VÁRAKOZÁSOK
Az idén 4,3 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP) a márciusban várt 3,8 helyett az MNB napokban publikált prognózisa alapján. Mindez összefügg azzal, hogy az első negyedévben minden várakozást felülmúlt a bővülés. Éves alapon 5,3 százalékkal gyorsult a magyar gazdaság, ez európai elsőséget is jelentett a szóban forgó időszakban. A jegybank előrejelzése teljesen összhangban van a piaci várakozásokkal – mondta lapunknak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője, megjegyezvén: az intézet is ekkora ütemet vár, „de lehet szebb még a szám”, s inkább felfelé mutató kockázatok vannak ezen a téren. Jövőre azonban az MNB jelzése alapján búcsút mondhatunk a „négyesnek”: 2020-ban már csak 3,3 százalékkal gyarapodhatunk, ami szintén kisebb felfelé módosítást jelent a korábbiakhoz képest, de láthatóan 2019-ben „tetőzik” a GDP-bővülés. Ugyanakkor ez a trend megmarad: 2021-ben is 3,3 százalékkal növekedhetünk.
Közben az infláció ez évben a korábban várt 3,1 helyett 3,2 százalékos lehet, és a pénzromlás üteme jövőre is felülmúlhatja a korábbi prognózist. Márciusban még 3,1 százalékra számítottak a jegybankban, most azonban 3,4-del kalkulálnak. Az ütem az előrejelzési horizont végére, 2021-ben visszatér a háromszázalékos célszámhoz. Az inflációs várakozások stabilan, a jegybanki céllal összhangban alakulnak.
A KAMAT MARAD
Idetartozik, hogy legutóbbi kamatdöntő ülésén a Monetáris Tanács (MT) a kamatokhoz nem nyúlt, azonban likviditási eszközével jelképesen szigorított a monetáris politikán. Az MT közleménye alapján a tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát a korábbi 300-500 milliárdos sávról legalább 200-400 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki (deviza)swapeszközök állományát.
A témával kapcsolatos háttérbeszélgetésen Nagy Márton, az MNB alelnöke kifejtette: a következő fél esztendő eseményei határozzák majd meg, hogy az erősödő belső inflációs nyomás vagy a hűlő külső környezet hatása lesz-e nagyobb a magyarországi árakra. Az inflációs jelentés kapcsán megismert GDP-számok alapján az alelnök úgy fogalmazott: egyre több jel utal arra, hogy magas nyomású gazdaság vagyunk. Jó hír azonban, hogy mindez az egyensúlyt megőrző módon történik. Egyébként a külső egyensúly miatt nem aggódnak a jegybank közgazdászai: tekintettel arra, hogy a külkereskedelmi mérlegben a szolgáltatás egyenlege nagyon kedvezően alakul, ráadásul többlet-exportkapacitások épültek ki, s ezek fokozatosan „lépnek be” a termelésbe. Utóbbiak pedig azt eredményezik, hogy a folyó fizetési mérleg többletes marad. A központi bankban azzal kalkulálnak, hogy a nettó külső adósság 2021-re eltűnhet.
Nagy Márton szerint a júliustól igényelhető babaváró hitel nem korlátozza a hazai hitelfelvételt, és önerőként fel lehet majd használni, az Államadósság-kezelő Központ által visszavásárolt 300 milliárd forint értékű állampapír pedig a bankrendszer likviditási helyzetét segíti.
TÜKRÖT TART A JEGYBANK
Újdonság, hogy rendszeres kiadványokban értékeli majd az MNB a hazai versenyképesség előrehaladását. Az intézmény ugyanis kidolgozta ennek módszertanát. A Versenyképességi Tükör nevű kiadvány ősszel jelenik meg először, és főként azt monitorozza, hogy a központi bank által közzétett 330 pontos javaslatból mennyi valósult meg. De lesz egy másik összeállítás is az MNB szakértői részről: a Versenyképességi jelentés jövőre jelenik meg először, és azt mutatja meg benne a jegybank, hogy a versenyképességünk miként is alakult régiós, valamint globális összevetésben. Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója ismertetése alapján objektív mutatókon alapuló értékelés lesz, nem kérdőíves.
NAGY ÜGYEKRE KONCENTRÁLNAK
Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója szerint a világgazdaság lassulása 2019 második felében lehet érezhető a magyar inflációban. Ezekre a „nagy ügyekre”, meghatározó gazdasági-pénzügyi tényezőkre fókuszálnak az MNB-ben. Egyfelől a nagy jegybankok (Fed, EKB) magatartása változhat, hazánkban pedig a megtakarítási ráta a MÁP, vagyis az új, „szuper” állampapír tarolásának a hatására növekedhet, a fiskális politika pedig a megismert törvények alapján anticiklikus hatású lesz. Rizikós tételek két területen bukkanhatnak fel: az élénk belső kereslet növeli, míg a romló külső konjunktúra mérsékli az inflációs kockázatokat. Mindkét forgatókönyv érvényesülhet, vagyis felettébb indokolt az óvatos, „adatvezérelt ütemmód”. A következő hónapokban minden döntési eshetőségre felkészül az MNB.
SZEPTEMBERIG VAKÁCIÓ
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy tartja, hogy szeptemberig szinte biztosan nem lép a magyar jegybank, az esetleges őszi döntés pedig attól függ, hogy milyenek lesznek a következő hónapok adatai. A nemzetközi környezet egyelőre laza monetáris politikával kalkulál a nagy központi bankok részéről, ez pedig azt valószínűsíti, hogy az MNB is apró lépésekkel haladhat. A jelenlegi kilátások alapján 3,5 százalékos éves átlagos infláció várható az idén – tette hozzá a közgazdász.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint is a jegybanki közlemény azt üzeni, hogy a következő hónapokban nem várható változás. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.
SZINTE MINDENKI DOLGOZIK
A munkanélküliségi ráta a 15–74 éves korosztályban 3,4 százalékon állt 2019 májusában, vagyis az elmúlt 12 hónapban mindösszesen 0,2 százalékponttal csökkent a mutató. Az állástalanok aránya ezzel újabb rekordalacsony szintet ért el, de a javulás üteme egyre mérsékeltebb. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint az utóbbi főként annak tudható be, hogy napjainkra jelentősen leszűkült a potenciálisan bevonható munkaerő köre. Mindemellett a vállalatok egyre inkább hajlandók olyan munkaerő felvételére is, amely komolyabb betanítást igényel, mert például régóta kiesett a munkaerőpiaci körforgásból. Az év egészét tekintve továbbra is 3,6 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátát várunk – emelte ki a szakértő.
