MIBE FEKTESSÜNK?
Ha már van pár százezer vagy egy-két millió forintunk, amelyet a következő néhány évben nagy eséllyel nélkülözni tudunk, most éri meg körülnézni a különböző befektetések között.
INFLÁCIÓ KIIKTATVA
Bár Magyarországon még mindig nem indult be a drágulás – márciusban mindössze kétszázalékos volt az infláció, míg Romániában négy-, Szlovákiában két és fél százalékos –, több jel szerint fokozatos áremelkedés várható a következő időszakban. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos inflációs célja ugyan három százalék, de legutóbbi előrejelzésükben a jegybanki elemzők is csak 2,5 százalékra várják az idei és 2,9-re a jövő évi pénzromlás éves átlagos mértékét. Azaz 2018 utolsó hónapjaiban az árdrágulás elérheti a bűvös három százalékot, jövőre pedig meg is haladhatja azt. A szakemberek szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a tavalyi emelések után az idén is szigorítja monetáris politikáját, és több alkalommal kamatot emel – európai párja, az EKB szintén szigorít a pénzpolitikáján, bár kamatemelés ebben az évben még nem valószínű.
A befektetések jövőbeli értékére tehát alapjában hat a most körvonalazódó inflációs trend. Aki abszolút kockázatkerülő, annak általában az állampapír-vásárlást szokták ajánlani, lehetőleg közvetlenül a Magyar Államkincstártól – bár a bankok sem számítanak fel külön díjat a számlanyitásért, azonban visszaváltás esetén rosszabbul járhatunk velük. Februárban az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír volt a legnépszerűbb, amelynél jelenleg a hároméves futamidőn 3,5, az ötévesen pedig 3,8 százalékos hozam érhető el – ez 1,1 és 1,4 százalékos kamatprémiumot jelent, az infláció levonásával.
Ennél nagyobbat lehet azért szakítani a részvényekkel, amivel együtt jár természetesen a növekvő kockázat is. A tőzsdére nem lehet az utcáról bekopogni – közvetítőket kell igénybe venni, ami viszont költséggel jár, akár egy internetes platformról van szó, akár profi brókerekről. Előbbiek esetében jó vigyázni, mert könnyen rászedhetik a tapasztalatlan, de lelkes kezdő tradereket egy-egy sikersztorival vagy tuti befektetési tippel, a brókerekre viszont elmehet akár az egész megtakarítás is. Itt jönnek a képbe a befektetési alapok, amelyekkel a bankbetétekénél nagyobb hozamot lehet elérni, s szakértők kezelik a sok kisbefektető által rájuk bízott pénzt – ám természetesen ők sem ingyen.
ÚJ ÉLLOVAS A LÁTHATÁRON
Márciusban nagy változás történt a befektetési alapok piacán: az ingatlanalapok megelőzték az addigi sláger kötvényalapokat a kezelt vagyon nagyságában a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) adatai szerint. Az előbbiekbe jelentős összegű, 27,9 milliárd forintnyi friss tőke érkezett márciusban. A hozamok is pozitívak voltak, így 2,7 százalékkal nőtt az alapkategória vagyona. A kötvények trónfosztásához az is hozzásegítette az ingatlanalapokat, hogy az előbbiekből több mint 17,6 milliárdnyi tőkét vontak ki a befektetők, így az összvagyon 1,5 százalékkal csökkent. Az egyes kategóriákon belül egyébként márciusban is folytatódott az eddigi trend: a pénzpiaci alapokból áramlik ki a tőke, csakúgy, mint a kötvény- és most már az abszolút hozamú alapokból is. A részvény- és a vegyes alapoknál tőkebeáramlás volt.
A globális trendeket, egyes iparágak felemelkedését, mások hanyatlását nem könnyű biztosra megjósolni, ennek ellenére nem kevesen vállalkoznak rá. Szakértők szerint itt az ideje a lassan növekvő kamatokból profitáló pénzpiaci és a mindig jól teljesítő innovatív technológiai cégekbe fektetni. Emellett a világgazdasági konjunktúrát meglovagló iparágaktól – például repülőgépgyártás, infrastruktúra-fejlesztés, szállítmányozás – is szép teljesítmény várható az idén.
A részvényekbe fektetés jó döntésnek bizonyult tavaly: a nyugdíjalapok mellett a tőzsdén kerestek a legtöbbet a háztartások 2017-ben. Az év végén a háztartások pénzügyi vagyona csaknem 48 000 milliárd forint volt, 7,5 százalékkal több, mint egy esztendővel korábban. Rekordot döntött a tőzsdei és a nem tőzsdei részvényekben lévő pénz mennyisége is: de-cem-ber végére az előbbiekben 787 milliárd, az utóbbiakban 1674,8 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők. Bár nagyot raliztak a börzék tavaly, a BUX index is csaknem negyedével erősödött, a lakosság csak óvatosan fektetett be friss pénzt a részvénypiacon. Az MNB adatai szerint a tőzsdei részvényekbe egész évben mindössze 27,7 milliárd forint új megtakarítást tettek a kisbefektetők, ennek azonban több mint nyolcszorosát keresték az emelkedésen, közel 224 milliárdot.
A TŐZSDE FŐHŐSEI
Érdemes szétnézni a magyar blue chipek háza táján is, hiszen nemrég jöttek ki a tavalyi eredmények és az osztalékfizetési tervek. Bár nem mindegyik vezető részvény árfolyama nőtt az utóbbi egy évben, mind a négy vállalat fizet osztalékot a részvényeseknek. Itt a bankszektor viszi a prímet, mivel az OTP-csoport (a hazai cég és külföldi leányai) adózott eredménye 41 százalékkal, 284 milliárd forintra nőtt. A hitelintézet közgyűlése arról döntött, hogy papíronként 219 forint osztalékot fizet ki a nyereségből, összesen 61,32 milliárd forintot. Ez több, mint a tavaly vagy 2016-ban kifizetett mintegy 190 forint részvényenként, és jóval meghaladja a 2012-es 121-et. A Mol-részvényeken 127,5 forintot lehetett keresni darabonként, ekkora osztalékot szavazott meg ugyanis az olajipari vállalat közgyűlése a tavalyi 94,2 milliárdos eredményből. A Magyar Telekom Nyrt. papíronként 25 forint osztalékot fizet a 2017-es, 41,857 milliárdos eredménye után.
