Immár jó ideje zajlik a hecckampány arról, hogy „magyarok milliói” menekülnek a Lajtán túlra, hiszen hazánkban elviselhetetlenek az életkörülmények s alacsonyak a fizetések. Ezért természetesen a kormány a felelős. Mindenütt arról lehetett olvasni, hogy London lett a második magyar főváros, és „benépesítjük” Ausztriát, Németországot vagy éppen Svájcot. Viszont az Európai Unió statisztikai hivatalának a legfrissebb kutatása cáfolja a fentieket. Tulajdonképpen teljesen ellentmond a kivándorlással kapcsolatos negatív „tudósításoknak”. Az Eurostat adatai szerint 2017-ben a 20–64 éves korosztály 5,2 százaléka dolgozott más EU-s tagállamban. Ez 325 ezer munkavállalót jelent. S a 325 ezer emberből 75-80 ezer ingázhat naponta Ausztriába és vissza.
Szó sincs arról, hogy ez „kevés” lenne, ám ha összevetjük a helyezésünket másokéval, akkor ezzel az aránnyal a 28 tagállamból hazánk a 13. helyen áll a közösségben. Szalai Piroska, a témával foglalkozó munkaerőpiaci szakértő lapunk megkeresésére úgy fogalmazott: „egyedülálló bizonyíték” az Eurostat szóban forgó kutatása. A szakember hozzátette: az EU statisztikai hivatalának a számai rácáfolnak arra, hogy félmillió-egymillió elvándorolt magyar munkavállaló dolgozna Nyugat-Európában. A szakember ismertette: a külföldön munkát vállalók száma a rendszerváltás előtt mintegy hetvenezer körül mozgott, a 2000-es évek elején lépte át a százezer főt, jelentősebben pedig 2012 után nőtt az arány. Ennek oka: az unión belül ekkor vált nyitottá a munkaerő-piac. A vizsgált 20–64 éves korosztály 6,25 millió embert jelent Magyarországon. Szalai Piroska szerint évek óta lényegében stagnál a külföldön munkát vállalók száma, sőt egyre többen jönnek haza dolgozni. Mindennek hátterében elsősorban az emelkedő jövedelmi szint áll. A szakértő emlékeztetett rá, hogy Magyarországon az átlagos bruttó fizetések már elérték, sőt meghaladták az ezer eurót. S ez nettóban, forintban már jócskán meghaladja a kétszázezret. „Ez pár éve még az álom kategóriájába tartozott” – hangsúlyozta. Végezetül kitért arra is, hogy az erősödő munkaerő-kereslet miatt a következő hónapok és évek kiemelkedő feladata lesz a dolgozói tartalék aktivizálása. Ebbe a közfoglalkoztatottak és a munkanélküliek képzése is beletartozik, nemkülönben a kisgyerekes nők, illetve a nyugdíjasok munkába állásának a könnyítése, vagyis a jelenlegi inaktívak „munkára fogása”.
