Nem kevesebb mint 468 milliárd forintot költöttek el tavaly Magyarországon a vállalatok és a kutatóműhelyek kutatás-fejlesztési tevékenységre. Ez az összeg a GDP bő 1,4 százalékát teszi ki. Ezt még jócskán lehetne hová növelni, hogy elérjük legalább az unióban jellemző GDP-arányos 2 százalék körüli értéket.
Szerencsére rengeteg támogatási forma létezik arra, hogy a vállalati szektorban is jelentősen nőjön a k+f-re fordított költések aránya. Csakhogy, mint Pálszabó Tibor, az EY (korábban Ernst & Young)
üzleti adótanácsadási részlegének vezető partnere mondja, sajnos a cégek közül még kevesen élnek a remek adókedvezményekkel, illetve támogatási lehetőségekkel.
TÚLZOTT ÓVATOSSÁG
Hogy miért nem elegen? Ennek több oka van. Az első egyfajta óvatosság, bizalmatlanság, mert fél évtizeddel ezelőtt a vállalati k+f tevékenység 100 százaléka leírható volt az innovációs járulékból, így – „jó magyar szokás szerint” – trükköző kis tanácsadók repültek rá a lehetőségre. Felkeresték a céges döntéshozókat, és minden szakmai alapot nélkülözve kreáltak projekteket, sokszor még meg is vezetve a jóhiszemű társaságokat. Amikor az adóhatóság aztán szigorúan fellépett a visszaélésekkel szemben, végül is beleégett az ügyvezetők fejébe: a k+f-fel vigyázni kell, mert megütheted magad.
Csakhogy ma gyökeresen más a helyzet – hívja fel a figyelmet az EY adószakértő partnere. A legfontosabb változás, hogy a k+f projektek számára a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) lehet hatósági jóváhagyást kérni. Itt a szakértők megvizsgálják a projektet, s kiadják a szakvéleményt arról, hogy valóban kutatás-fejlesztési tevékenység folyik-e annak keretében.
Az EY szakemberei szerint fontos, hogy nem csak a kémcsövek vagy a tervezőmonitorok előtt görnyedők szte-reo-tip képére kell gondolni, amikor k+f-ről esik szó. Ugyanígy k+f lehet a szoftverfejlesztés, vagy akár más beruházáshoz kapcsolódóan merülhet fel olyan feladat, amelyhez egyedi megoldás, megközelítés szükséges. Azaz közel sem csak a gyógyszeriparban, az autógyártásban vagy a távközlési berendezések korszerűsítésében van jelentős k+f tevékenység, hanem a digitalizálódó gazdaság legtöbb területén. Például szoftverekre, hardverekre és egyéb egyedi megoldásokra még az olyan hagyományos iparágakban is szükség lehet, mint a szállítmányozás (többek közt járműkövetési megoldások) vagy a mezőgazdaság (kihelyezett szenzorokkal figyelt időjárás), avagy épp a kereskedelem (így például az árukövetés kapcsán), a sort pedig még hosszan lehetne folytatni.
Tehát ha adókedvezményeket akarunk igénybe venni, akkor az SZTNH előzetesen a projekt újdonságtartalmát, illetve egyfajta tudományos értelemben vett újszerűségét vizsgálja meg. Ahogy a tervekre rábólint a hivatal, a NAV a gyakorlatban minden további nélkül igazoltnak tekinti a projekt k+f jellegét.
Egy másik fontos aspektusa a kutatás-fejlesztési kedvezmények igénybevételének az érintett költségek körének meghatározása. Érdemes a kedvezményre jogosító kiadásokat is tapasztalt tanácsadó bevonásával körbejárni annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló könnyítéseket a lehető legnagyobb mértékben ki lehessen használni. Gyakran olyan költségelemek is alapját képezhetik a kedvezménynek, amelyek talán nem magától értetődők – például egy piackutatás is igazolható, jogos költségelemnek számít, amennyiben indokolhatók és megfelelően dokumentáltak az ezzel kapcsolatos kiadások – hívta fel a figyelmet Puzder Filip, az EY k+f támogatásokkal foglalkozó menedzsere.
Az adóengedmények több elemből tevődnek össze: egyfelől a 9 százalékos társasági nyereségadó alapját kétszeresen csökkentik a k+f projektekre elszámolt költségek. A munkaadói tb-járulékot, azaz a szociális hozzájárulási adót is le lehet nyesni, amennyiben a kedvezmény nagyobb, mint a fizetendő társasági adó. Ezen túlmenően a helyi iparűzési adó alapja, valamint az innovációs járulék adóalapja is visszavágható. Ezzel – az EY szakértőinek számításai szerint – hozzávetőleg a k+f költések 20 százalékával csökkenthető az adófizetési kötelezettség.
A KIS CÉGEKNEK IS JÓ LEHET
De ez még csak a dolog egyik része, ugyanis a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) 2-es és 8-as sorszámú pályázatai közt rengeteg olyan van, amely akár vissza nem térítendő támogatásokat, illetve igen kedvezményes kamatozású hiteleket is biztosít számos vállalati, vállalkozói kutatási tevékenységhez, ráadásul a Nemzeti Innovációs Hivatal szintén tömérdek témába vágó programot koordinál. Összességében tehát a 2014–20-as uniós pénzügyi ciklusban már 750 milliárdos GINOP-keretösszeg érhető el kutatás-fejlesztési és innovációs célokra, ami több mint duplája az előző ciklus 353 milliárd forintos adatának. A támogatások átlagos intenzitásából az következik, hogy a teljes k+f ráfordítások további 20 százalékát a pályázati pénzek képesek finanszírozni. Ez utóbbiaknál lényeges, hogy az uniós dotációk alsó küszöbe jellemzően 10 millió forint, így a k+f kedvezmények ezen „lábát” nem a „kényszervállalkozókra”, hanem inkább a legalább 100-200 milliós bevételű, érettebb kisvállalkozásokra szabták. Ugyanakkor már egy tízmilliós kutatás-fejlesztési projekt egy-két milliós adóelőnye is lehet olyan fontos hívószó, amiért ezen a lehetőségen a legkisebb cégek vezetőinek is érdemes elgondolkodniuk.
