Miközben a kilencvenes évek előtt a budapesti Váci utca, valamint a Vár „kistérsége” jelentette a luxust, bő egy évtizede a fővárosi Andrássy út mint bevásárlóutca kapcsolódik össze a hazai fényűzéssel. Legalábbis sokan így tartják számon az ottani üzletek pompáját, holott sokkal inkább a felső kategóriába tartozó boltokkal találkozhatunk itt. Túl azon, hogy a luxust illetően itthon némi zavarral találkozhatunk, olyan világmárkák jelentek meg itt, mint például a Louis Vuitton, a Gucci, a Moncler vagy éppen a Burberry. Utóbbiak tényleg a luxus kategóriájába tartoznak, és a legnagyobb forgalmat produkáló üzleteket működtető brandekről van szó.
Szakértők szerint a 2008–09-es válság utóhatásait éveken keresztül lehetett érezni a magyar fővárosban, és egy-két esztendeje „riadt fel” újból az üzletmenet. Például ha a 2013-as adózás előtti eredményeket nézzük, többmilliós veszteséggel zárt több kereskedelmi egység, s pár bolt be is csukott az elmúlt időszakban. Közben – úgy tudjuk legalábbis – a magyar Silka Fashionnek beváltak a számításai.
MI A LUXUS ÉS MI NEM?
Ha az Andrássy úton sétálunk és rápillantunk a Boggi Milano férfidivatüzletére, azt gondoljuk, hogy az már luxus – nem elsősorban az árak láttán, hanem a kínálat apropóján. Pedig ezen jót derülnének Milánóban. Miként az olyan híres, prémium márkák sem tartoznak ebbe a kategóriába, mint például a Tommy Hilfiger vagy éppen a Polo Ralph Lauren. Hozzáértők szerint a Hugo Boss valahol félúton van, de ott meg is rekedt. Vagyis az olyan, fentebb már említett márkák, mint a Louis Vuitton, a Burberry, a Gucci és az azóta már bezárt Dolce & Gabbana jelentik a legmagasabb kategóriát. Utóbbi kapcsán is lehet pontosítani, hiszen a magyar fővárosban az orbitális méretű feliratos öveiről, pólóiról és napszemüvegeiről ismert D&G márka volt jelen. Az ugyancsak budapesti „plázaképviselettel” rendelkező Michael Kors sem luxus: prémium kategória, de nem több. Feltörekvő brand, amely valószínűleg évekkel ezelőtt elérte a csúcsát – a cég részvényei rosszul teljesítenek. Ugyanakkor az MK szeretne feljebb kerülni, hiszen megvásárolta a luxuslábbeliket forgalmazó Jimmy Choo divatmárkát, ettől remélve új lendületet. És a félreértések elkerülése végett: a Calvin Klein árui sem a fényűzési cikkek csoportjába tartoznak.
A luxus attól luxus, hogy csak kevesek számára elérhető: ha egy márka általánossá válik, elveszíti vonzerejét. A tehetősebb vásárlók már nem tekintik kuriózumnak, így nem is veszik meg.
LUXUSÉRETTSÉG
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a magyarországi piac megérett-e a luxusra. Miközben az Andrássy út pangásától nem kell tartani, a megkérdezett szakemberek szerint a jövőben nem pusztán a bérbeadóknak kellene hatékonyabban együttműködniük, hanem a terület vonzerejének a növelése kapcsán maguknak a világmárkák képviselőinek sem ártana egyeztetniük. Az egységes arculat hiánya rontja a versenyképességet Béccsel vagy Münchennel szemben. Például a bevezetőben említett Váci utca „pozicionálása” felettébb ellentmondásosra sikeredett. A turistákat megcélzó ajándékboltok, valamint a középkategóriás márkák nem a magas igényszintet tükröző utcaképet adják vissza.
Ami biztos: a Louis Vuitton egyfolytában „érdemi” profitot termel a tulajdonosoknak, de a felsorolt nagy márkáknak egy kétmilliós fővárosban prezentációval rendelkezni presztízst is jelent. Ráadásul nagy költségekkel jár a kivonulás. A témával foglalkozó hazai szakértők szerint több oka van annak, hogy a honi helyzetet a Lajtán túli világéval összevetve miért is van lemaradás. Egyfelől Magyarországon a lakosság csekély összeget költ ruhákra, másfelől azok, akik megengedhetnék maguknak a drágább cikkek megvételét, általában nem kívánnak luxusmárkákat vásárolni. S ott van még a Bécs-effektus is: „bennünk maradt”, hogy tehetősként inkább az osztrák fővárosban költünk, mint itthon. Magyar sajátosság-e, hogy becsuknak boltok? Erről szó sincs, hiszen például ugyanúgy üzletbezárások és -nyitások jellemzik Bécset vagy Milánót, mint Budapestet.
BELFÖLDI VAGY KÜLFÖLDI
Teszteltünk néhány valódi luxusüzletet a pesti belvárosban. Tévhit, hogy csupán külföldiek vásárolnak. Olyannyira nem így van, hogy egyre kevesebb a gazdag orosz vevő, a kínaiak pedig csak a Louis Vuittonra „kattantak rá”. Amúgy a vásárlókat illetően a külföldiek aránya 40-50 százalékos, és egyre több cég költ – különösen a téli ünnepek tájékán – luxusra.
A megkérdezett üzletek vezetői egyáltalán nem látják vészesnek a helyzetet a luxus terén, valamint a felső kategóriás áruk világában. Valószínűleg nem okoz nagy meglepetést, hogy árengedményeket a „drága boltok” inkább önmaguktól tesznek, mintsem „ipari méretben” űznék azt január közepétől vagy augusztus elejétől, mikor is ránk köszöntenek a nagy leárazások.
PRÁGA, POZSONY, BUDAPEST
Bár Béccsel, Münchennel hosszú ideig lehetetlen felvenni a versenyt luxusfronton, a kelet-közép-európai fővárosokkal már álljuk a versenyt. Miközben egyes szakértők szerint Prága viszi a prímet, addig mások arra intenek: ha egy nemzetközi vezető divatmárka beteszi a lábát a térségbe, rendszerint mindenütt nyit képviseletet. Ugyanakkor semmi problémát nem okoz, hogy mindannyian az út elején járunk. Részint ez történelmileg-politikailag is így alakult, másrészt a tehetős polgári-vásárlói kör csak most izmosodik.
Mindenesetre az, aki alaposan körbenéz Prágában és Budapesten, nagyjából azt erősíti meg, hogy ugyanazok a brandek találhatók mindkét helyen, míg Pozsonynak méreténél fogva kisebb a kapacitása.
Közben a Magyarországról megjelent nyugati tudósítások egyre inkább kiemelik, hogy a felső kategóriás, prémium és luxusüzletek miatt is érdemes Budapestre jönni. Aki pedig a kora esti, vásárlós gyalogosforgalmat a pár évvel ezelőttihez méri, óriási különbséget láthat. Ráadásul a következő időszakot tekintve további márkák érkezése is biztosra vehető.
