Leáll az európai pénzpumpa

Pénz beszél
Bár középutas döntést hozott az EKB azzal, hogy nem azonnal, hanem csak az év végén állítja le eszközvásárlási programját, a hír felrázta a pénzpiacokat. Sokan az eurózóna lelassulására fogadnak.

PROGRAMZÁRÁS

Szeptember végéig marad a jelenlegi harmincmilliárd eurós eszközvásárlási ütem, majd decemberig tizenötmilliárdért vesz állampapírokat az Európai Központi Bank, aztán pedig lezárul a program. Mindezt a múlt héten jelentették be Frankfurtban. Közben legalább 2019 nyaráig maradhat a jelenlegi euróövezeti nullás kamatszint – szükség esetén pedig tovább is. 

 

OSTOROZÁS

Mario Draghi, az EKB első számú vezetője a fentiek felolvasását követően arra intette az európai politikusokat, hogy tegyenek többet az akadályok leküzdéséért, elsősorban strukturális reformokkal. Ezekre különösen azokban az országokban van szükség, amelyekben még mindig magas az adósságráta. Egyébiránt nem új keletű dolog ez az európai monetáris főhatóság elnökének a részéről, miután az utóbbi években már többször is felszólította az uniós döntéshozókat, hogy tegyenek többet a pénzügyi-gazdasági ellenálló képesség erősítéséért – miután a jegybank ellátta a feladatát.

Szűkül, ami eddig bővült: nem a jó hírek kategóriájába tartozik az sem, hogy a márciusban várt 2,4 után már csak 2,1 százalékos bővülést vár az idén az EKB az eurózóna gazdaságától. Ráadásul a továbbiakban még gyengébb lehet az ütem – jövőre 1,9, azt követően pedig 1,7 százalékos. Ugyanakkor Draghi pozitív kockázatot lát az amerikai költségvetési élénkítésben, valamint középtávon az euróövezetben is. Az EKB döntése után gyengülésnek indult a közös valuta a dollárral szemben, a forint pedig kicsit szépíteni tudott a kurzusán. 

A jelenlegi laza monetáris politikai irányultság összhangban van az inflációs cél elérésével, ezért nincs ok visszavenni ebből a lazaságból – hangsúlyozta a témával kapcsolatosan Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja. A döntéshozó elismerte, hogy az EKB döntése fontos a kilátások szempontjából, s folyamatosan nyomon követik az olajár és a forintárfolyam alakulását. Kiemelte: a jelenlegi piaci fejlemények átmenetileg élénkíthetik az inflációt, de az áremelkedési ütem a jegybank toleranciasávján belül maradhat. Eközben az államkötvényeink hozama is nőtt, vagyis nem enyhült a feszültség. Más szakértői várakozások szerint ha leáll az európai pénzpumpa, nagyon lelassul az eurózóna gazdasági növekedése. Utóbbi nekünk sem jó, miután Magyarország ezer szállal kötődik a Lajtán túli világhoz. Az euróövezet tagállamai hazánk legfontosabb kereskedelmi partnerei is egyben. 

 

KOPOGTAT A VÁLSÁG

Az innovációk, köztük a pénzügyiek kiteljesedésének a korát éljük, de válság kopogtat a világ ajtaján. Napjainkban azonban az országnak jobbak az alapjai, mint tíz éve, erősebb a szövetségi háló, ami segítséget jelenthet a krízis tüneteinek a leküzdésében – fejtette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az intézmény minapi konferenciáján. A jelzés azért is fontos, mert az MNB első számú irányítója most első ízben jelezte – a kormányfő megnyilatkozásait követően –, hogy számolni és tervezni kell egy újabb világgazdasági krach „beköszöntével”.   

 

Borítófotó: Mario Draghi. Csak az alacsony kamat marad

Ezek is érdekelhetnek

További híreink