KAMATOK ÉS DILEMMÁK
Az agrárium, azaz a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyéni és társas vállalkozásainak a hitelállománya 2019 első negyedévének végén 1160,3 milliárd forint volt az Agrárminisztérium (AM) adatgyűjtése szerint. A teljes hitelállomány az előző negyedhez képest 3,15, míg az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva 12,57 százalékkal nőtt. Éves szinten az élelmiszeripar hitelállománya bővült erőteljesebben, 14,92 százalékkal, de a mezőgazdaság is két számjegyű, 10,73 százalékos növekedést produkált. Az agrárium teljes hitelállományának a gyarapodásához közel egyenlő mértékben járultak hozzá az egyéni, illetve a társas vállalkozások.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállományának az aránya 2017 első negyedévének a végére egyenlítődött ki, és azóta 49-51 százalék körül mozog. Az agrár-devizakölcsönöké a teljes hitelállományt tekintve az említett időszak óta enyhén, de folyamatosan szintén növekszik. Az élelmiszeripari devizakölcsönök 2017 harmadik és 2018 második negyedében nőttek nagyot, azóta stagnálnak. A devizahitelek aránya ez év első negyedében a mezőgazdaságban 8,8, az élelmiszerszektorban pedig 41,8 százalékot tett ki. 2019 első három hónapjában összesen 174,4 milliárd forint hitelt folyósítottak az agrárgazdasági vállalkozásoknak.
A Takarék Csoport adatai szerint az agrárgazdaság (mezőgazdaság és élelmiszeripar) együttes banki hitelállománya az idei első negyedben 1179 milliárd forintot tett ki. Ebből 664 milliárd az agrárium, 515 milliárd az élelmiszerszektor állománya. A mezőgazdasági hitelállomány az elmúlt tizenkét hónapban közel kilenc százalékkal nőtt; míg korábban a Földet a gazdáknak! program kapcsán az egyéni vállalkozók, addig az utóbbi negyedévekben már a társas formában működő mezőgazdasági vállalkozások adták a növekedés súlypontját – mondta érdeklődésünkre a Takarék Csoport agrárrészlegének a vezetője. Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság igazgatója azt is elárulta, hogy a kedvezményes finanszírozási programoknak és a vidékfejlesztési projekt beruházásainak köszönhetően a következő negyedévekben is a hitelezési aktivitás bővülésével számolnak. Mint kifejti, a bankrendszer által kihelyezett teljes vállalati hitelállomány 7940 milliárd forint, ennek a mezőgazdaság a 8,4 százalékát teszi ki – az ágazat tehát a nemzetgazdasági súlyához képest több mint kétszeresen felülreprezentált a banki finanszírozásban (az agrárium a GDP-ből 3,5, a beruházásokból 4,5-5 százalékkal részesedik). „Napi tapasztalatainkból látjuk, hogy ennek ellenére bőven vannak még hitelképes, de banki finanszírozást egyáltalán nem igénylő agrárvállalkozások – nekik vagy nincs rá szükségük, vagy nem tartják elég rugalmasnak és kedvezőnek a jelenlegi banki kínálatot, esetleg integrátorral finanszíroztatnak” – fejtette ki az igazgató.
Hollósi Dávid elmondta azt is, hogy a mezőgazdaságot változatlanul az egyik leginkább hitelképes ágazatnak tekintik, amit számos „objektív indikátor” is alátámaszt. Az MNB stabilitási jelentésében folyamatosan követi az egyes nemzetgazdasági szegmensek csődrátáit. Ezen belül az agrárium mindig is az egyik legalacsonyabb mutatójú volt, jelenleg 1,5 százalék ezen értéke. Az ágazat évente 2600 milliárd forintos kibocsátás mellett 650-700 milliárdos jövedelmet termel a gazdáknak, amelynek a kétharmada, 400-500 milliárd forint dotációból származik. Az új támogatási rendszerben ez valamelyest változik; a szubvenciók csökkenése mellett az egy gazdaságnak kifizethető első pilléres támogatások összegét is korlátozni javasolják, továbbá egyre nagyobb szerepet kapnak a mostani agrár-környezetgazdálkodási (AKG) finanszírozáshoz hasonló, vállalásokon alapuló – tehát nem feltétel nélkül járó – támogatási elemek.
A Takarék Csoport az elmúlt időszakban javítani tudta piaci pozícióit az agrárium dotálásában, melynek egyik fő összetevője a Vidékfejlesztési program beruházásainak a finanszírozása volt; mezőgazdasági piaci részesedésük jelenleg 22 százalék. Hollósi Dávid felhívja a figyelmet arra, hogy az agrárium továbbra is hangsúlyos eleme a Takarék Csoport integrációs stratégiájának. Piaci részesedésüket a következő években három-négy százalékponttal tovább szeretnék növelni, részben meglévő ügyfeleik jobb kiszolgálásával, részben az ágazat viszonylag alulbankosított szegmensének hatékonyabb megszólításával.
Nemcsak az agrár-, hanem a teljes hitelezést is alapvetően meghatározzák a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes hitelprogramjai, amelyekkel uralni tudja a piacot – nyilatkozta kérdésünkre Tresó István, a K&H Banknak a hazai mezőgazdasági finanszírozásban 25, az agráriumban és az élelmiszeriparban együttvéve pedig 18 százalék körüli részesedésű főosztályát irányító ügyvezető igazgató. Nagy dilemmákat okoz mostanában az MNB a nagyobb ügyfelek esetében a kötvénykibocsátási programjával is – tette hozzá. A szakember emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben mindenki a támogatási döntésekre várt. Ezek most már megtörténtek, s a beruházások gőzerővel folytatódnak.
A K&H-nál úgy vélik, hogy agrárfinanszírozási piaci arányukat nem feltétlenül akarják tovább növelni. Nemcsak azért, mert egyre élesebb a verseny, hanem azért is, mert a teljes banki portfóliónak meg kell őriznie az „egészséges” összetételét. Az agrárágazat túlsúlya ugyanis már nem lenne optimális banki kockázati szempontból.
