Mit hoz a 2020-21-es büdzsé

Pénz beszél

Minimálisra visszaszorított államháztartási hiány és drasztikusan csökkenő adósságráta – ezek a kormány makrogazdasági céljai a jövő évet és a rá következő esztendőt tekintve. Több pénz jut majd a nyugdíjakra, a központi kiadások hátterét pedig a nagyobb adóbevétel biztosítja. 

A 2020-as és a 2021-es büdzsé sarokszámait lefektető minapi kormányhatározatból kiderül, hogy az államháztartás hiánya a tervek szerint a jövő évben a GDP másfél százaléka lesz, utána pedig már csak az 1,2 százaléka. A gazdasági növekedés apropóján jelentősen csökkenhet a magyar adósságráta a következő két esztendőben. Az idei 69,9-ről 66,4, majd 62,7 százalékra apad, így jó esély van arra, hogy 2022-ben elérjük a hatvanszázalékos kulcsszintet, amely az euró bevezetésének egyik lényeges feltétele. 

Aligha okoz meglepetést, hogy a következő két év egyik legnagyobb nyertese a Honvédelmi Minisztérium (HM) lesz. A tárca kiadásai jelentősen megugranak: jövőre a mostani 513 milliárdról 631, utána 750 milliárdra. Ennek a hátterében az áll, hogy a kormány elszánt a haderőfejlesztés kapcsán: eddig is jelentős beruházások valósultak meg, valamint további nagy volumenű fejlesztések vannak folyamatban. Ugyanakkor lényegében ugyanannyi pénz áll majd rendelkezésre az oktatási és egészségügyi költségek fedezésére – ennek gazdája az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) –, amennyi napjainkban is: hozzávetőleg 3500 milliárd forint. Még nem lehet tudni, hogy konkrétan mennyi is jut erre a két területre, ezt a Magyar Közlönyben megjelent jogszabály még nem részletezi. 

Azonban a mostaninál több marad nyugdíjra, miután összességében kétszázmilliárd forinttal nő a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadása. Jól jár majd a Miniszterelnökség is, jelentősen bővülnek a „központi forrásai”. Csakúgy, mint a Pénzügyminisztériuméi. Ezzel szemben a belügyi tárca tervezett költései csökkenésnek „indulnak”. Első pillantásra érdekes lehet, hogy a kormány kevesebbet fordít majd az európai uniós fejlesztések támogatására. Másodikra azonban nincs ebben semmi meglepő, hiszen az elmúlt években a régióban mi hívtuk le a legnagyobb ütemben a közösségi kasszából a programokat. S miután pont most ér véget a hétéves EU-s költségvetés, annak áthúzódó pénzügyi hatásai nem érintik a korábbi volumenben az államháztartást. Úgy tűnik, nagyon bízik a kabinet az adóbevételek beérkezésének további felpörgetésében. Olyannyira, hogy ezen a soron a jövő évre nézve 12 845 milliárd forint szerepel, 2021-et tekintve pedig 12 926 milliárd a mostani, vagyis a 2019-re tervezett 11 529 milliárd után. Ezzel kapcsolatban jogos a kincstári optimizmus: a magyar gazdaság több intézkedésnek köszönhetően nagyon fehéredik, ráadásul ezen a téren alultervezés jellemezte az elmúlt években a büdzsét. 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink