BIZTOSÍTÁS
Egyáltalán nem indította rosszul az idei évet a biztosítási szektor: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az összesített díjbevétel meghaladta a 314,6 milliárd forintot az első három hónapban, ami 14,8 százalékos bővülés az egy esztendővel korábban elérthez viszonyítva. A gyarapodáshoz – mint az az elmúlt időszakban megszokottá vált – a nem életbiztosítási üzletág járult hozzá nagyobb mértékben: itt a kimutatott összeg 17,5 százalékkal, 184,5 milliárd forintra ugrott egy év alatt. Ezzel együtt az életbiztosítási szegmens teljesítménye is figyelemre méltó, hiszen a hozzávetőleg 132 milliárdos első háromhavi díjbevétel 11,2 százalékos növekedést takar.
Ezzel párhuzamosan a kárráfordítások bruttó összege visszafogott mértékben – 3,3 százalékkal – nőtt, és 155,5 milliárd forintot tett ki. Ezen belül az életbiztosításoknál gyakorlatilag stagnált a kimutatott összeg, míg a nem életbiztosítási ágnál nagyjából tízszázalékos éves emelkedést mutatott ki az MNB. Ami pedig a pénzügyi eredményeket illeti, ott minimális eltérések mutatkoztak a 2018 hasonló időszakára kimutatott számokhoz képest: a szektorszintű adózás előtti nyereség 23,64, az adózott pedig 22,24 milliárd forintot tett ki, ami hajszállal marad el az egy esztendővel korábbitól.
A jegybanknak az ezen időszak statisztikáihoz kapcsolódó közleménye ugyanakkor a díjbevétel alakulása kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az első háromhavi adat az előző negyedévihez képest még jelentősebb – több mint 28 százalékos – bővülést mutat az élet üzletágban mért 11,2, valamint a nem élet ági 43,6 százalékos díjbevétel-növekedés eredőjeként. A nem életbiztosításoknál tapasztalható kiugró értékek oka az MNB szerint egyrészt abban keresendő, hogy a megszűnt baleseti adó helyett 2019. január 1-jétől a biztosítási adó a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra (kgfb) is kiterjed (23 százalékos kulccsal), amelyet a biztosítási díj részeként kell megfizetni, ami tükröződik a 2019. I. negyedévi díjnövekedésben. A másik ok, hogy egyes nem életbiztosítási termékcsoportoknál éves gyakoriságú díjfizetés a jellemző, vagyis az éves díjat már az első három hónapban teljes egészében befizetik az ügyfelek.
Az MNB közleménye utal arra is, hogy március végén a biztosítóintézetek teljes szerződésállományában mintegy négyszázalékos a gyarapodás az egy esztendővel korábbihoz képest: ez több mint 530 ezer új szerződést jelent, ami döntően a nem élet üzletági 4,8 százalékos szerződésszám-emelkedés következménye. Mindezek eredményeként a szerződésszám 2019 első negyedévének a végén meghaladta a 14 milliót. A jegybanki adatok szerint a biztosítók tőkehelyzetével sincs gond: a Szolvencia II szabályozórendszer alapján számított szektorszintű szavatolótőke feltöltöttségi szintje 224,6 százalékos volt az első három hónapban, ami az előző év azonos időszakához képest 1,8 százalékpontos növekedést jelent.
A biztosítási szektorral – pontosabban annak 2018-as teljesítményével – részletesen foglalkozik a jegybank friss kockázati jelentése is: e szerint a díjbevételek hét-hét százalék feletti növekedése az elmúlt két esztendőben jócskán lehagyta a korábbi évtized bővülésének ütemét, és immár fióktelepek nélkül is meghaladta az ezer milliárd forintot. Szintén historikus csúcs – emeli ki a jelentés – a szektor tavalyi, közel 73 milliárd forintos adózott nyeresége. Ennek fő oka a szerződések és díjak gyarapodása mellett a kárráfordítás csökkenése, amely a kevésbé szélsőséges időjárásnak köszönhető.
A nem élet ág tavalyi bő tízszázalékos – a korábbi évekét is meghaladó – növekedésének motorja továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) az MNB szerint. E piac díjai a károk nagyságával arányosan nőnek. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az idei első adatok szerint a biztosítók csak kisebb részben hárították át a baleseti adó beépítését a kgfb-díjakba. Jóval lassabb a lakossági és a vállalati vagyonbiztosítások, valamint a casco díj bevételének a bővülése, utóbbinál viszont jótékony hatást gyakorolhat az új személyautók számának elmúlt időszakban megindult emelkedése. A lakásbiztosítások jövedelmezősége a jegybank szakértői szerint ösztönözheti új biztosítók belépését e piacra: a lakosság árérzékenysége azonban itt ma még alacsony, ami nem segíti az árversenyt és a szolgáltatóváltást.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) múlt heti sajtótájékoztatóján pedig Pandurics Anett, a szervezet elnöke – akit az MTI idézett – a tavalyi számok kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az életbiztosítási piacon az egyszeri és a folyamatos díjas konstrukciók növekedési üteme kiegyenlítődött. A nyugdíjbiztosítások díjbevétele kiemelkedően, több mint huszonöt százalékkal nőtt, közel 69 milliárd forint volt az elmúlt évben. A dinamikus bővülést a Mabisz öngondoskodásra építő reklámkampányai is erősítették. A unit-linked (befektetéshez kötött) biztosítások díjbevételének 7,2 százalékos csökkenésében közrejátszhattak a tavalyi kedvezőtlen tőkepiaci történések – tette hozzá. A nem életbiztosítási ágazatban a legnagyobb növekedést az egészségbiztosítás érte el. 2017-hez képest 54,9 százalékkal bővült a díjbevétel, ami a lakosság növekvő öngondoskodását mutatja.
