazdakert.hu oldalon, akár a falugazdászoknál vagy a megyei igazgatóságokon elérhető íveken támogassák aláírásukkal a kezdeményezést.
Az Európai Bizottság (EB) 2020 után számottevően csökkentené a közös agrárpolitika (KAP) költségvetését. Győrffy Balázs, a NAK elnöke hangsúlyozta: a KAP teljes büdzséjének mintegy 20-25 százalékát akarják elvonni, a területalapú támogatásokra vetítve ez 15-20 ezer forintos hektáronkénti támogatáscsökkenést jelenthet. Nagy István szerint a szűkebb forrásokkal többek között meggátolnák az ágazat fejlődését, nehéz helyzetbe kerülne a vidéken élők megélhetése is. Ezt teljesen elfogadhatatlannak tartja, mivel nemcsak az ágazat, hanem az egész ország jövőjét hátrányosan érintené. A KAP mérséklése azért sem megoldás, mert a magyar gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az Európai Unió ráadásul egyre komolyabb elvárásokat támaszt a környezeti fenntarthatóság javítása, illetve a klímaváltozás hatásainak a tompítása érdekében – vélekedett a miniszter.
Felmerült annak a lehetősége is, hogy az agráriumtól elvont összeget Brüsszel a migráció kezelésére használja fel. Ezt a pénzt konkrétan a migránsok letelepedésének elősegítésére, illetve a bevándorlók okozta válsághelyzetek kezelésére fordítanák. Ez az új, 2020 utáni KAP tervezésekor vetődött fel ismét. A tavaly májusban megjelent uniós tervezet ugyanis már kilátásba helyezte a terület külön büdzséből történő támogatását a KAP költségvetésének csökkentése mellett. Tehát a mezőgazdaságtól elvont pénzekkel a migránsok letelepedését és vidéki közösségekbe való integrációját segítenék.
Az európai parlamenti választásnak az is tétje, hogy védjék meg az ötszázezer magyar gazdát – véli a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, aki szerint az EB agráriumra fordítható fejlesztési forrásokkal kapcsolatos terve felháborító, szakmaiatlan és elfogadhatatlan. Nyitrai Zsolt is üdvözölte a Magosz és a NAK által indított civil kezdeményezést, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az aláírásgyűjtés nemcsak a hazai gazdákról és a földről szól, hanem minden magyarról. A petíciót bárki elláthatja kézjegyével, aki szerint rossz irány az, amit a brüsszeli bürokrácia kitalált – tette hozzá.
Az ügyben persze egy bevándorlá-s-el-le-nes többségű parlament is dönthet majd, de nem kérdés, hogy ha az új költségvetés-tervezetet elfogadják, illetve a fenti intézkedések megvalósulnak, a magyar gazdák jelentős uniós forrásoktól esnek el. A NAK és a Magosz a migrációs helyzet kezelését demográfiai és társadalmi problémának tartja. Ezért úgy vélik, az nem terhelheti az agrárköltségvetést, a KAP forrásait a gazdáknak kell megkapniuk. A visegrádi országok már tavaly februárban egyetértettek a mezőgazdasági támogatási rendszer főbb elveiben. Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország szerint egyaránt fontos, hogy az agrárpénzeket a jövőben is a gazdáknak adják, azokat ne más uniós célok finanszírozására fordítsák.
A szaktárca már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy minden tagállam fontosnak tartja az erős, kétpilléres (agrár- és vidékfejlesztési) rendszer megtartását. Az egyes pillérben jelennek meg továbbra is a közvetlen, például a területalapú dotációk és a piaci támogatások, a kettesben pedig a vidékfejlesztési, társfinanszírozott programok szubvencionálására szánt összegek. A KAP teljes keretét öt százalékkal akarják csökkenteni, mégpedig úgy, hogy az egyes pillérnél ennél kisebb, a kettesnél nagyobb mértékben vágnák meg a közösségi finanszírozási részt – hangsúlyozta Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese. Magyarország esetében a rendelettervezet szerint az egyes pilléres kifizetések 1270 millió euróról 1220 millióra apadnak, tehát 3,9 százalékkal, a Vidékfejlesztési Programnál (VP) pedig 491 millióról 416 millió euróra, vagyis 15 százalékkal. Ez utóbbi nagyon komoly visszaesés, amit az infláció is súlyosbít. Az időszak végére értékben igazából ez jelentheti a 25 százalék körüli csökkenést – teszi hozzá.
EU-s szakértők emlékeztetnek: az európai intézmények korábban vállalták, hogy a 2021–27-es időszakra vonatkozó pénzügyi kereten belül újabb KAP-reformot fogadnak el, mégpedig 2020 végéig. Az utána következő időszakra szóló közös agrárpolitikáról a viták 2016-ban kezdődtek meg, a jogalkotási javaslatokat 2018 júniusában ismertették. A jövő mezőgazdasági büdzséjét a következő uniós költségvetési időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslat tartalmazza. E szerint az EU továbbra is költségvetése jelentős részét, a teljes időszakban 28,5 százalékát fordítja majd a szektorra. Az uniós agrárbüdzsékeret 2018-as évi változatlan árakon 324,2 milliárd euró. A folyó árakban azonban jelentős, három és öt százalék közötti csökkenés figyelhető meg, amely reálértékben még nagyobb, 12 és 15 százalék közötti a brüsszeli számítások szerint. Az apadás hivatalos indoklásaként Nagy-Britannia kilépését, másrészt az unió új prioritásaiból (migráció, külső határok, digitális gazdaság, közlekedés) fakadó finanszírozási szükségleteket nevezik meg. Az mindenesetre szinte lehetetlennek tűnik, hogy az EB által javasolt ütemtervet megtartva az új KAP-ot a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt elfogadják. Pénzügyi szintű megállapodás hiányában ugyanis a mezőgazdasági eszközök költségvetési súlya miatt a közös agrárpolitika reformja nem hozható tető alá.
Borítófotó: Minden évben megrendezik az úgynevezett „zöldhetet”, vagyis a nemzetközi élelmiszer-, mezőgazdasági és kertészeti vásárt Berlinben. Vízibivaly az illusztris vendég
