A szokványos utat hirdető válságmenedzsment helyett 2010-ben az Orbá n Viktor által vezetett kormány figyelmen kívül hagyta a széles körben elfogadott makrogazdasági tanácsokat, és szokatlan eszközökhöz nyúlt. Az intézkedések, amelyeket akkoriban a pénzpiaci szakértők és befektetők nem tartottak piacbarátnak, hosszabb távon sikeresnek bizonyultak.
Aligha árulunk el azzal titkot, hogy az új ciklusát kezdő kormány folytatni kívánja a klasszikus tankönyvekben foglaltaktól eltérő gazdaságpolitikáját.
Bár sokan kritizálják az immár harmadik kormányzati ciklusát elindító Fidesz–KDNP-szövetséget, hogy nem teszi közzé gazdaságpolitikai elképzeléseit, valójában a „nagy tervek” az elmúlt hetekben már ismertté váltak. Lapunk összegyűjtötte, hogy milyen döntések várhatók a 2018–22 közötti új kormányzati ciklusban a gazdaságpolitika terén.
STABILITÁS ÉS FOLYTATÓLAGOSSÁG
Időrendi sorrendben haladva elsőként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évadnyitó ülésén hangzottak el, mire is számíthatunk a következő években. Alapelv a nemzetgazdaság „érdeke”, vagyis a politikai stabilitás és a folytatólagosság, s erről az útról nem szabad letérni. A legfontosabb üzenet az volt, hogy a következő tíz évben duplázódjon meg a reálbér Magyarországon – ezt ugyan Parragh László, az MKIK elnöke jelentette be, ugyanakkor könnyen a kormányprogram fontos tétele lehet. Az elmúlt időszak bérdinamikájának alapja a kormány másfél esztendeje kötött, hat évre szóló bérmegállapodása a szociális partnerekkel. Látva a tendenciát, az idén az átlagos bruttó bérek elérhetik a több mint ezer eurót, ami pár évvel ezelőtt még a csoda kategóriájába tartozott.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezen az összejövetelen jelentette be, hogy 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány a költségvetésben, emellett az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni a következő négy esztendő leforgása alatt. Közben kiemelt cél az is, hogy az államadósság szintje 2022-re hatvan százalék alatt legyen az éves gazdasági teljesítményhez, vagyis a GDP-hez mérten. Továbbá azt kívánják elérni, hogy négy év múltán a bérekre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkenjenek, a foglalkoztatásban pedig 2020-ra az egymillió új munkahelyre vonatkozó korábbi ígéreteknek megfelelően további háromszázezret kell teremteni. Fontos terület még a képzés. Olyannyira, hogy a vállalati szakmunkásképző helyeken 2022-ig a tanulói szerződések számát hetvenötezer fölé kívánják emelni.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó ülését követő hetekben adott interjút a Figyelőnek Orbán Viktor. A miniszterelnök lapunk felvetésére elárulta, mit is tartogat egy újabb négyéves kormányzás az adózásban. A kormányfő rögzítette, hogy a mai, alapvetően egy kulcsra épülő adórendszer jól működik. Tudniillik teljesítményre ösztönöz, és az igazságosság szempontjait sem hanyagolja el. Vagyis marad az arányos struktúra, amelynek az a „lelke”, hogy aki tízszer többet keres, az fizessen tízszer annyi adót. Ráadásul a mostani szisztéma abban is segít, hogy az emberek kiszámíthatóan tudják tervezni a jövőjüket.
EGY SZÁMJEGYŰ SZJA
Varga Mihály többször is nyilatkozott arról, hogy a közeljövőben jöhet a 9 százalékos, avagy egy számjegyű szja-kulcs. Szakértői számítások szerint elvileg most a gazdaság állapota megfelelne a bevezetéséhez, de csak több lépésben. Évente átlagosan ez – egy korábbi kalkuláció szerint – mintegy évi 500 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a központi költségvetés számára. Mindezek előtt azonban alapos hatásvizsgálatot kellene végezni. Az egy számjegyű szja bevezetése csak olyan gazdasági körülmények között lehetséges, amikor a GDP éves bővülése legalább a 3-4 százalékos mértéket eléri. Ez 2018-ban és 2019-ben teljesíthető. Nagy kérdés azonban, milyen növekedési pályát tud felmutatni Magyarország 2020-ban, ráadásul az eddigi tapasztalatok szerint minden szja-mérséklés csak egyszeri „lökést” ad a gazdaság gyarapodásának. Ugyanakkor nem tervezi a kormány az általános áfakulcs csökkentését. A nemzetgazdasági miniszter a témáról nemrég azt mondta, továbbra is inkább a fogyasztás, mint a jövedelmek adóztatását preferálják. De további célzott támogatásokat nem zárnak ki, csak előbb kiértékelik az előző csökkentési körök (pl. sertés-, csirkehús-, haláfa) hatásait.
MINDEN ÖSSZEFÜGG
Lapunknak adott interjújában a miniszterelnök megerősítette: egyetért azokkal, akik sürgetik a versenyképesség-javítást. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakértői gárdáját alkotó közgazdászok meglátásai a szimpatikusak. „Ők egy meglehetősen radikális álláspontot képviselnek, ezt az elképzelést Matolcsy György jegybankelnök már be is mutatta” – hangsúlyozta, megjegyezvén azt is: bátor döntéseket kell hozni ezen a területen, és a különféle műhelyek elképzeléseinek az összegzése után, 2019 januárjában el kell indítani egy erőteljes versenyképességi politikát. Kitért arra is, hogy a magyar gazdasági modellnek négy tartóoszlopa van, és ha valamelyik területen döntés születik, annak figyelemmel kell lennie a többi három pillérre.
Az újabb kétharmados Fidesz–KDNP-győzelmet követő első nyilvános, egyben nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor bejelentette, hogy a következő kormányzás „demográfiai súlypontú lesz”. Vagyis a családtámogatási rendszer átfogó felülvizsgálatára lehet számítani. A miniszterelnök az elmúlt időszakban többször is hangsúlyozta: a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása a cél. Lapunk értesülései szerint konkrét lépések is jönnek: többek között a diákhitel-tartozás elengedése, a diplomások gyedidőtartamának a kitolása, valamint a jelzáloghitel-tartozás csökkentése a harmadik gyermektől. És nagy valószínűséggel létrejön egy családpolitikai kutatóintézet. A kormányfő már többször is jelezte, hogy a jövő kulcstényezője a természetes reprodukciós ráta növekedése. A jelenlegi másfélről 2030-ra 2,1-re szükséges emelni a mutatót, amelyhez a gyermekvállalás támogatásának a pénzügyi körülményeit teremti elő az állam.
Visszatérve a Magyar Nemzeti Bank szakértői gárdájának elképzeléseihez, a hivatkozott műben (Palotai Dániel–Virág Barnabás: Versenyképesség és növekedés) több oldalon keresztül vázolják azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek lendíthetnek a demográfiai helyzeten, de a szakkönyv foglalkozik még az emberi erőforrást javító döntésekkel is – emelett tágabb értelemben ez a témakör szintén idetartozik.
Mazsolázva a szakmai összefoglalóból, a jegybank szakértői többek között ezeket javasolják:
●
a gyermek születése után járó egyszeri anyasági támogatás növelése,
●
a kétgyermekesek családi adókedvezményének további növelése,
●
a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése,
●
a napközbeni gyermekellátás fejlesztése,
●
családbarát munkahelyi környezet kialakítása,
●
a gyed felső határának a bővítése (a jelenlegi összeg a figyelembe vehető jövedelem hetven százaléka, de az ellátás összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének a hetven százalékát – az MNB közgazdászainak a vélekedése alapján ezen kellene változtatni, mert a gyermekvállalás miatt jelentősen csökkenhet a nagyobb jövedelműek bevétele).
AKTÍVABB MUNKAERŐPIACOT!
A jegybank szakértői – miközben aláhúzzák, hogy évtizedeken belül nagy kihívást jelenthet a demográfiai folyamatok alakulása – fontosnak tartják a további munkaerőpiaci intézkedéseket is. Bár jelentősen nőtt az aktivitási ráta, nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak tekinthető, így a munkakínálat fókuszált bővítését továbbra is prioritásként kell kezelni. A munkaerőpiacon illeszkedési problémák is megjelentek, s a jövőben a technológia fejlődésével a keresleti oldal a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek irányába mozdulhat el. Vagyis a munkaerőpiacon aktívan megjelenők képzettségének a javításában az oktatási és képzési rendszer fejlesztésének van kiemelkedő szerepe, melyet az alapképességektől a szakképzésen át a felsőfokú oktatásig átfogóan érdemes kezelni.
Gazdaságunkat erős dualitás jellemzi. Olyannyira, hogy a hazai „kis” cégek többsége a nemzetgazdasági átlag 65-70 százalékát éri el, a 250 fő fölötti belföldi vállalatok pedig elérik a középértéket, vagyis rendkívül erőteljesen jelenik meg a kettősség. Még extrémebb a helyzet, ha azt vesszük: a magyarországi termelékenységet a feldolgozóipari „óriások” kimagasló termelékenysége határozza meg. Vagyis a kis- és középvállalkozások egy főre jutó termelékenysége messze elmarad a kívánatos szinttől. A beszállítói hálózatok és az exportképesség erősödésében is korlátot jelent a hazai kkv-k kicsi átlagos mérete és tőkeellátottsága, kis innovációs kapacitása és a modern menedzsmentismeretek hiánya.
CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK
A jegybank szakértői a következő területeken fogalmaztak meg versenyképességi célokat és eszközöket:
●
a termelékenység – elsősorban a kkv-k körében történő – növelése,
●
a bérfelzárkóztatás és a munkaerő-tartalék felszabadítása, amelyekhez többek között az atipikus foglalkoztatási formák bővítése és az állami hatékonyság növelése járulhat hozzá,
●
az állam által támogató üzleti és szabályozói környezet kialakítása,
●
a vállalkozásokra, a munkára rakódó terhek további mérséklése,
●
az állami bürokrácia csökkentése,
●
a bankrendszer hatékonyságának javítása, a működési költségek optimalizálása,
●
digitalizáció.
Miközben a kormány nagypolitikáját sorra támadják a Lajtán innen és túl, különösebben nem vitatják, sőt elismerik a gazdasági és pénzügyi teljesítményt. Olyannyira, hogy a magyar miniszterelnök azért tudja sorra nyerni a választásokat, mert beérett az unortodox gazdaságpolitika. A napokban a Bloomberg készített elemzést arról, hogy a siker titka a 2010 óta érvényben lévő magyar gazdaságpolitikai irányvonal. Mi is történt 2010 óta? Sikerült helyre tenni az állami pénzügyeket, a nagy költségvetési hiányt visszaszorítani jóval a háromszázalékos uniós kulcsszint alá. Vissza tudtuk fizetni az IMF-nek és az EU-nak a korábban felvett hiteleket, jelentősen csökkentve ezzel az államadósságon belüli devizaarányt. György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza az amerikai hírügynökségnek úgy összegezte az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, hogy az a társadalmi igazságtalanságok mérséklésére összpontosított. Erre nagy szükség volt, 1995 és 2010 között ugyanis 52-ről 44 százalékra esett a munkajövedelem teljes nemzeti jövedelmen belüli aránya, ami a szakértő szerint azt bizonyítja, hogy a multinacionális vállalatok visszaéltek a pozíciójukkal, és sokkal kevesebb adót fizettek, mint a hazai kkv-k. A jövedelemadó-csökkentést, illetve a többgyerekes családoknak adott adókedvezmények fedezetét az ágazati különadók jelentették, valamint az államadósság kamatterheinek a mérséklése. Fontos elem az is, hogy az elmúlt években a monetáris és a költségvetési politika kéz a kézben járt. Hiába riogattak Matolcsy György jegybankelnöki kinevezésével öt éve, az új MNB-s intézkedéseknek köszönhetően rekordalacsony szintre zuhant az irányadó ráta, eltűnt a magas szintű infláció és stabillá vált a pénzügyi környezet.
