FINANSZÍROZÁS
Miközben a lakossági hitelpiac száguld, a folyószámlakölcsönöknél évek óta jóval visszafogottabbak a háztartások – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. Az MNB adatai szerint a lakossági folyószámlahitelek állománya – amely tartalmazza a hitelkártya-követeléseket is – mindössze 285,9 milliárd forintot ért el április végén, ami 2,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábban regisztrált 293,2 milliárdnál. Eközben a teljes lakossági hitelállomány 7,5 százalékkal, 6260 milliárd forint közelébe nőtt. Ennek megfelelően a folyószámlahitelek súlya egyre csökken a lakossági portfólióban: a 2018. áprilisi 5,03-hoz képest az idei negyedik hónapban már csak 4,57 százalékot tett ki.
Miközben ez az állomány lassan, de stabilan zsugorodik, a fogyasztási hiteleknél 4,1 százalékos bővülést sikerült elérni: mindezt úgy, hogy a területen belül a legnagyobb részt képviselő szabad felhasználású jelzáloghiteleknél még mindig erőteljesen csökken a kimutatott mennyiség a megszűnő – illetve a banki könyvekből kikerülő – régi szerződések miatt. A fogyasztási hiteleknél most húzóterméknek számító személyi kölcsönök állománya pedig rekordszintre, 760 milliárd forint közelébe bővült az áprilisig tartó egy esztendő alatt, ami közel 37 százalékos növekedés. A lakáshiteleknél is dinamikus, bő tízszázalékos éves állománybővülést regisztrált a jegybank, vagyis a folyószámlahitelek teljesítménye látványosan elmarad a többi, a lakossági ügyfeleknél releváns hiteltermékéhez képest.
Az új szerződések alakulását vizsgálva sem túlságosan rózsás a helyzet. Az MNB adatai szerint 2019 első harmadában valamivel több mint 1200 milliárdnyi hitelkeretet használtak fel a lakossági ügyfelek, 1,7 százalékkal kevesebbet az egy esztendővel korábbinál. Ezen belül a kamatozó hitelkártya-követelések új szerződéseinek értéke egy százalékkal, 501,2 milliárd forintra csökkent. Eközben a személyi kölcsönöknél 35,6, míg a lakáshiteleknél 19,6 százalékos bővülést mért az MNB az új szerződéseknél.
A folyószámlahitelek szerény teljesítményéhez több tényező is hozzájárult az elmúlt időszakban. A legfontosabb, hogy az áruk egyáltalán nem versenyképes sem a személyi kölcsönökével, sem a jelzálog fedezete mellett nyújtott hitelekével szemben: miközben a jegybank által kalkulált, szerződésekben szereplő, átlagos kamatláb a folyószámlahiteleknél még áprilisban is meghaladta az évi 20 százalékot, a személyi kölcsönöknél – megfelelő hitelösszeg és kellően nagy, kimutatott jövedelem mellett – az egy számjegyű kamatok a jellemzők a nagyobb pénzügyi szolgáltatók kínálatában. Ráadásul a folyószámlahitel-keretből lehívott összeg napi kamatozású, ami, ha tartósan negatív az egyenleg, alaposan meg tudja drágítani a konstrukciót. (A hitelkártya-szerződéseknél összetettebb a helyzet: ott, ha a kamatmentes időszak végéig teljesen feltölti az egyenlegét az ügyfél, kamatköltséggel nem kell számolnia.)
A viszonylag olcsó és ingatlanfedezet bevonása nélkül elérhető személyi hitelek más oldalról sem használnak a folyószámlakölcsönök piacának. Miután előbbiek nagy részét – a pénzügyi szolgáltatók beszámolói alapján – pont a régebbi, kedvezőtlenebb kondíciójú hitelek kiváltására veszik fel az ügyfelek, sokan a régen mínuszban álló egyenlegeiket is éppen a kedvező áron elérhető személyi kölcsönök segítségével tölthették fel. Nem támogatja a folyószámlahitelek – és azon belül is főként a hitelkártyák – piacának a bővülését a babaváró hitel megjelenése sem: az akár tízmillió forintos összegben is igényelhető konstrukció ugyanis szabad felhasználású, vagyis igen jelentős konkurenciát támaszthat a többi fogyasztásihitel-konstrukciónak is.
Hosszabb távon viszont egyáltalán nem rosszak a folyószámlahitel-konstrukciók, illetve a hitelkártyatermékek kilátásai. A dinamikusan növekvő lakossági hitelpiac ugyanis előbb-utóbb eljut abba a fázisba, amikor már megjelenik a nagyobb beruházásokhoz – lakáscseréhez, gépjárművásárláshoz – kapcsolódó, kiegészítő hitelkereslet. A másik támogató tényező, hogy az emelkedő jövedelmek mellett nőhet a kereslet a folyószámlákhoz kapcsolt kölcsönök – főleg a hitelkártya-konstrukciók – iránt is. Utóbbiak szempontjából egyébként biztató, hogy a 2018 első negyedévében mért mélypont után lassan nőni kezdett a kibocsátott hitelkártyák száma: miközben a múlt év márciusában 1,294 millió ilyen „plasztik” volt forgalomban Magyarországon, az idei első negyed végén már 1,309 millió. Más kérdés, hogy a kibocsátott hitelkártyák száma évek óta nem tud kitörni az 1,3 és 1,4 millió közötti sávból, annak ellenére sem, hogy a kínálat meglehetősen gazdag a hazai piacon.
KICSÚSZIK AZ IDŐBŐL A TÖBBSÉG
A hitelkártya-követelések összege 148,5 milliárd forintot ért el 2019 áprilisában, 4,8 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Ezen belül még mindig a kamatozó követelések vannak többségben: állományuk a negyedik hónapban 93,7 milliárd forintot tett ki, ami 63 százalékos részesedést jelentett. Az elmúlt években a hitelkártya-követelések mennyisége is látványosan zsugorodott: 2015 elején még több mint 200 milliárdos összesített állományt mutatott ki az MNB.
