Günter Bajorországból, egészen pontosan Obermünchenből érkezett Magyarországra, s öt esztendeje vezet egy feldolgozóipari területen működő, beszállítói céget Budapest mellett. Mint elmesélte, mindenféle elektromos kütyüt gyártanak a felső kategóriás autókba.
Egyébként sokáig hezitált, hogy feladja-e ottani pozícióját: mérnökként „halálra” kereste magát a leggazdagabb délnémet tartományban, és hazánkról sem tudott túl sokat. Kifejtette: óriási tévhit, hogy a viszonylagos földrajzi közelség miatt rólunk, magyarokról átfogó kép alakult volna ki Németországban. Legfeljebb az általánosságok ismertek: Balaton, Budapest, gulyás és tokaji. De ebben nincs semmi megbotránkoztató: pont annyira „foglalkoznak” velünk, mint a szlovákokkal, a csehekkel vagy éppen a lengyelekkel. Az átlagos német halandó azt sem tudja, hogy az Audi és a Mercedes mekkora gyárakat működtet nálunk, pláne, hogy innét „származik” a TT vagy éppen a CLA. Ugyanakkor a német értelmiségi körökben nagy reputációja van a magyar műszaki felső vezetésnek, a szakképzett munkaerőnek, továbbá az olcsó ipari területnek, s nem titkoltan annak is: a magyar kormány stratégiai ágazatként tekint az iparra, a feldolgozóiparra. Röviden: ezért választanak bennünket a német cégek.
Ami pedig a sokat emlegetett nagypolitikai viszonyokat illeti, Magyarországnak, ezt kár tagadni, egyáltalán nem jó a megítélése. Günter szerint ez elsősorban a PC-nek tulajdonítható: ugyanis aki vagy ami nincs a mainstreamben, automatikusan „kisodródik” a művelt nyugati körökből.
Ugyanakkor, bár sokan csak a sajtóból tájékozódnak, a lapunknak nyilatkozó vállalatvezetők szerint amikor magyarországi befektetésről-beruházásról dönt a német menedzsment, elsősorban a gazdasági kondíciókra kíváncsiak, nem pedig a rólunk szóló nyúlfarknyi tudósításokra. Günter hozzátette: Németországban a gazdasági életet a kamarák irányítják, és nagyon fontos, hogy a magyar kamarai modell is hasonló, mint a német vagy éppen az osztrák. Igaz, a Lajtán túl még nagyobb befolyásuk van az érdekképviseleti szerveknek.
Mindenesetre a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) rendszeresen közzéteszi felmérését, és a legfrissebb alapján a magyar nemzetgazdaság jelenlegi állapotát 2005 óta nem értékelték ennyire kedvezően, mint az idén. Így a hazánkban megtelepedett német hátterű cégek túlnyomó része most is bennünket választana. Ráadásul ez évben tovább növelnék a beruházásokat és a foglalkoztatotti létszámot.
Térségi összevetésben is javult a magyar gazdasági helyzet megítélése, több kérdésben utolérte a régiós átlagot, van, amelyikben meg is haladta azt.
Mire panaszkodnak általában a német menedzserek? A válasz kiolvasható a kamarai felmérésből: leginkább a munkaerő-kínálatra, amelynek a hiányosságai őket is komoly dilemma elé állítják.
Közben az idén a vállalatok többsége minden tekintetben javulásra számít. A lapunknak nyilatkozó német cégvezető szerint adópolitikai téren az elmúlt időszak legnagyobb kormányzati dobása a társasági, valamint a szociális teher 2017-ben és 2018-ban hatályba lépett csökkentése volt.
Végezetül megtudtam azt is, hogy amióta Günter Magyarországon él, alapvetően kedvező kép alakult ki benne rólunk, magyarokról. Lazaságunkkal tudjuk oldani a német precizitást, ami könnyebbé teszi a – dolgos – mindennapokat.
A DUIHK LEGÚJABB JELENTÉSÉNEK FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI
A tavalyinál jobb a gazdasági helyzet
Mind a beruházások, mind pedig a dolgozói létszám tekintetében további bővítési szándékot jeleztek a cégek
Az előző évekhez hasonlóan elsősorban a nagy, jelentős mértékben exportközpontú feldolgozóipari vállalatok mutatnak átlagon felüli növekedési szándékot
Javult az üzleti környezet értékelése a tavalyi eredményekhez képest
A gazdaságpolitikai kereteket, valamint az operatív piaci környezetet jobbnak ítélték a cégvezetők, a munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdésekben pedig újra csökkent az elégedettség szintje
Az egyes tényezők közül különösen az adózás, valamint a közigazgatás terén volt tapasztalható érdemi javulás, kedvezőtlen irányba mozdult viszont a képzettség s a képzési rendszer értékelése
Nemzetközi összehasonlításban összességében javult a hazai üzleti környezettel való elégedettség relatív pozíciója. Az adózás, valamint a közigazgatás területén a régiós átlagnál jóval kedvezőbb válaszok születtek nálunk
Szeretik Magyarországot: tovább nőtt a megkérdezett vállalatok hazánk melletti elkötelezettsége. A tavalyi 81 százalék után az idén a cégek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismét itt hajtana végre beruházást
MÓDSZERTANI RÉSZLETEK
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 1994 óta térképezi fel tagjainak és más hazánkban működő cégek véleményét a gazdasági helyzetről és az üzleti környezetről. A 2018. február 1. és március 6. között végzett felmérésben 205 itteni cég vezetői feleltek a kérdésekre. A válaszadók összetétele ágazat, létszám, telephely vagy exporthányad szerint az elmúlt években csak kismértékben ingadozott, ennek köszönhetően biztosított az eredmények korábbi évekkel történő összehasonlíthatósága is. 2006 óta a konjunktúrafelmérést azonos tartalommal, ugyanabban az időben a közép- és kelet-európai térségben működő német külkereskedelmi kamarák is elvégzik.
Borítófotó: Tradicionális bajor öltözetben. A németek a kondíciókra kíváncsiak
