Pénzmosodaként működtek hosszú időn keresztül az Európa legmegbízhatóbb bankjaiként is emlegetett hitelintézetek. Ennek hátteréről kérdeztük Schindler Tibort, a Bécsben élő gazdasági szakértőt, aki korábban kelet- és közép-európai pénzügyi befektetésekkel foglalkozott.
– Egyre több hitelintézet esik áldozatául Európa történelme legnagyobb pénzmosási botrányának: bedőlt a Swedbank és rájár a rúd a Nordea, valamint a Danske Bankra is.
– Sok-sok „háttérmunka” eredménye az, amelynek most a szemtanúi vagyunk. S a legnagyobb „ágyúk” már sorra kerültek. A nagy svájci bankokat az amerikai hatóságok már „kirámolták”, de idetartozik a Deutsche Bank is, amely éveken keresztül nagy lábon élt, s erején felül költekezett New Yorkban. Nemrég jött a jelentés arról is, hogy a francia hatóságok gigantikus bírságot róttak ki az UBS-re, Svájc legnagyobb hitelintézetére. Olyan kétes ügyek bukkantak fel – többek között hosszú időn keresztül történő pénzmosás –, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.
– Elértük a jéghegy csúcsát?
– Lehet, de nem biztos. Itt, Ausztriában is akadhatnak bankok, amelyeknek okuk lehet a rettegésre. Különösen a kelet-európai gazdasági és pénzügyi kitettségtől fűtött pénzintézeteknek – természetesen nem a közép-európai térségről van szó (!) –, de olyanoknak is, amelyek rengeteg pénzt „gyűjtöttek be” a németektől. Ez inkább az Ausztria nyugati részében lévő fiókokra vonatkozik. Ne feledjük: hosszú időn keresztül az osztrák banktitok egy különlegesség, pénzügyi specifikum volt.
– És a legendás svájci banktitok?
– Kétségtelen, hogy a magánbefektetők túlnyomó része inkább a svájci bankokban bízott meg, és ez a bizalom a sok-sok szigorítás ellenére is fennáll. Nem zsákbamacska kérdése, hogy lehetnek még olasz és francia hitelintézetek is érintettek kétes tranzakciókban. Persze a terjedő digitalizáció, valamint a bankügyek azzal összefüggő bővítése világszerte fontos szerepet játszhat a fejleményekben.
– Hiába szigorodnak évek óta a külföldi számlák anonimitására vonatkozó szabályok, senki sem tudja pontosan, mekkora összeg és milyen módon hagyta el a különböző uniós országokat, s hol landolt!
– Nézze, világszerte probléma, hogy senki sem tudja, mekkora összegeket tartanak imitt-amott. Ami biztos: a bankok és ügyfeleik csapdába kerültek, s most már egyre nehezebb onnét kibújni. Az amnesztialehetőségek kapui becsukódtak, a jelenlegi, pénzmosással kapcsolatos ügyek miatt pedig fel sem merülhetnek! Annak ellenére sem, hogy a pluszpénz az államkasszáknak és a mindenkori kormányoknak persze jól jön.
– Akárhogyan is, sokan már most Európa történelme legnagyobb pénzmosásának tartják a skandináv ügyet, vagy éppen a német bankok ügyletei kapcsán ismertté vált tranzakciókat. Mi lesz ennek a vége?
– Arra kell ügyelni, hogy ne törjön ki pánik, mert az az egész pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat megingathatja.
