DUNA HOUSE
Visszafogott júniusi ingatlanforgalomról számolt be a Duna House: a számok alapján még mindig a kivárás jelei látszódnak a hazai piacon. A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett Duna House Barométer becslése szerint a hatodik hónapban 10 542 lakóingatlan-adásvétel történt Magyarországon, ami 19,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi bő 13 ezertől. Az első féléves tranzakciószámnál is visszaesést mutatott ki az elemzés: 2019 első hat hónapjában 73,7 ezer adásvétel történt, míg egy esztendővel azelőtt több mint 77 ezer.
A Duna House tapasztalatai szerint a fővárosban továbbra is a 40–60 négyzetméteres ingatlanok a legkelendőbbek, de sokan keresték a 20–40 és a 60–80 négyzetméteres otthonokat is, sőt Budán az ennél nagyobbak is kedveltek. Pesten a tranzakciók 26 százalékánál haladta meg a 750 ezer forintot a négyzetméterár, Budán ez az arány 49 százalék volt a második negyedévben. Az átlagos lakásár ennek megfelelően alakult, 2018 azonos időszakához képest 9, illetve 15 százalékponttal nőtt. Vidéken nagyobb arányban keresik a tágasabb ingatlanokat, de a legtöbb esetben itt is a 40–80 négyzetméteres otthonok a legkedveltebbek.
A Duna House Barométer szerint az elmúlt negyedévben sem állt meg a lakások drágulása, így az árindex értékei is tovább emelkedtek. Az országos lakásárindex jelenleg 186 százalékponton áll nominális és 133 ponton reálértéken. Az országos panel- és téglaárindex szintén tovább nőtt. Előbbi már bőven 200 százalékpont felett van nominálértéken a legfrissebb adatok alapján, de reálértéken is másfélszeres emelkedést láthatunk 2008-hoz viszonyítva. A téglaárindex is erőteljes növekedésben van 161, illetve 116 százalékpontos legfrissebb számai alapján. A vidéki árindexek szintén tovább nőttek az előző negyedévekhez képest. Az ország keleti és nyugati felében egyaránt szárnyal a panelek ellenértéke. Kelet-Magyarországon kisebb mértékű volt a drágulás, ám itt már bőven 200 százalékpont feletti értéket mért a Duna House. Az ország nyugati részén pedig 19 százalékpontos növekedésről beszélhetünk. Ehhez hasonló ugrás volt a kelet-magyarországi téglaépítésű ingatlanoknál, míg nyugaton kisebb volumenű volt az emelkedés. Budapesten a téglaárindex némi stagnálást mutat, a panellakások drágulása azonban továbbra is megállíthatatlan: reálértéken már a 170 százalékpontot is elérte, amely magasabb, mint a téglaépítésű ingatlanok esetében mért nominális adat.
A múlt évhez viszonyítva 37 százalékkal nőtt a vidéki panellakások négyzetméterára. Hasonló mértékű volt a nyugati téglaingatlanok drágulása, a keletiek négyzetméterára pedig 15 százalékos növekedést mutat az egy esztendővel ezelőtti értékhez képest. Vidéken mindkét ingatlantípusnál 300 ezer forint feletti négyzetméterárral lehet számolni. Az átlagos hitelnagyság Budapesten közel 1,5 millió forinttal nőtt az előző negyedévhez mérten: a fővárosban 2019. második negyedében 16,6 millió, míg vidéken 10,9–11,2 millió forint volt az átlag. A 20 millió feletti ügyletérték Budapesten meghaladta a 30 százalékot az elmúlt három hónapban. Vidéken ezzel szemben ilyen nagyságú jelzáloghitelt csak az igénylők 8 százaléka vett fel, a többség 5–15 millió forint közötti összeget igényelt.
A hitelfedezeti mutató továbbra is csak minimális változást mutat az előző negyedévekhez képest: országszerte 50 százalék körül mozog az arány. Szinte eltűntek ugyanakkor az öt évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitelek az új szerződéseknél, amelyek része csupán egy százalék volt országszerte a második negyedben. Az 5 és 10 év közötti kamatperiódus is folyamatosan veszít a népszerűségéből, jelenleg 10–15 százalék között változik az aránya az egyes régiókban. Ezzel párhuzamosan 80 százalék fölé emelkedett a legalább tíz esztendeig fix kamatozású kölcsönök hányada.
Ami az új építésű lakásokat illeti, a cégcsoport szerint továbbra is a XIII. kerület ezek fellegvára, ahol a számuk meghaladja a hétezret. Budapesten az új építésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 791 ezer forint volt a második negyedévben, ez 12,5 százalékos emelkedés az esztendő elejéhez képest.
A jövőt illetően optimista az elemzés: a július elsejével elérhetővé vált új kedvezmények – a babaváró támogatás megjelenése, a CSOK kibővítése – további keresletet generálhatnak az ingatlanpiacon. Ezzel együtt a következő időszakban a befektetők számának és aktivitásának a csökkenésére számítanak a szakemberek, elsősorban a Magyar Állampapír Plusz elszívó hatása nyomán.
NÖVEKEDÉS A JUTALÉKOKNÁL
A Duna House cégcsoport franchise-hálózata az előzetes adatok szerint 2,81 milliárd forint ingatlanközvetítési jutalékot ért el a második negyedben az egy évvel korábbi 2,65 milliárd után, a saját irodák jutalékbevétele pedig 478 millió forint volt a 2018. második negyedévi 471 millióval szemben – közölte a csoport közleménye alapján az MTI. A franchise-szegmens magyarországi jutaléka elérte a 2,3 milliárd forintot, ami 5,1 százalékkal több, mint a tavalyi azonos időszakban volt. A növekedést az irodák számának a bővülése is segítette. Csehországban a jutalék 49,7 százalékkal nőtt éves szinten, Lengyelországban pedig 5,8-del. A saját irodáké nálunk éves szinten 10,2, Csehországban 32,4 százalékkal nőtt, a lengyeleknél viszont 25 százalékkal csökkent. A cégcsoport által közvetített hitelvolumen elérte a 46,7 milliárd forintot a második negyedévben, ez 96,4 százalékos éves növekedés. Lengyelországban az utóbbi 241,4 százalékkal, 30,9 milliárd forintra bővült, Magyarországon pedig 6,9 százalékkal, 15,7 milliárdra.
