Kérdőjelek a Facebook csodavalutája körül
Néhány hete, amikor Mark Zuckerberg vállalata világgá kürtölte, min is dolgoznak, nem csupán a világsajtóban, de a szakmai közvéleményben is felkavarodtak az indulatok, és nyilatkozatdömping indult meg. Még a bitcoin és más nagyobb kriptopénzek ára is elindult felfelé. Miért? Azért, mert ha ez a húzás bejön a Facebooknak, akkor a világ legeslegnagyobb virtuális bankját, de legalábbis pénzkezelő, tranzakciós szolgáltatását hozhatja létre. Olyan pénzügyi, illetve fintechhatalmasságok retteghetnek, mint például – az újabbak közül – a Revolut, a TransferWise, a Square, a PayPal, de felköthetik a nadrágot az olyan óriás konglomerátumok is, mint a számlák nélküli pénzküldésre szakosodott Western Union, vagy éppen az olyan globális szolgáltatók, mint a Visa vagy a Mastercard – hogy csak a legismertebbeket említsük a sok ezerből.
A BITCOIN „ADJA” A JELET
De a legjobban a bitcoin árának alakulása mutatja ennek a jelentőségét: a tavasszal 3-4 ezer dolláros szintig zuhanó árfolyam a nyárra 7-8 ezresre nőtt (volt, hogy – jobbára a libra hírére – 13-14 ezer dollárra ugrott), tehát pár hét alatt csaknem megduplázódott.
Bár láttunk már hasonló árugrásokat a legismertebb kriptopénznél, ám ez az elmozdulás bő egy év egy helyben járás után történt, ami azért jelez valamit.
Érdemes azonban odafigyelni a szakértőkre, mert néha nemcsak a levegőbe beszélnek, hanem esetenként igen fontos meglátásaik vannak. A neves London School of Economics kriptovalutákkal foglalkozó kutatója, Garrick Hileman például kiemelte: jelenleg a becsléseik alapján mintegy 30 millió ember használ kriptopénzeket, ugyanakkor a Facebooknak már 2,4 milliárd felhasználója van. Éppen ezért a kutató szerint a blokkláncalapú digitális fizetőeszközök rövid történelmének a legjelentősebb mérföldköve lehet az, ha majd a közösségi hálózat piacra lép a libra nevű virtuális fizetőeszközével.
Persze igen lényeges, hogy itt egy úgynevezett stablecoin jön majd létre, amelynek az árfolyama nagyon fixen a nagy világvalutákhoz lesz kötve, és kriptotőzsdére sem vezetik azt be. Magyarán egy libra mindig is egy dollárt fog érni, vagy annyit, amennyiért megvették.
A történet ugyanakkor közel sem ilyen egyszerű. A társaság természetesen nem akarja elkövetni ugyanazt a hibát, amit mintegy egy évtizeddel korábban már megtett a Facebook Credits nevű digitális pénzével, amelyet két év elteltével meg kellett szüntetnie. Éppen ezért minden lehetséges szabályozóval, első körben az amerikai és a brit nemzeti bankokkal, gazdaságpolitikusokkal, vagy éppen az USA államkincstárával is előzetesen tárgyal.
HÁTTÉRBEN A KRIPTOVILÁG
Emellett pedig hatalmas támogatói bázist épít a virtuális devizája mögé, a lehető legnagyobb neveket gyűjtve össze. A gyorsan bővülő, az év végére már száztagosra tervezett Libra Association résztvevője többek közt a MasterCard, a PayPal, a PayU, a Stripe, a Visa, az eBay, a Lyft, a Spotify, az Uber vagy éppen a Vodafone a nagyobb cégek közül. A kriptovilágot például az ott jól ismert Coinbase képviseli, a befektetőket pedig olyan nagy nevek, mint az Andreessen Horowitz vagy a Union Square Ventures.
Ami azonban mind a mai napig nagyon hiányzik a listáról, az legalább két-három óriásbank vagy neves befektetési pénzintézet, a nemzeti bankokról vagy nemzetközi pénzügyi szervezetekről nem is beszélve. E vállalatok és intézmények távolmaradása egyelőre azt jelzi, hogy hatalmas konkurensként tekintenek a Facebook jövőre üzembe állítani tervezett kriptopénzére. A kérdés, hogy mikor törik meg a jég, legalább annyira, hogy egy-két pénzvilágbeli nagyágyú a közösségi oldal mellé álljon. Mert amikor ez megtörténik, könnyen lehet, hogy nemcsak a Facebook-részvények árfolyama, de a kriptovaluták ára is újabb lökést kap felfelé.
Mert gondoljunk bele: ha 30 millió helyett 60 vagy 120 millió ember kap rá a véges keresletű virtuális fizetőeszközökre, akkor az árak nagyon gyorsan megindulhatnak. Persze ha a szkepticizmus marad az erősebb – amire szintén megvan az esély –, akkor nagy áttörés csak hosszabb távon lehetséges.
MENEKÜLÉSI ÚTVONAL
Ugyanakkor annak számára, aki arra számít, hogy világszerte nagyobb gazdasági zűrök várhatók a következő években, elgondolkodtató, hogy a kriptopénzek pofonegyszerű és gyors menekülési utat jelentenek azoknak, akik a saját országuk valutáiban kevésbé bíznak. Talán sokan emlékeznek még arra, hogy a venezuelai gazdaság és pénzrendszer 2017. tavaszi látványos összeomlása jelentősen megdobta a bitcoin árfolyamát, hiszen a tehetősebb helyiek lázas bitcoinvételbe kezdtek, hogy erodálódó értékű helyi pénzüket valami időtállóbbnak gondolt, könnyen, pár kattintással megvásárolható értékmérőre cseréljék. Ha a világban megszaporodnak a „venezuelai típusú” válságok, az önmagában is felhajtóerő lehet.
Persze a Facebook librájának az árfolyama fix, de a felhasználói tudatosság növekedése a fiatalabb generációk pénzügyi elképzeléseivel együtt igen érdekes jövőt vázol fel. Már csak azért is, mert technológiai értelemben a kriptopénzeket lényegében lehetetlen betiltani. Hiába próbálkozik ezzel több állam, ha az igény megvan rájuk, akkor ez nem fog menni, ahogyan az alkoholtilalommal sem sikerült tartós eredményeket elérni sehol a világon.
Persze a digitális fizetőeszközök szélesebb körben még nem igazán találják a helyüket, de az idősebb, szkeptikusabb nemzedékek kikopásával hosszabb távon ez is változhat. Persze az is lehet, hogy rövid távon a Facebook projektje is befuccsol, és akkor a gyorsan mozgó bitcoinárfolyam lefelé indul, persze a cég részvényeivel együtt. Ki tudja? Fél-egy év múlva okosabbak leszünk.
