Változékony kereskedést hoztak a forró júliusi napok a nemzetközi parketteken, de a hazai tőzsdén is, amely ellenszélben dolgozott. Kvázi véget ért 2018 első fele, s a tőkepiaci szakértők azt valószínűsítik: itt az iránykeresés korszaka.
Trump mindent visz
Ami a külpiacokat illeti: különösen az amerikai értékpapírok ingadoztak az elmúlt időszakban, amelyek előbb egyfajta menedékként szolgáltak a befektetőknek, ám a rekordmagas árfolyamok után nagy visszaesések is voltak. A globális politikai híreket és így a tőkepiaci mozgásokat is szinte kisajátította Donald Trump, az USA elnöke, aki főleg Twitteren megfogalmazott üzeneteivel sokszor megmozgatta a piacokat. A tőzsdék láthatóan „elhiszik”, hogy az importvámok kiterjednek a jövőben, és így a feltörekvő piaci, azon belül is például a kínai papírok estek.
A Budapesti Értéktőzsdén a „szokásos” blue chipek (OTP, Mol, MTelekom, Richter) vezették ezúttal is a forgalmi adatokat az elmúlt hetekben és hónapokban, de a Richter Gedeon most különösen jól teljesített. Egyébként az első fél évet ugyanaz jellemezte, mint a korábbi időszakokat: a részvényforgalom túlnyomó része a négy legnagyobb BÉT-papírral zajlott, amelyek együttes súlya a BUX-ban több mint kilencvenszázalékos.
„Húznak” a kispapírok
Ugyanakkor a kisebb forgalmú papírok közül ezúttal a Nutex, a Forrás és a Takarék részvényeivel lehetett jól keresni, a másik végletet az Őrmester, valamint az OTT1 jelentette két számjegyű áreséssel. Utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a cégeknek a részvényei, amelyeket kispapíroknak hívunk, a nagy piaci szereplőkhöz képest össze nem vethető üzletmenettel bírnak. Likviditásuk nem „izmos”: olyan, mintha egy alagsori üzletet értékesítenénk. Amennyiben egy befektető az értékpapírok eladásáról határoz, kalkulálnia kell azzal, hogy a tervezettnél később kerül sor a kispapír értékesítésére, és lehet, hogy nyomott árfolyamon.
A múlt hónapban 7,7 milliárdos volt a napi átlagforgalom a hazai börzén, ez még a szokásosan gyenge nyár közepiekhez képest is kisebb kereskedési értéket jelentett.
Aprózzák a részvényeket
A Budapesti Értéktőzsdén is egyre gyakoribb esemény a papírok össznévértékét nem megváltoztató részvényfelaprózás (közismert angol nevén split). Ezúttal a 4iG informatikai cég döntött úgy, hogy minden egyes ezer forint névértékű részvényét tíz darab száz forint névértékűre cseréli. Elsősorban amerikai tapasztalat áll a háttérben: bár a lépésnek nincs erős közgazdasági tartalma, a split mégis növelni szokta az adott papír forgalmát, illetve sokszor az árfolyamát is.
