VIROVÁCZ PÉTER
– Hamarosan közzéteszi második negyedéves GDP-számát a KSH: mire lehet számítani negyed- és féléves alapon?
– Az eddig beérkezett adatok alapján úgy tűnik, hogy Magyarországot is elérte a gazdasági lassulás. Ám az első negyed kiemelkedő teljesítménye után változatlanul robusztus marad a GDP-növekedés: a várt 4,5 százalékos teljesítmény még mindig elég lehet az Európai Unió élmezőnyéhez. Az első negyedévhez viszonyított lanyhulás azonban előreláthatólag minden területen jelentkezik majd.
– Milyen ágazatok húzzák a gazdaságot, s mikor lesz a mostaninál nagyobb nyoma a lassulásnak?
– A kiskereskedelmi adatok alapján arra számítunk, hogy a szolgáltatási szektor (felhasználási oldalról a fogyasztás) bővüléshez való hozzájárulása mérséklődik, de továbbra is a legfontosabb eleme marad a gazdaság teljesítményének. Az ipari lanyhulás a nettó export hozzájárulását csökkentheti számottevően, miközben az építőipar jelentős fékezése (főként a bázishatás és a kapacitáskorlátok nyomán) a beruházások mérséklődésében érhető majd tetten. Egyedüli tételként a mezőgazdaság lehet az, amely negatív kontribúciójával ténylegesen visszahúzhatta a GDP-gyarapodást a második negyedévben. A magyar gazdaság tehát összességében továbbra is részben immunis lehetett a nemzetközi környezet drasztikus romlására (különös tekintettel a német gazdaságra). A fokozatos lassulás azonban előreláthatólag az esztendő második felében is folytatódik, ami azt jelenti, hogy az első fél évben várt 4,9 után a következő hat hónapban 4 százalékos átlagos GDP-növekedéssel kalkulálunk. Mindez bőven elegendő lehet ahhoz, hogy a hazai gazdaság folytassa a dinamikus felzárkózást, hiszen az euróövezet bővülési üteme egy százalék körül alakulhat 2019 egészében.
– Gazdaságvédelmi akciótervek jöhetnek még – ezek szükséges elemei a kormány által 4 százalékra „bekalibrált” gyarapodási ütemnek?
– Az igazán komoly gazdasági lassulás 2020-ban várható. Meglátásom szerint akkorra gyűrűznek be a kedvezőtlen folyamatok, amelyeket eddig az ipar el tudott kerülni. A hazai ipari szektor szinte egyedüliként teljesít jól egész Európában. Viszont csupán átmeneti hatások segítik az ágazatot: a várt kereskedelmi háború miatti amerikai készletezés, a jelentősebb közvetlen export (és a német reexport csökkenése), valamint a szerencsefaktor. Ez utóbbi abban rejlik, hogy pont olyan modelleket állítanak elő itthon a német autógyártók, amelyek iránt a kereslet még nem tört meg jelentősen, ám ez a lendület jövőre kifulladhat. Az ugyanakkor továbbra is mellettünk szól, hogy a hazai autóipari gyártósorok még mindig rendkívül költséghatékonyak, így várhatóan hozzánk gyűrűzik be legkésőbb a termelés visszafogása és a létszámleépítés. Ez utóbbiak olyan jellegű folyamatok, amelyekre a jelenleg futó gazdaságvédelmi akcióterv nem kínál ellenszert. Sőt, a globális kereslet visszaesésének az exporthatását semmilyen versenyképességi csomag nem tudja tompítani.
– Hatalmas tartalék lesz a 2020-as költségvetésben. Indokolt ekkora összeget félretenni? Egyébként milyen kockázatok leselkednek ránk?
– Közvetlen keresletélénkítésre lehet tér Magyarországon: pont annak fényében, hogy a jövő évi büdzsé tekintélyes, a GDP egy százalékára rúgó tartalék van benne. Ugyanakkor még ennek a felhasználása sem garantálja, hogy fenntartható a 4 százalékos növekedési ütem. A brexit, a kínai lassulás, az esetleges olasz és német összeomlás, a konzerválódó kereskedelmi és geopolitikai konfliktusok ellen szinte tehetetlenek leszünk. Az esést tompítani lehet, megelőzni viszont aligha.
