IRÁNY KELET
A Bárány család immáron jó száz éve, négy generáció óta foglalkozik baromfitenyésztéssel. Cégük, a Master Good Kft. tavaly óriásit nőtt: a korábbi esztendőhöz képest a forgalmuk 49,9 milliárd forintról 61,5 milliárdosra bővült. A vállalat most épp Vietnamban terjeszkedik: a délkelet-ázsiai országban várhatóan őszre épül fel a baromfiüzemük. A cég egy ottani részvénytársaságon, a Viet Avisen keresztül lesz jelen a távoli országban. Ezt egy helyi takarmánygyártó vállalkozással közösen alapították, ám úgy, hogy a Master Goodnak többségi, hatvanszázalékos részesedése van benne. Az új gyárban várhatóan pár esztendő múlva évi 25-30 millió csirkét dolgoznak fel.
A vietnami–magyar üzleti kapcsolatok általában pezsgőnek mondhatók. Bár mint megtudtuk, magyar részről főleg a vietnami munkaerő iránt nagy a kereslet, elsősorban az építőipari és a termelő cégek részéről. Egyelőre az ázsiai országban hozzánk képest aktívabban keresik az üzleti lehetőséget nemcsak a lengyel és a bolgár társaságok, hanem a balti államok vállalkozásai is. Egy biztos: egy magyar cégnek Vietnamban hosszú távon megmaradni nem egyszerű feladat.
A mindent behálózó internet korában sokan tévesen azt hiszik, hogy állandó kinti képviselet fenntartására már nincs is szükség, a vietnami részleget pedig egy magyar székhelyről is lehet irányítani. „Ha valami gond van, majd kimegyünk repülővel” – szól az egyik népszerű tévképzet. A kinti állami vállalatok azonban nem várják ki, mire a cégvezetők átutazzák a fél világot. A személyes találkozókra néha pár órán belül sort szeretnének keríteni. A verseny óriási: Vietnam az 1986-os fordulat óta nyitott a világ gazdasága előtt. Aki be akarja tenni a „lábát” a piacra, annak nem csupán a kínaiakkal, hanem a franciákkal és a németekkel is bírnia kell a versenyt – ezért fontos a cégvezetői jelenlét az országban. Nem elég repülőzgetni.
Ám akik az első nagy lépést megteszik, s létrehoznak egy helyi képviseletet, gyakran túlságosan is türelmetlenek. „Általában az az elvárás, hogy egy év alatt derüljön ki: rentábilis-e a jelenlét, vagy sem. Ez a piac ebből a szempontból lassú és zárt. Itt minimum két-három esztendőben kell gondolkodni” – mondta a Figyelőnek Bundik Csaba, a Közép- és Kelet-európai Kereskedelmi Kamara (Central and Eastern European Chamber of Commerce – CEEC) alapító alelnöke.
Pedig Vietnam kétségkívül vonzó célpont. Nemcsak azért, mert a GDP-je évente közel hét százalékkal nő, hanem mert a lakossága is évente egymillió fővel gyarapszik. Egyes előrejelzések szerint 2050-re már ez az állam lesz a világ huszadik legnagyobb gazdasága. Az sem elhanyagolható tényező, hogy ez az egyik legsűrűbben lakott ország. Jellemző, hogy a Master Good új, Thanh Hóában épülő üzeme 150 kilométeres körzetében 53 millió fogyasztó él. A tapasztalatok szerint ráadásul Kínával szemben a magyar cégeknek Vietnam jobban átlátható és kezelhető. Errefelé egyébként különösen szívesen fogadják az informatikai, egészségügyi és agrártechnológiával foglalkozó vállalatokat.
A gazdasági kapcsolatokat természetesen tovább erősítheti, hogy már küszöbönáll az Európai Unió és a délkelet-ázsiai ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás (EVFTA – EU–Vietnam Free Trade Agreement) hatálybalépése. „A hanoi kormánytól kezdve az állandó EU-s képviseleten s az európai üzleti közösségeken át a már itt lévő és újonnan jövő cégekig mindenki nagy reményeket fűz az EVFTA-hoz” – jegyezte meg Bundik Csaba. Majd hozzátette: „Általánosságban elmondható, hogy azt várjuk, könnyebb, egyszerűbb lesz magyar árukat behozni Vietnamba. Ugyanakkor ez azzal is jár majd, hogy még inkább igaz lesz: csak az igazán versenyképes magyar cégek tudnak érvényesülni.”
Egyébként mind a vámok, mind a nem tarifális terhek esetében jelentős változások és csökkentések lesznek. A szektorokat azonban igencsak eltérően érintik a kedvezmények, mivel Hanoi jelentős átmeneti periódusokat harcolt ki.
AZ EVFTA UNIÓS EXPORTTERMÉKEKET ÉRINTŐ NÉHÁNY FONTOSABB PONTJA
A megállapodás hatálybalépésekor az EU-s gyógyszerkivitel nagyjából fele vámmentessé válik, a fennmaradó rész pedig hét év után.
Tíz esztendőn belül a csirkehúsra vonatkozó vámtarifák fokozatosan nulla százalékra csökkennek.
A borokat és a szeszes italokat jelenleg 50 és 48 százalékos vám sújtja. Ezeket hét év után törlik el.
A textilkivitelt érintő 12 százalékos vámok a megállapodás érvénybe lépése után azonnal megszűnnek.
A vegyi anyagok uniós exportjának először a hetven százalékát teszik vámmentessé, majd a fennmaradó részt három, öt, illetve hét esztendő elteltével.
A motorkerékpárok körében a 150 cm³-esnél nagyobb hengerűrtartalmú modellek esetében hét év után teljes mértékben eltörlik a vámot (melynek mértéke jelenleg kifejezetten magas: 75 százalékos), a személygépkocsiknál pedig tíz esztendő után (a jelenlegi 78 százalékról).
Az autóalkatrészek már hét év után vámmentességet kapnak.
A marhahús három, a tejtermékek legfeljebb öt, a fagyasztott sertéshúsok pedig legfeljebb hét esztendő után válnak vámmentessé.
ELTÉRŐ SZOKÁSOK
Itt, Európában, ha valaki egy üzleti tárgyaláson a véleményünket hallva egy erőteljes igent mond, arról lehet tudni, hogy egyetért velünk. Vietnamban más a helyzet: ott ez csak azt jelenti, hogy a másik fél figyel s követi, amit mondunk, de ennél semmi többet.
Borítófotó: szárnyasbiznisz. Kína miatt nehéz az ázsiai piacokon versenyezni
