Merre tovább, forint?

Pénz beszél
Az év elején tapasztalt erősödést követően a forint/euró árfolyam a 315–320-as sávban mozoghat még jó ideig: a hazai fizetőeszköz további izmosodása már nem tenne jót az exportnak – derül ki a K&H Alapkezelő elemzéséből. Más vélekedés szerint erős forint kell a gazdaságnak.

ÚTKERESÉS

Magyarországon az erősödő inflációs nyomás miatt a tavasszal együtt a jegybanki fordulat is hamarosan beköszönthet – tekint előre a következő hetekre a K&H Alapkezelő, melynek elemzése alapján a hitelminősítők meglehetősen lassan reagáltak arra, hogy a magyar gazdaság az államadósság csökkentése és a GDP-növekedés szempontjából is látványos eredményeket ért el. 

„A 73,3-ről 70,9 százalékra csökkenő államadósság és a tavalyi 4,8 százalékos gazdasági bővülés alapján időszerű volt, hogy a magyar adóskockázati besorolás elmozduljon a legrosszabb befektetésre ajánlott kategóriából. Az S&P és a Fitch Ratings felminősítése ugyanakkor nem okozott komolyabb elmozdulást a hazai eszközöknél, ugyanis azt a piac már jóval hamarabb beárazta, tulajdonképpen a befektetők már rég megelőlegezték a bizalmat. Ennek köszönhetően a forint és a kötvénypiac az év eleje óta tapasztalt erősödést követően már nem reagált érdemben a hitelminősítők bejelentésére” – hangsúlyozta Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere. 

A szakértő szerint a fogyasztói árak emelkedése miatt ismét a kamatpolitika kerülhet fókuszba. A márciusi inflációs jelentés függvényében akár már a tavasz fordulatot hozhat az MNB kamatpolitikájában, ezért érdemes számba venni a hazai eszközosztályok kilátásait. Egyelőre azonban nem kamatemelésben kell gondolkodni, mivel várhatóan először a forintlikviditás csökkentésével és a betéti kamatok növelésével operálhat majd a jegybank.

Az év elején tapasztalt erősödést követően a forint/euró árfolyam a 315–320-as sávban mozoghat még jó ideig, ugyanis a hazai fizetőeszköz további izmosodása már nem tenne jót az exportnak és rontaná a versenyképességünket, egy nagyobb mértékű gyengülés viszont még inkább felfelé tolhatja az inflációt, és ezzel nyomás alá helyezné az MNB-t a szigorítás mielőbbi meglépésére.

A világgazdaság növekedésének a lassulásától való félelmek globálisan féken tartották a fogyasztói árak emelkedését, hazai fronton azonban a bérinfláció miatt nem enyhül a drágulás üteme, ez pedig előbb-utóbb a hazai jegybank számára is elkerülhetetlenné teszi a szigorítást. Az élénkülő infláció és a küszöbönálló szigorítás miatt a közép- és hosszú távú kötvényhozamok mérsékelt, fokozatos emelkedésére lehet számítani, miközben a tízéves német és magyar kötvényhozamok különbözete erősen szűkült az elmúlt időszakban, ami szintén a kötvényhozamok emelkedése irányába mutat.

Erős forint nélkül nem valósul meg az „álom”: nem kerülünk 2030-ig az első öt ország közé Európában – állítja Gazdag László közgazdász, egyetemi tanár, aki emlékeztetett: 1979-ben Thatcher a font megerősítésével kezdte, s 1981-ben Reagan 6-ról 19 százalékra emelte a Fed kamatlábát. A korábbi hollywoodi színész úgy vélekedett: erős dollár kell, aztán majd meglátjuk… És az 1980-as évtized lett az „eszeveszett fogyasztás” évtizede, ekkor keletkezett a „fogyasztói társadalom” szlogen. Húszmillió munkahely megszűnt, de negyvenmillió új keletkezett. Thatcher idején pedig dinamikusan nőttek a reálbérek Nagy-Britanniában. Az erős pénz a tánciskola kályhája: ha nem innen indulunk, minden eredmény csak illúzió, kártyavár – húzta alá végezetül Gazdag László.