KÜLFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS |
Jól kivehető tendenciaként emelhető ki a statisztikai adatok alapján, hogy a magyar agrár- és élelmiszeripar, bár mérsékelt tempóban, de elkezdett nagyobb mértékben feldolgozott termékeket exportálni – mutatott rá megkeresésünkre Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője. A NAIK – Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az év első negyedében a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének az értéke 2,45 milliárd euró volt, az import pedig elérte az 1,56 milliárdot. Éves összehasonlításban így erőteljes egyenlegjavulás következett be: a 891 millió eurós szaldó 180 millióval volt több, mint egy esztendővel korábban. Jelentősen, 62,5 százalékkal volt nagyobb az élő sertés exportvolumene, miközben a behozatal húsz százalékkal bizonyult kisebbnek. A sertés esetében főként az afrikai sertéspestis (ASP) érezteti a hatását – mondta Fórián Zoltán. Hozzátette: a betegség kínai és vietnami terjedése miatt a nyugat-európai exportőrök jelentősen növelték kivitelüket a Távol-Kelet relációjában, így a kelet-közép-európai országoknak nagyobb terük nyílt a régiónkban elhelyezni a készleteiket. Ezt a helyzetet pedig leginkább Magyarország tudta kihasználni, mivel például Romániában is jelentős pusztítást végzett az ASP. Ez az adatokon is meglátszik, hiszen élősertés-exportunk főként keleti szomszédunk irányában ugrott meg.
A kivitelünk irányát tekintve talán a legnagyobb változás az, hogy csökkent a nehezen megszerzett ázsiai piacok részesedése, a 2017-es első negyedévi 3,9-ről 2,5 százalékra. A magyar agrár-külkereskedelem pedig továbbra is erősen Európa-központú, a forgalom 96 százalékát realizáljuk uniós országokkal. A távol-keleti kivitelünk lanyhulását a Világgazdaságnak nyilatkozó Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azzal magyarázta, hogy az ASP miatt elvesztettük exportpiacaink harminc százalékát, a bázis pedig arra az időszakra esik, amikor még a korlátozást később bevezető országokba is volt kivitelünk. Az export értéke a sertéshús esetében 22 százalékkal, 60,6 millió euróra, a baromfihús tekintetében 7,9 százalékkal, 115,7 millió euróra csökkent az egy esztendővel korábbi időszakhoz képest. A szakértő szerint ezek az adatok jelzik, hogy a tavalyi első negyedben az ASP hatása még nem érződött. Az első magyarországi vírusos esetet április 21-én észlelték, és a nagyobb ázsiai partnerek csak ezután vezettek be kereskedelmi korlátozásokat.
A január–márciusi egyenleg javulását jelentősen segítették a gabonafélék is, hiszen ezen terményekből 41 százalékkal többet értékesítettek külföldre, mint a múlt év azonos időszakában. Kukoricából 948,3 ezer, búzából pedig 792 ezer tonna volt a kivitt mennyiség, ez az előbbi esetében 35,4, az utóbbinál pedig 60 százalékos növekedés. A gabonánál bázisidőszaki hatásokról is beszélhetünk – világított rá Fórián Zoltán –, miután tavaly jelentősen kevesebbet tudtunk kivinni az országból. Ilyen szempontból a szakértő szerint mindig kardinális kérdés a Duna vízállása, hiszen annak alacsony volta miatt akadozott a kivitel. Az elmúlt években egyébként érezhető volt, hogy az agrár-külkereskedelem összetétele szintén javul, mivel a feldolgozott termékek részaránya is folyamatosan nőtt az exportban – mutatott rá Fórián Zoltán.
A külgazdasági attasék éves értekezletén Nagy István agrárminiszter is erre világított rá. A Figyelő kérésére megküldött előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó. Az elmúlt esztendőkben az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének a harmadát-felét biztosította. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági kivitelen belül 2018-ban 8,3 százalék volt, és az agrárgazdaság közel 2,9 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság majdnem 5,6 milliárdos többletéhez. A tárcavezető szerint jól látható, hogy 2010 és 2018 között az export 49 százalékkal, azaz 2,8 milliárd euróval, az import 57 százalékkal, 2,1 milliárd euróval nőtt, s az egyenleg 35 százalékkal javult. Az utóbbi három évben az élelmiszer-gazdasági kivitel értéke folyamatosan 8 milliárd euró fölött alakult. Ehhez az is kellett, hogy a magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2018 között jelentősen javuljon – mutatott rá Nagy István.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai agrárium termelékenységének a látványos növekedés ellenére még mindig jelentős tartalékai vannak. Az egy hektárra jutó, 2010-es árakon számolt 615 eurós bruttó hozzáadott érték bár meghaladja az új tagországokét, de nagymértékben elmarad a tizenöt régi EU-s állam 1163 eurós mutatójától. Az elmúlt hét évben a magyar mezőgazdaság termelékenysége érdemben kezdett felzárkózni a régi tagországokéhoz. Míg 2010-ben a hazai agrárium egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke a régi uniós államok 36 százalékát érte el, ez az arány 2018-ban már 53 százalék volt.
A miniszter előadásában kitért arra is, hogy az élelmiszeriparban nyilvántartott közel ötezer vállalkozás közül nagyjából ezer végez exporttevékenységet, a számuk pedig állandó bővülést mutat. Az exportáló cégek által realizált árbevétel jelentős és folyamatosan gyarapodik, már megközelítette az 1300 milliárd forintot. Az élelmiszeripar forgalmának több mint harminc százaléka származik kivitelből, és az arány fokozatosan nő. A legtöbb exportárbevétel a húsiparban, az állateledel-gyártásban és a zöldség-gyümölcs feldolgozásban jelentkezik.
Borítófotó: Magyar agrár-külkereskedelem. Továbbra is erősen Európa-központú
