ÉRTÉKPAPÍROK
Csaknem kétszázmilliárd forinttal csökkent májusban a háztartásoknál lévő értékpapírok állománya, miután a tranzakciós érték – az eladások és a vásárlások egyenlege – erősen a negatív tartományban mozgott – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Éves alapon vizsgálva a számokat ugyanakkor egyáltalán nem rossz a kép: az ötödik hónap végére kimutatott 10 563,9 milliárd forintos lakossági értékpapír-állomány 7,8 százalékkal nagyobb az egy esztendővel korábbinál.
Az egyes értékpapírfajtákat vizsgálva egyértelműen az állampapírok és a részvények voltak az elmúlt egy év nyertesei, miután az átlagnál jóval gyorsabban nőtt a mennyiségük a kisbefektetők portfólióiban. Az állampapíroké 13,3 százalékkal, kicsivel 5900 milliárd forintra bővült. A tranzakciós egyenleg 2018 első öt hónapjában és ez év májusának a végéig is egyértelműen pozitív volt: tavaly májusig 182,3, az idén ugyanebben az időszakban pedig 122,2 milliárd forintot ért el. Az egyéb kötvények piaca ugyanakkor változatlanul alig látható szabad szemmel: bár a banki kötvények mennyisége minimálisan – 52,4-ről 55,5 milliárd forintra – nőtt az ötödik hónap végéig számított egy esztendőben, a vállalati papíroké 24,3-ről 18,8 milliárdra, a jelzálogleveleké pedig 1,2-ről kereken egymilliárd forintra zsugorodott. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy a kisbefektetőknek is elérhető vállalati és banki kötvényekből minimális a választék a piacon.
A részvényeknél nagyon látványos, 27,6 százalékos éves állománybővülést mutatott ki az MNB, 735,2 milliárd forintos május végi mennyiség mellett. Az állomány megugrásához hozzájárult, hogy a tranzakciók egyenlege az idei első öt hónapban 73,1 milliárdos pluszt mutatott – az egy évvel korábbi 33,4 milliárd után –, s ezúttal az átértékelődés is hozzátett közel 32 milliárd forintot a kimutatott mennyiséghez. (2018 azonos időszakában bő 30 milliárd forintot veszítettek a részvényeik átértékelődésén a kisbefektetők.)
A befektetési jegyeknél ugyanakkor nem sikerült áttörést elérni, egy esztendő alatt 2,2 százalékkal, 3852,9 milliárd forintra csökkent a kisbefektetőknél lévő állomány. Ez annak ellenére történt így, hogy az átértékelődés az első öt hónapban 82 milliárddal javította az egyenleget – szemben az egy évvel korábbi 6,8 milliárdos mínusszal. Ráadásul a befektetési jegyeikből újra többet adtak el a háztartások, mint amennyit vettek: a májusig felhalmozott tranzakciós egyenleg 55,7 milliárdos mínuszt mutatott.
Az állampapírok és a részvények állományának átlagnál gyorsabb éves növekedése kissé átrajzolta a lakossági értékpapír-portfóliót is. Az állampapírok súlya május végén 55,9 százalékot ért el a lakossági értékpapíroknál, miközben a befektetési jegyeké 36,5 százalékra csökkent. A részvények részesedése pedig már közelíti a 7 százalékot, amire nagyon régen nem akadt példa.
A lakossági értékpapír-portfóliót viszont észrevehetően átrendezhette a Magyar Állampapír Plusz nevű konstrukció júniusi megjelenése: Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi bejelentése szerint néhány hét alatt több mint ezer milliárd forintnyi fogyott az új értékpapírból, ami a lakossági megtakarítási piacon már érezhető mennyiség. A kérdés csak az, hogy a MÁP Plusz megvételéhez szükséges forrásokat honnan teremtették (illetve teremtik) elő a kisbefektetők. Likvid, azonnal mozgósítható forrás persze bőven van a lakosságnál: az év végén már a 4800 milliárdos szint közelében járt a készpénzállomány, miközben csaknem 6000 milliárdnyi lekötetlen betét is pihent a folyószámlákon. Az mindenesetre biztosra vehető, hogy az állampapírok súlya jelentősen nő majd mind a lakossági értékpapír-állományon, mind a teljes megtakarítási portfólión belül: egy hónap múlva – a júniusi adatokat tartalmazó statisztikák megjelenésekor – már jóval tisztábban lehet látni.
VONZÓ KONDÍCIÓK
Az ötéves futamidő mellett kibocsátott MÁP Plusz kiemelkedő hozamot kínál: a kamat mértéke az első fél évben évi 3,5, az első esztendő végén 4 százalék, ezt követően pedig évente 0,5 százalékponttal emelkedik, így az ötödik esztendő végére eléri az évi 6 százalékot. A papír emellett széles körben elérhető – az értékesítésbe a kincstár és egyes kereskedelmi bankok mellett a Magyar Posta, valamint a Fundamenta-Lakáskassza is bekapcsolódott –, miközben kamatadómentes, és a befektetett összegnek sincs alsó határa. A MÁP Plusz egyébként a futamidő lejárta előtt is visszaváltható: ha pedig a kamatforduló napjától számított öt munkanapon belül adja el a tulajdonosa, kamatveszteséggel sem kell számolnia.
ÖTSZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉS
Az MNB adatai szerint a teljes magyarországi értékpapír-állomány 47 821 milliárd forintot ért el május végén, kereken öt százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az állampapírok összesített mennyisége 2,1 százalékkal, 29 554 milliárd forint közelébe bővült egy esztendő alatt, miközben a befektetési jegyeké 4,7 százalékkal, 6782 milliárdra nőtt. A részvényeknél viszont több mint 19,1 százalékos éves állománygyarapodást mutatott ki a jegybank, 8417,8 milliárd forintos mennyiség mellett.
