KERESLET
Kezdenek beigazolódni a Kínában is elharapódzott afrikai sertéspestis (ASP) kapcsán korábban megfogalmazott jóslatok. A pekingi vámhatóság adatai szerint jelentősen nőtt a távol-keleti ország sertéshús-behozatala júniusban. Az ázsiai óriás 160,5 ezer tonnát importált a hatodik hónapban, ez 62,8 százalékkal több az egy esztendővel korábbinál. Az első fél évben 818,7 ezer tonnát vásárolt külföldön, ami 26,3 százalékos növekedés éves összevetésben. Az ország sertéshústermelése ugyanakkor az első hat hónapban 5,5 százalékkal, 24,7 millió tonnásra apadt, az ott tavaly megjelent sertéspestis miatt ugyanis jelentős kényszervágásokat is végre kellett hajtani.
A világ húsfogyasztásának a 14 százaléka eshet ki a fertőzöttség következtében, ezt a nagyságrendet egy esztendő alatt nem lehet pótolni – mondta lapunknak Kulik Zoltán, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója. A cégvezető kifejtette: a leggyorsabban a baromfiszektor tudja követni ezt a kihívást, az árak pedig majd attól függnek, hogy az Európai Unió miként lép nagy termelők fertőzöttsége esetén. Ez az igen komoly változás nemcsak a húságazatban jelentkezett, hanem a szójapiacot is nagyon átrendezte már – hívta fel a figyelmet Kulik Zoltán.
Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára érdeklődésünkre emlékeztetett arra, hogy több mint százmillió sertés esett ki Kínában az ASP miatt, az ázsiai ország így olyan többletkeresletet támasztott az EU sertéshúsexportőr országaival szemben, amely nagyon lecsökkentette az árualapot, és harminc százalékot meghaladó mértékben növelte az élőállat-árakat. Ez pedig – mivel Magyarország árkövető az unión belül – a hazai piacra is begyűrűzött. 350-ről 500 forint fölé drágult az élő sertés kilója, a fogyasztói árak eközben 10 százalék körüli mértékben növekedtek. A magas élőállat-árat a kereskedelemnek is le kell követnie, mert a vágóhidak csak drágábban tudnak hozzájutni az alapanyaghoz. Hogy aztán a kereskedők mit hárítanak tovább ebből a fogyasztókra, az majd kiderül. Annyi látszik, hogy a lecsökkent importkínálat miatt hozzánk és a környező országokba is kevesebb sertés jut, miközben Romániában szintén óriási a kereslet – tette hozzá a VHT titkára.
Kínában az első sertéspestissel fertőzött állományt tavaly augusztus elején fedezték fel. A Reuters értesülése szerint a kormány a járvány miatt azóta elpusztulhatott vagy leölhetett állatok számának csak kevesebb mint a felét ismeri el. A hírügynökség úgy tudja, a kínai sertések fele kieshetett. Helyi tenyésztők szerint ahol megjelent a vírus, ott gyakorlatilag nem maradt élő állat, és fertőtlenítést követően is megfertőződtek az oda kerülő új sertések. Erről azonban veszélyes beszélni, mert rémhírterjesztésért akár börtönbe is ke-rülhetnek. Kínában hivatalosan 137 helyen tört ki a sertéspestisjárvány, de a tényleges szám ennek alapján ennél nagyobb lehet.
Nagyon nem mindegy a nagyságrend, hiszen a hatalmas országban közel negyvenmillió ember megélhetése függ a sertéstenyésztéstől, s a hús fogyasztói ára is folyamatosan emelkedik. A csökkenő állomány és sertéshústermelés miatt jelentősen nőtt például a húsféleség nagykereskedelmi ellenértéke. A július 19-én zárult héten az átlagár 23,76 jüan (3,45 dollár, 1000 forint) volt, míg júniusban egy kilogramm sertéshús még 750, május utolsó hetében pedig mintegy 600 forintnak megfelelő jüant kóstált.
Ázsiában először 2017 márciusában bukkant fel a betegség, mégpedig a Kínával szomszédos Szibériában. Az először Afrikában, csaknem száz éve felfedezett ASP szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű az állatok – Európában a sertések és a vaddisznók – esetében, de kórokozója az embert nem betegíti meg. A sertéspestisjárványokat nehéz megfékezni, mivel nem létezik hatékony védőoltás vagy gyógyszer ellene. A fertőzés terjedését csak nagyon szigorú igazgatási és rendészeti intézkedésekkel lehet megállítani, az állattenyésztőknek pedig hatalmas anyagi veszteségeket okoz, hogy egyebek között meg kell semmisíteni a fertőzött állományt, fertőtleníteni szükséges a telephelyeket, és hosszú ideig nem forgalmazhatják a termékeiket.
Az ASP pusztítása Kínában megtörte azt a folyamatot, amely azután indult el, hogy korábban gyors és határozott intézkedéseket hoztak a sertéstenyésztés felpörgetése érdekében. Az előző években csaknem 11 millió dolláros, új farmok létrehozására irányuló befektetés történt a kínai sertéságazatban. Az ország délnyugati részén például a múlt esztendő elején kezdte meg a termelést egy óriási farm, s az év végén már tízezer kocát terveztek tenyészteni a 73 hektáros telepen, valamint évi 280 ezer malacot, ezzel 20 ezer tonna húst előállítva. És ez csak egy volt a tervezett farmok közül. Peking ugyanis azt tervezte, hogy rövid időn belül a világpiac legnagyobb szereplőjévé válik ezen a téren, minőségi és versenyképes árú terméket kínálva a fogyasztóknak.
Borítófotó: Sertéspestis előtti ünnep. Nagyjából negyvenmillió kínai megélhetése a tét
