RÉGIÓS FELLENDÜLÉS
Úgy tűnik, busásan megtérül majd Magyarországnak az a több mint 12,3 milliárd forint, amellyel a kormány támogatja a német cég debreceni projektjét. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a BMW-gyár fejlesztése önmagában 0,1 százalékkal bővíti az éves gazdasági teljesítményt. Ugyanakkor az új autóipari kapacitás megteremtése –vagyis a teljes beruházás megvalósítása – összességében fél százalékkal növeli majd meg a GDP-t. Egyébként a müncheni székhelyű autógyártó több mint egymilliárd euróért, azaz 320 milliárd forintért fejleszt majd a városban, és már a beruházás elején több mint ezer új munkahelyet teremt a hajdú-bihari megyeszékhelyen. A BMW persze egy újabb zászlóshajó is: az Audi és a Mercedes mellett a harmadik legpatinásabb pre-miumkategória. Hazánk pedig abból a szempontból unikális, hogy csak nálunk lesz jelen mindhárom nagy német cég.
HÍV A VASÚT
Ami az infrastrukturális fejlesztéseket illeti: a kormány döntése értelmében a leendő BMW-gyár telephelyéhez közel új csomópontot alakítanak ki az M35-ös autópályán, valamint kétszer két sávosra bővítik az odavezető összekötő utat, konténerterminált építenek villamosított vasúti összeköttetéssel, új telekommunikációs és gázhálózatot létesítenek. A részletekről pedig annyit, hogy a Magyar Közlönyben megjelent, hogy (a debreceni északnyugati gazdasági övezet, az egyebek mellett ott megvalósuló BMW-gyár, valamint a kapcsolódó beszállítói park építésének vonatkozásában) nemzetgazdasági szempontból a kormány kiemelt jelentőségű közlekedési beruházásnak minősítette a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal egy részének a fejlesztését. A kormányhatározatban a 108-as vasútvonal Debrecen és Balmazújváros közötti szakaszának a korszerűsítése szerepel – ez a vonal határos az északnyugati gazdasági övezettel. A fejlesztés előkészítését a megyeszékhely önkormányzata végzi. A tervezésre vonatkozó ajánlati felhívás még december 28-án jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjában, s a közbeszerzési eljárás jelenleg zajlik. Megtudtuk, hogy a Debrecen és Balmazújváros közötti huszonöt kilométeres vasúti szakasz kivitelezése a NIF Zrt. beruházásában valósulhat meg, két ütemre bontva. Az első etapban várhatóan 3,2 kilométer hosszan új nyomvonalú pálya épülhet arra. A további 22 kilométeren korrekciót és korszerűsítést végezhetnek. Emellett közforgalmú rakodó-pályaudvar létesül. Az utóbbihoz kapcsolódva szintén új vasúti pálya, biztosítóberendezések, valamint felsővezeték-hálózat kiépítését is tervezik. A második ütemben a debreceni Nagyállomás és a Kis-állomás, vagyis a Tócóvölgy megállóhely között 3,1 kilométeren a mostani egy sínpár mellé egy másikat is lefektetnek. Továbbá a Nagyállomás és a balmazújvárosi megállóhely közötti huszonöt kilométeres pályát – a régit és az újat egyaránt – villamosítják. Az első és a második ütemben ezenkívül a tócóvölgyi és a balmazújvárosi állomáson új peronokat létesítenek. A kormányhatározatból az is kiderül: a teljes beruházás tervezéséhez és az első ütem megvalósításához szükséges összeg máris rendelkezésre áll.
MEGUGRÓ FIZETÉSEK
Hazai viszonylatban jól kereshetnek majd a leendő dolgozók. A Hays Hungary toborzócsapatának a becslései alapján egy pályakezdő mérnök 350-400 ezer forintos bruttó fizetésre számíthat a BMW debreceni gyárában, a legalább hároméves tapasztalattal rendelkező munkavállalók 450-500 ezerrel számolhatnak, míg egy vezető 600-650 ezerrel.
Természetesen a beruházás az ingatlanárakra és az albérleti díjakra is hatással lesz, miként ez Kecskeméten a Mercedes és Győrben az Audi esetében is megfigyelhető volt. A mostani után újabb boom jöhet a szektorban. A környező településekről vagy akár a határ menti területekről is munkaerőt vonzhat egy ilyen projekt, így az egyetemisták albérletkereső rohama után sem feltétlenül fullad ki az albérleti piac Debrecenben.
KITETTSÉGI LÁZ
Miközben tehát összességében hatalmasat lendít a magyar gazdaság, valamint a keleti térség helyzetén a BMW, sokan amiatt aggódnak, hogy ezáltal még nagyobb lesz gazdaságunk járműgyártásnak való kitettsége. A makroadatok szerint a hazai járműgyártás főként kivitelre termel. Az autószektor produkálja a magyar export mintegy húsz és a GDP több mint öt százalékát. Nyilvánvalóan az arány a BMW-beruházás hatására tovább nő.
A kimutatások alapján pedig nem érdemes előre károgni, miután Szlovákia majdnem kétszer, Csehország pedig két és félszer nagyobb értékben exportál az odatelepült autógyárakból, mint hazánk. De a kitettségi lista első helyezettje Lengyelország. Kétségtelen, hogy a BMW-gyár beüzemelése után az arány némiképp változhat, a visegrádi országok autóipari függésének a sorrendje viszont nem.
VEZETNEK A BAJOROK
A BMW Group tavaly 2 490 664 új BMW, Mini és Rolls-Royce modellt értékesített világszerte. Ez több mint egy százalékkal haladja meg a 2017-es teljesítményt, így a müncheni központú vállalatcsoport sorozatban nyolcadik éve döntötte meg eladási rekordját. A fentiek a BMW és a Rolls-Royce háza táján egyaránt történelmi értékesítési csúcsot jelentenek.
ÖSSZEFOGÁS A „MERCIVEL”
A BMW és a Daimler egy területen biztosan felhagy a rivalizálással, miután a két német autógyártó nagyjából egymilliárd eurós befektetéssel Jurbey néven közös vállalatot alapított. Ebben a cégben fogják majd össze a már meglévő mobilitási szolgáltatásokat nyújtó társaságaikat, a további fejlesztésekre pedig már a közös vállalat keretein belül kerül sor.
