A fűtésszezon még kicsit arrébb van, a tél azonban minden nappal egyre közelebb kerül, és jó, ha nem ér minket felkészületlenül. Bár az év háromnegyede már csaknem eltelt, még nem késő körülnézni a befektetési lehetőségek háza táján, hiszen a magyar gazdaság stabilan menetel előre, és sok területen tart még a globális felfutás, a bizonytalanságok ellenére is.
A biztonság a legfontosabb – kezdő befektetők az állampapírokra esküsznek, és nem is tévednek nagyot. Főleg, mivel a nyáron kamatot is emelt az Államadósság-kezelő Központ a három évnél rövidebb futamidejű, fix kamatozású lakossági papírok esetében. A hivatalos közlemény szerint ennek oka „a lakossági állampapír-befektetések népszerűségének megőrzése”. Egy fél pillantás az aktuális inflációs adatokra, és kiderül a lépés másik lehetséges indoka: a 3,5 százalékos kamatot fizető, hároméves lejáratú állampapír a júliusi 3,4 százalékos infláció tükrében már nem hangzik olyan jól. Még akkor sem, ha hozzávesszük, hogy változó kamatozású papírról van szó, vagyis az állam garantálja az inflációt meghaladó hozamot – jelenleg 1,1 százalékot fizet „tisztán”, ami még mindig veri a banki betétek reálkamatait. Kérdés természetesen, hogy az állampapír lejáratának évében – idei vásárlás esetén 2021-ben – mekkora árdrágulás várható.
Már-már közhelyszámba megy a befektetési döntések aranyszabálya: kis kockázat – kis nyereség, nagy kockázat – nagy profit vagy bukás. Ezért fontos a több lábon állás, legalább két-három színű portfólió összeállítására érdemes törekedni. Az egyszeri megtakarító tehát tovább kutakodik, a csapból is folyó lakáspiaci hírekből kiindulva pedig nagy eséllyel az ingatlanbefektetés felé fordul. Bár már az árrobbanás vége felé járunk, még mindig megérheti közelebbről szemügyre venni a kilátásokat ezen a téren is. Több piacra lépési pont létezik; a leginkább kézenfekvő természetesen a lakásvásárlás befektetési vagy kiadási céllal, de azok is részesülhetnek a szektor növekedéséből, akiknek nincs hirtelen több tízmillió forintjuk egy kapós belvárosi kétszobás otthonra. Nekik az ingatlanalapok nyújthatnak megoldást – és egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel. A júliusi befektetési statisztikák szerint az ingatlanalapok folytatták szárnyalásukat, már több mint 1300 milliárd forintot kezelnek, ami több mint ötöde a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) által kezelt befektetési vagyonnak. Jól mutatja a masszív érdeklődést, hogy az ingatlanalapokba júliusban 36 milliárdnyi friss tőke érkezett, ez az idei második legnagyobb érték a júniusi után.
A fő kérdés: várható-e még drágulás az ingatlanpiacon, s ha igen, melyik területen. Bár az első negyedévben a vártnál jobban nőttek az árak, a szakértők többsége mérséklődésre számít a jövőben. Budapesten tízszázalékos lehet az idei éves átlagos áremelkedés. De vannak extrém esetek is: Hűvösvölgyben például egy esztendő alatt kétharmadával, 1,1 millió forintra nőtt az átlagos négyzetméterár – aki tehát itt vett lakást tavaly ilyenkor, még a bitcoinőrületbe fektetőknél is jobban járt.
Érdekesség, hogy ez év nyarán a mindig sláger Budapest vagy nagyvárosok mellé felzárkóztak a nyaralók: júliusban a tavalyihoz képest csaknem harmadával, a két évvel ezelőttivel összehasonlítva pedig közel a duplájára nőtt országosan a komoly érdeklődők száma az ingatlan.com elemzése szerint. Az éves drágulás is jóval nagyobb volt a Balaton déli partján – itt akár 350 ezer forintot is elkérhetnek négyzetméterenként, ami már törökbálinti árszínvonalat jelent. Ez leginkább annak köszönhető, hogy több új lakóprojektet indítottak el a déli városokban, ezek pedig egy esztendő alatt is jelentősen felhúzhatták az átlagos árakat.
Ha befektetés, sokaknak a tőzsde jut eszébe először. Nem véletlenül hagytuk a harmadik helyre az alapkezelők szerint jobb napokat is látott részvénypiacot. A népszerűsége kicsit megkopott ugyan az egyre növekvő globális kereskedelmi bizonytalanságok miatt, amíg azonban a banki betéteken elérhető kamatok az aktuális inflációs szint alatt tartózkodnak, a kockázatosabb befektetések – így a részvénypiac is – előtérbe kerülnek. Az Erste Alapkezelő nemrég publikált elemzése szerint továbbra is stabilak a globális gazdasági kilátások, a kockázatok ellenére növekedés várható a következő időszakban mind Európában, mind az Egyesült Államokban – így a részvénypiac szintén hátszelet kap, sőt, akár két számjegyű profitot is el lehet érni a tőzsdén forgó papírokon az idén. Bár az amerikai hozamok vonzóbbnak tűnhetnek, itt a dollár esetleges leértékelődése jelenthet rizikót, emellett a monetáris politika itt sem nevezhető támogatónak a piac szempontjából. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve ugyanis az év végéig valószínűleg még kétszer emeli a kamatokat, ami általában tőkekivonást eredményez a részvénypiacról. Pesszimistább hangot ütött meg a K&H Alapkezelő – szerintük az amerikai–kínai kereskedelmi háború kiterjedése miatti piaci félelem erőteljesen beárnyékolja a feltörekvő országok kilátásait, ami a részvényárfolyamokon is mély nyomot hagyott: a januári csúcshoz képest már húsz százalékot esett az MSCI feltörekvő piaci index (ahova Magyarország is tartozik), jelentősen alulteljesítve a fejlett piaci mutatót.
A múlt év kiemelkedő teljesítménye után ezzel teljesen lekerült a vonzó befektetési célpontok listájáról Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint. Az invesztorok most ezen részvényeszközök eladására játszanak, tehát már szinte mindenki alulsúlyozza őket, azaz nem várnak kiemelkedő teljesítményt a papíroktól. Így jó pillanat lehet beszállni, hiszen akár már a pesszimista forgatókönyveknél csupán kissé kedvezőbb hírek is a feltörekvő piaci tőzsdemutatók felzárkózásához vezethetnek. A szakember úgy véli, a piacok múltbeli viselkedését vizsgálva bízhatunk abban, hogy a feltörekvők gyengélkedése már nem tart sokáig. Az „olcsón venni, drágán eladni” tőzsdei alapszabály első feltétele tehát teljesülni látszik, itt lehet az idő körülnézni a Budapesti Értéktőzsdén.
