FORGALOM
Külföldi alapkezelők és az ETF-ek (tőzsdén jegyzett befektetési alap) létrehozói többnyire nem maguk válogatják össze a portfóliójukba a konkrét cégek papírjait, hanem indexekhez igazítják azt. A legismertebb indexek az egy adott tőzsde teljesítményét követő mutatók, de sokan, elsősorban a külföldi befektetők, egy régiót vagy egy szektort lefedő indexekre alapozva kereskednek. A Budapesti Értéktőzsde fontosabb papírjai is számos régiós indexben szerepelnek, amelyek révén olyanok is befektetnek ezekbe a cégekbe, akik nem vásárolnák meg az egyes vállalatok részvényeit.
több a kategória
Két fő csoportja van az alapoknak és az ETF-eknek. A passzívan kezeltek egy az egyben követik az adott indexet, azaz a különböző részvények ugyanakkora súllyal szerepelnek a kosárban, mint a mutatóban. Az aktívan kezelteknél mindez inkább csak igazodási pontot jelent. Utóbbiak alapvetően egy indexre támaszkodnak, de az eszközöket szabadabban mozgathatják, és maga a mutató csak referenciaként szolgál, az alap pedig ahhoz képest határozza meg a teljesítményét. A passzívan kezelt alapok viszont szigorú dátumhoz kötve súlyozzák át mindig az eszközeiket. Így, ha egy adott napon már meg kell felelniük a módosuló arányoknak, akkor jellemzően az előző napi zárásban kötik meg az üzleteiket a tőzsdéken.
Ilyen szektor- vagy régiós indexeket a független indexszolgáltatók és a tőzsdék szoktak kialakítani. Globális viszonylatban a legnagyobb jelentősége az MSCI indexeknek van. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) blue chipjei közül az MSCI feltörekvő piaci mutatójában az OTP Bank, a Mol és a Richter Gedeon szerepel, míg ennek Small Cap változatában a Magyar Telekom és az Opus. Ezekben több ezer részvény van, de a globális befektetői piacon olyan sokan követik, hogy a néhány tized százalékos összesített magyar súly is jelentős mennyiség a BÉT forgalmához képest.
„A Bloomberg adatai alapján összesen 400 milliárd dollárnyi tőkét kezelnek az MSCI Emerging Market index alapján. A mutatón belül folyamatosan emelkedik a kínai részvények súlya, ami egyrészt csökkenti a többi szereplő, így a magyar papírok súlyát, másrészt további vételi erőt is jelent. Sok befektető figyelmét keltették fel az ázsiai ország részvénypiacai, ám ez egyelőre nem egyenlíti ki a súlycsökkenés negatív hatásait, így összességében a hazai részvényekre az ázsiai nyitás inkább kedvezőtlen” – hangsúlyozta Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. elemzője.
módosítások bécsben
Fontos még a bécsi tőzsde által kalkulált CECE, amelyben a múlt héten módosították a súlyokat. A magyar részvények súlya 23 bázisponttal emelkedik a régiós CECE indexben a második negyedévtől. A bécsi tőzsde mutatójában a cseh papírok aránya 123 bázisponttal csökken, míg a lengyeleké 100-zal emelkedik. Az átsúlyozást a június 21-i kereskedési nap zárószakaszában bonyolítják le. Cégszinten nem hozott drámai változásokat a felülvizsgálat, ezúttal egyik vállalat sem kerül ki, illetve be az indexbe. „Az OTP Bank szerepe 20 bázisponttal, 10,7 százalékra emelkedik a CECE-ben, de ez várhatóan csak a húsznapos átlagos forgalom 3 százalékával növeli meg a részvény iránti keresletet” – mondta Nagy András. Ennél jelentősebb forgalomélénkülés lesz az Opusnál, azonban itt 0,8 napi átlagforgalomnak megfelelő 100–150 millió forint közötti eladás várható. Az Opus súlya azért csökken a CECE-ben, mert a cég közkézhányada 50 százalékról 30-ra csökkent. A Konzum 0,1 százalékos súlya megmarad a mutatóban, de az egyesülés után is kisebb, 0,36 százalékos lesz az új cég szerepe, mint korábban az Opus csupán 0,42 százalékos súlya. A CIG Pannónia és az ANY Biztonsági Nyomda súlya nem változik. A többi magyar papírnál a napi átlagforgalom 3–7 százalékával járhat az átsúlyozás.
„A CECE-vel kapcsolatban fontos változás, hogy az azt követő Lyxor ETF március óta már az MSCI régiós indexét képezi le a bécsi tőzsde indexe helyett. Ezért már nem 450, hanem csak nagyjából 300 millió eurónyi befektetés követi a CECE-t. Ezt a mennyiséget teljes egészében a francia CRP Actions Euro Restructurations alapkezelő adja” – mondta Nagy András. A szakértő kiemelte, hogy az MSCI régiós index a CECE-hez hasonlóan épül fel, így az inkább csak módszertani váltásnak tekinthető. Bár a kisebb papírok valamennyire rosszul jártak, mert az MSCI inkább a nagyobb cégekre fókuszál.
magyar részvények londonban is
A CECE indexbe az elmúlt egy év mediánforgalma és a szabad közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizáció alapján kerülhetnek be részvények. A két szempont alapján sorba rendezik a budapesti, a prágai és a varsói tőzsde papírjait, és amelyik mindkét listában szerepel, az kerülhet a CECE indexbe. Mindhárom országból legalább hat papírnak kell szerepelni a portfólióban, a felső korlát a magyar és a cseh papíroknál 10, a lengyeleknél 15 lehet. A bécsi tőzsdének a CECE indexen kívül számos régiós mutatója van, például az olaj- és gázipari, a telekommunikációs, a banki, az egészségügyi vagy az infrastrukturális szektorra vonatkozóan. Ezeket kevesen tekintik benchmarknak, és ETF-ek sincsenek rá, szemben a fő indexszel. A közepes papíroknak is van külön CECE-mutatója. Utóbbiban és a szektoriális indexekben a magyar, lengyel és cseh papírokon kívül román, szerb, szlovén, horvát és bolgár részvények is vannak.
A BÉT által számított CETOP-ot 2002-ben azért alakították ki, mert akkor még a CECE-ben alulsúlyozottak voltak a magyar papírok, így annak alternatívája volt a hazai index. A hazai alapkezelőknek az is fontos célja volt a CETOP létrehozásával, hogy annak menedzsmentje Magyarországon legyen.
Az induláskor még 20 tagú CETOP-mutatóval szembeni elvárás az volt, hogy a közép-európai régió szabályozott piacára bevezetett részvények, ezen keresztül a közép-európai részvénypiac egészének teljesítményét tükrözze és referenciamutatóként szolgáljon a befektetőknek. A BÉT egy korábbi felmérése szerint CETOP ETF-re nincs érdemi igény a hazai alapkezelők körében, részben ez indokolja, hogy a CETOP nem real time.
A magyar papírok a londoni tőzsde által számított néhány FTSE-mutatóban is szerepelnek. Az FTSE Micro Cap és az FTSE Total-Cap indexekbe például az AutoWallis került be az idén márciusban.
