Keresi az utat a megújuláshoz az EU: megoldást kell találnia az ázsiai országokkal szembeni versenyhátrány ledolgozására vagy a brexit okozta kohéziós törés kezelésére. Ennek egyik kézenfekvő eszköze a német és a francia vezetés szerint az eurózóna reformja, a szorosabb együttműködés előmozdítása az övezeten belül. Azonban az újító javaslatok értékelésekor figyelemmel kell lenni a zónán kívüli tagállamok érdekeire is, azaz tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód és az egyenlő versenyfeltételek elvét – ezt már a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza mondta egy párizsi kerekasztal-beszélgetésen. Palotai Dániel nem kertelt, a finanszírozásról szólva elmondta: fontos az is, hogy az euróövezet megerősítésére irányuló új javaslatokat ne a jelenleg rendelkezésre álló tagállami források terhére fogalmazzák meg. Magyarország nem tud támogatni olyan megoldásokat, amelyeket a kohéziós források csökkentésével finanszíroznának – jelentette ki a szakember.
A főközgazdász szerint Magyarország számára a fenntartható felzárkózás biztosítása előbbre való, mint az euró minél gyorsabb bevezetése, hiszen ennek negatívumait már a mediterrán tagok is megtapasztalhatták. A konvergenciával kapcsolatos tapasztalatok és a 2008-as pénzügyi válság tanulságai alapján a maastrichti kritériumok teljesítése önmagában nem elegendő, új feltételeket is célszerű figyelembe venni, amelyek terén az MNB korábban már több javaslatot megfogalmazott. Ezek között van a fenntartható reálgazdasági felzárkózás, a bérszint közelítése az euróövezetihez, a versenyképes vállalatok, munkaerő és termékszerkezet, valamint a fejlett, stabil és versenyképes pénzügyi rendszer megteremtése, továbbá a megfelelő fiskális és a hitelbuborékok elleni makroprudenciális eszköztár kialakítása is.
Számos pénzügyi szaktekintély már története kezdetétől idegenkedett az eurótól. Egyik fő érvük a közös valuta bevezetése ellen az volt, hogy „fél lábon áll” a zóna: elválik egymástól a monetáris politika, az árfolyam és a piacon lévő pénzmennyiség szabályozása, valamint a fiskális, azaz költségvetési politika. Eric Maskin Nobel-emlékdíjas amerikai közgazdász is ezen az állásponton volt, amikor lapunknak adott interjújában azt mondta: jobban kellene közelíteni egymáshoz a tagállamok büdzsépolitikáját ahhoz, hogy „hosszú és boldog” jövője legyen az övezetnek. Magyarországgal kapcsolatban úgy vélte, több hátránya lenne a csatlakozásnak, mint előnye: a legfontosabb negatívum pedig az, hogy az euró bevezetésével elveszítené a kontrollt az árfolyam-politika felett, így recesszió idején nem tudná élénkíteni a gazdaságot valutájának leértékelésével.
Az európárti érvek között sokszor elhangzik, hogy az árak összehasonlíthatóságával erősödik a gazdasági verseny a zónán belül, megszűnnek az átváltási költségek, s nagy előny az alacsony inflációs és kamatszint is, ami ösztönzi a hitelfelvételt, így hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A magyar kormány álláspontja: az övezetbe lépés feltételeinek, az úgynevezett maastrichti kritériumoknak a teljesítése önmagában nem garancia arra, hogy az euró bevezetése sikeres is lesz. Ahhoz ugyanis Magyarország gazdasági fejlettségének meg kellene közelítenie a zóna országainak az átlagát, ettől azonban még messze vagyunk. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter több fórumon is hangoztatta, hogy „nem hajt a tatár” a csatlakozás terén. Óvatosságra ad okot az is, hogy olyan átalakulásban van most az euróövezet, hogy nem tudni pontosan, mihez is csatlakozna az ország. „Hasonlóan a csehekhez és a lengyelekhez, nem lépünk be az euró előszobájába, ami a csatlakozás előtt két évvel történő árfolyamrögzítés feltétele. Ez így kedvező pozíció, rajtunk múlik, mikor szánjuk el magunkat a továbbiakra.ˮ
A kelet-közép-európai régió közös valutát még nem használó államai közül Románia fontos lépést tett az euró – általa 2024-re kitűzött – bevezetésének irányában. Pár hete tartották az uniós pénzre való áttérést előkészítő országos bizottság első ülését, a folyamatot a kormányfő keleti szomszédunk legjelentősebb projektjének nevezte a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozást követően. A bizottságnak két fő feladata lesz: fel kell állítania a közös európai fizetőeszköz bevezetésének a menetrendjét, valamint fel kell készítenie a gazdasági szférát és a társadalmat is az euróra. Csehországnak ezzel szemben nincs semmilyen céldátuma az uniós deviza bevezetésére, bár a belépési kritériumok nagy részét túlteljesíti. A kormány egyik fő kifogása az euró ellen, hogy nem szeretnének olyan döntések végrehajtásában részt venni, amelyek meghozatalakor nem voltak jelen – itt elsősorban a görög adósság kifizetésére utaltak.
TIZENKILENC A HUSZONNYOLCHOZ
Az euróövezetnek jelenleg 19 tagja van. A klubon kívül lévők közül Nagy-Britannia a brexitre készül, míg Dániának a szerződés által biztosított kimaradási lehetősége van. Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország számára szerződésben vállalt kötelezettség belépni a zónába, igaz, céldátum nincs erre. A csatlakozás feltétele az öt konvergenciakritérium teljesítése: az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb rátát felmutató tagállam átlagát, az átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta legfeljebb két százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációs szintet felmutató tagállam kamatának a középértékét, az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP három százalékát, az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, s két évig biztosítani kell a nemzeti valuta stabilitását az ERM II. rendszerben.
Borítófotó: régi lottójegyekkel díszített női ruhák az El Gordo kiállításon Madridban. Mi most a győztes pénz?
