KEDVELTEK A TECHNOLÓGIAI PAPÍROK
A hazai lakosságnak 2018 végén 220,5 milliárd forint értékben voltak külföldi részvényei, ami ugyan 8,6 milliárdos csökkenés a harmadik negyedév végéhez képest, de alapvetően növekszik az állomány. A tavalyi utolsó negyedéves apadás vélhetőleg nagyobbrészt a decemberi árfolyameséseknek tudható be. Öt esztendővel korábban 151,1, nyolc éve pedig még alig 142,5 milliárd forint volt ez az állomány, a kétszázmilliárd forintos határt 2017 elején lépte át a lakossági portfólió.
A múlt év végén a háztartások tulajdonában 563,9 milliárd forint magyar részvény volt, ami azt jelenti, hogy a teljes állomány 28 százalékát tették ki a külföldi papírok. Ez az arány 2016 közepén még a negyven százalékhoz közelített. Az elmúlt négy esztendőben a hazai lakosság tulajdonában lévő teljes részvényállomány 64 százalékkal nőtt. A 2015 elejétől 2018 végéig mért 305 milliárdos növekmény nagy részét azonban a hazai papírok gyarapodása tette ki. Utóbbiak mennyisége 84 százalékkal bővült, míg a külföldieké mindössze 27-tel. E mögött vélhetőleg az áll, hogy a kisbefektetők különösen kedvelik azokat a papírokat, amelyek viszonylag gyors és nagy árfolyam-emelkedéssel kecsegtetnek. Ezekből a hazai parketten az elmúlt években nem volt hiány. Arról nincsenek pontos adatok, hogy a vizsgált négyéves távon a háztartások külföldi részvényállományban mért 46,7 milliárdos gyarapodásából mennyi adódik az átértékelésből, azaz az árfolyamok emelkedéséből, illetve csökkenéséből, s mennyi a tranzakciókból, tehát az adásvételek egyenlegéből. Ilyen jellegű bontásban csak a hazai lakossági részvénypiacról állnak rendelkezésre adatok.
A nemzetközi trendekkel többnyire szinte azonosan reagálnak a globális részvénypiaci fejleményekre azok a magyar lakossági befektetők, akik tartanak külföldi részvényeket a portfóliójukban.
„A hazai invesztorok leginkább az amerikai papírok iránt érdeklődnek. A külföldi részvényeket tartó ügyfeleink állományának mintegy nyolcvan százaléka amerikai, csaknem húsz százaléka pedig német és osztrák papírokból áll. A többi mindössze pár százalékos mennyiség. Ez az arány nagyjából beállt. Az elmúlt három évben az Egyesült Államokban volt sok tőzsdei sztori, így azok hatására vásároltak az ügyfelek. A technológiai részvények egyértelműen felülreprezentáltak a szektorok papírjai között” – mondta Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. értékpapír- és derivatív kereskedési üzletágának az igazgatója. A szakértő szerint az utóbbi hetekben a német bankok iránt is megnőtt az érdeklődés, sokszor rövid távú ügyleteket kötnek az ügyfeleik. A vámháborúval kapcsolatos hírek hatására az autógyártókra összpontosult még jelentős figyelem, de az alacsony szintű hozamkörnyezet miatt az osztalékpapírnak számító közműcégekből is többen bevásároltak. Az ázsiai részvényekkel gyakorlatilag nem kereskednek. Legfeljebb egy-egy nagyobb papír, például az Alibaba jöhet szóba, de azoknak is az amerikai piacra bevezetett sorozatai. Varjú Péter szerint egy esetleges európai konjunktúra növelheti a német és osztrák részvények iránti igényt.
„A nagy amerikai és európai cégek papírjai mellett ETF-eket vásárolnak a hazai lakossági befektetők. Így összetettebb piacokat is tudnak venni – például a kínai ingatlanszektort –, viszonylag egyszerűen. Ezek azért is előnyösek, mert van bennük likviditás. Probléma viszont, hogy a MiFID-szabályozás miatt egy éve sok amerikai ETF nem érhető el itthonról. A legtöbbnek van európai megfelelője, de azok tranzakciós költségei nagyobbak lehetnek” – mondta Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Az Európai Unióban olyan dokumentumokat követelnek meg az ETF-ektől, amelyeket az amerikaiak nem állítanak elő azok nagy költségei miatt. Így maradnak a kontinensnek az itteniek. Török Lajos szerint egyébként egyértelmű trend, hogy a hazai kisbefektetők nyitnak a külföldi papírok felé. Míg korábban az itthoni blue chipek mellett néhány hazai részvénnyel kereskedtek leginkább, addig ma egy diverzifikált, tudatosan összeállított portfóliónak egyre inkább részét képezik a külföldi papírok. „A devizakereskedésre teljesen külön részként tekintenek a háztartások, így a dollárban vagy euróban vett részvények devizakockázatát nem fedezik le” – tette hozzá Török Lajos.
„A nagy neveket keresik a külföldi papírok között a hazai kisbefektetők. Az amerikai tőzsdék sztorijait keresik sokan, például a marihuánarészvények különösen kedveltek voltak a közelmúltban. Fontos az is, hogy az adott márkával érzelmi kötődés alakuljon ki. Ha valakinek van egy Apple terméke, akkor szívesebben vesz a cég papírjaiból. A technológiai szektor messze kiemelkedik a többi közül, de ez már hosszú évek óta így van. Az ügyfeleink még a német piacról is szívesen vásárolnak, de a többi elenyésző” – emelte ki a lakossági ügyfelek körében népszerű Random Capital egyik tulajdonosa, tanácsadója, Virág Ferenc.
A Figyelő által megkérdezett elemzők szerint tehát a hazai kisbefektetők csaknem nyolcvan százalékban amerikai, közel húsz százalékban pedig német papírokat tartanak. A többi mindössze egy-két százalékot tesz ki, és azok között is domináns az osztrák részvények szerepe. Ha ennek a három piacnak a négy év alatti változását nézzük, akkor hozzávetőlegesen megbecsülhető, hogy mennyi új részvényt vettek a magyar háztartások, és mennyit hoztak a már meglévő papírok.
Az amerikai S&P 500 mutató 22, a frankfurti DAX 8, a bécsi ATX pedig 25 százalékkal emelkedett a vizsgált időtávon. Minimális súllyal az MSCI World emelkedését is beleszámolva, durva becsléssel a részvényállomány értéke 19-20 százalékkal nőhetett. Ez a 46,7 milliárdos növekedésből az euró/forint és a dollár/forint árfolyam változását is beleszámítva nagyjából 32-35 milliárd forintot tehetett ki. A fennmaradó összegből vásárolhattak új részvényeket a magyar lakossági befektetők. Mindeközben a hazai részvények lakossági állománya 267 milliárd forinttal, 564 milliárdra emelkedett 2018 végére. Ez a plusz a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett papírok lakosságnál lévő állományának látványos, 374 milliárdos felértékelődéséből és az adásvételek 106 milliárdos mínuszából tevődik össze. A BÉT teljes részvénykapitalizációján belül ezért csökkent négy év alatt 8-ról 7,1 százalékra a háztartások papírjainak az aránya.
A magyar lakosság külföldi vállalatokban lévő összes részesedései 1715,5 milliárd forintot tettek ki tavaly, de ebben a statisztikában a nem tőzsdei társaságok is szerepelnek. Az összes külföldi részesedésen belül a börzén lévők aránya tizenhárom százalék volt. Ez a mérték az elmúlt években folyamatosan csökkent. 2010 elején még 16,8 százalékon állt a mutató. Az elmúlt négy esztendőben 14 százalék körüli volt ez az arány, a tavalyi utolsó negyedévben 13 százalékra csökkent, sőt egytized százalékkal alá.
