ÖNGONDOSKODÁS
Sikeres első negyedéven vannak túl a Magyarországon működő önkéntes nyugdíjpénztárak: a Magyar Nemzeti Bank most közzétett statisztikai adatai szerint március végén 1443,4 milliárd forintot ért el a szektor vagyona, ami 4,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójának összetétele minimális mértékben változott 2018 első három hónapjához képest. A legnagyobb arány változatlanul a magyar állampapíroké a vagyonon belül, részesedésük az első negyed végén 57,4 százalékot tett ki. A befektetési jegyek 26,8, a részvények 6 százalékos szeletet hasítottak ki a tortából, miközben a bankszámlákon tartott összeg és a készpénz részesedése mindössze 3,6-et tett ki.
Ami a taglétszámot illeti, ott az MNB adatai szerint még várni kell a fordulatra: március utolján 1,129 millió tagot tartottak nyilván a piaci szereplőknél, ami, ha csak bő tízezerrel is, de kevesebb az egy esztendővel korábbinál. Ez azt jelenti, hogy az önkéntes nyugdíjkasszák létszáma hároméves időtávon már több mint húszezerrel csökkent.
Örvendetes ugyanakkor, hogy a kissé csökkenő tagság ellenére a tagok által fizetett díjak mennyisége 0,1 százalékkal, 22,13 milliárd forintra emelkedett éves összevetésben. A munkáltatói befizetések összege viszont drasztikus mértékben, 31,2 százalékkal – 6,1 milliárd forintra – visszaesett, ami a hosszabb távú kilátások szempontjából nem túlságosan biztató.
Ami a kifizetési oldalt illeti, ott változatlanul az egyösszegű tranzakciók dominálnak: ezekből az idei első három hónapra már 16,2 milliárd forintnyit mutatott ki az MNB, 57,4 százalékkal többet az egy esztendővel korábbinál. A járadékkifizetések mennyisége viszont változatlanul nagyon szerény: a január és március közötti időszakra kimutatott 290 millió forint bő húszszázalékos növekedést tükröz. (Az első negyedévben egyébként kicsivel haladta meg az ezret azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik járadékfizetésben részesültek az önkéntes kasszáktól.)
Figyelemre méltó, hogy a befektetési tevékenységek révén ez év első három hónapjában 51,1 milliárd forintos eredményt ért el az önkéntes nyugdíjpénztári szektor, miközben a tavalyi azonos időszakban még 11,8 milliárdos mínuszt mutatott az egyenleg. A működési eredmény soron most nullszaldó körüli értéket mutatott ki az MNB, szemben az egy esztendővel korábbi 360 millió forintos plusszal.
Az egészségpénztáraknál pedig – az önsegélyező kasszákkal együtt – megközelítette az 1,044 milliót a taglétszám március végén a jegybank adatai szerint, ami bő hétezerrel több az egy évvel azelőttinél. A tagdíjbevétel szépen nőtt az első negyedévben: megközelítette az 50 milliárd forintot, ez 10,5 százalékos bővülés a bázisidőszakhoz képest. A szolgáltatási kiadások gyakorlatilag szinten maradtak – kicsivel meghaladva az 51 milliárdot –, miközben a működési költségek összege 2,2 százalékkal, 4,26 milliárd forintra csökkent.
Az MNB statisztikáival egybecsengő adatokat tett közzé május közepén az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) is. A szervezethez tartozó önkéntes nyugdíjkasszák összvagyona éves szinten öt százalékkal, 1381 milliárd forintra nőtt, és a múlt esztendő gyenge zárása után az első negyedben újra jelentős, 3,65 százalékos hozamot értek el. Az érintett – 2,1 százalékos vagyongyarapodást elérő – egészségpénztárak pedig 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a tagok által 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatásokat. A szervezet összesítésében kiemelte: a munkáltatói befizetések az adószabályok változása miatt mindkét pénztártípusnál drasztikusan – 31, illetve 61 százalékkal – csökkentek. Ugyanakkor az állami támogatást – évente húszszázalékos adó-visszatérítést – biztosító egyéni befizetések a nyugdíjkasszáknál szinten maradtak, az egészségpénztáraknál pedig jelentősen, 18 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke szerint árnyalja a képet, hogy számos munkáltató a múlt év végére hozta előre idei befizetéseinek egy részét, más munkaadók pedig a megszokottnál hosszabban, akár tavasz közepéig is elodázták a döntést a cafeteriajuttatások vonatkozásában. Emellett – a foglalkoztatói aktivitást figyelve – a pénztártagok is kivártak. Ezt a jelenséget – tette hozzá a szakember – az egyes kasszáknál már hozzáférhető negyedik havi adatok is alátámasztják: áprilisban az egyéni befizetések és a munkáltatói átvállalások is növekedtek, bár vélhetőleg ez sem fordította meg az első három hónapban megfigyelt főbb trendeket.
A Pénztárszövetség elemzése szerint a foglalkoztatói befizetések annak ellenére csökkentek jelentősen, hogy azok továbbra is az egyik legkedvezőbb alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatásnak számítanak. A munkáltatói hozzájárulás után ugyanis a tagok is igénybe vehetik az adójóváírást. Ennek eredményeként százforintonként közel tíz forinttal több jut az alkalmazottaknak a pénztári takarékoskodáshoz adott hozzájárulással, mint ha ugyanazt bérként adná oda nekik az adott foglalkoztató. A szervezet szerint a munkáltatói hozzájárulásokra nagy szükség volna, mert sokan csak a segítségükkel tudnak belevágni az önfinanszírozásba, öngondoskodásba. Abban, hogy a pénztárak segítségével minél többen és akár már pályakezdő kortól takarékoskodjanak az egészségük megőrzése és a nyugdíjas évek biztos anyagi hátterének a megteremtése érdekében, a munkaadók szerepe kiemelkedő lenne. „A múlt évben készült felmérésünk szerint az embereknek komoly igénye is van a munkáltatói segítségre. A dolgozók túlnyomó része, hetven százaléka lényegesnek mondta, hogy a foglalkoztatója hozzájáruljon a takarékoskodásához” – emelte ki Kravalik Gábor. A Pénztárszövetség reméli – tette hozzá –, hogy a munkáltatók felismerik a pénztári hozzájárulásban rejlő lehetőséget, és ezzel számos munkavállaló számára megnyitják az utat a pénztári takarékoskodás felé.
