Rendkívül átfogó, koherens és – ami ritka ebben a műfajban – közérthető versenyképességet erősítő programot tett le az asztalra a kormány és a jegybank. Két megközelítés egy cél érdekében: bekerülni az EU öt legversenyképesebb gazdasága közé.
Évek óta az uniós átlag felett nő a magyar gazdaság, ezt már szinte megszokhattuk – a dinamizmus fenntartása és „termőre fordítása” tehát a következő feladat. A nyugati gazdaságokhoz történő felzárkózást pedig a versenyképesség növelésén keresztül lehet elérni. Sok kezdeményezés volt eddig is e téren, de a mostani kiemelkedik: ennyire részletekbe menően talán még sosem láttunk bele a kormány lapjaiba.
Nagyot szólt az idén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szokásos gazdasági évnyitója. Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök is beszédet mondott, ami az utóbbi években hagyománnyá vált ugyan, de az idei rendezvényen nem csak az államadósságról és a kamatokról volt szó: az említett felszólalók az egész gazdasági, szociális és főleg a demográfiai területet felölelő víziót prezentáltak. Az elmondottakból kiderült: világos, egyértelmű gazdaságpolitikai célokból továbbra sincs hiány. Sőt, a megvalósításhoz is nagyon pontos útjelzőket osztott meg a Magyar Nemzeti Bank a versenyképességi programjában.
Mivel egyszerre „zúdította” a szakmai körökre és a közvéleményre a költségvetés tulajdonképpen minden szegmensét felölelő reformterv projektjeit az MNB és a kormány, a piac, valamint a szakma még nagyrészt „emészti” azokat. Egyelőre csak általánosabb reakciók voltak. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kedvező hatásokat vár a programban megfogalmazott javaslatoktól, amelyek nyomán rengeteg adminisztratív és egyéb akadály szűnhet meg a pénzügyek területén, emellett hosszabb távú befektetésekre is ösztönözhetnek, hatékonyabbá tehetik a pénz- és tőkepiacokat, így összességében erősíthetik az ország versenyképességét, s a potenciális növekedését is előmozdíthatják.
PARIBAN A KÜLFÖLDDEL
Az egyik átfogó gazdaságpolitikai kérdés a magyar vállalatok határon túli terjeszkedésének ösztönzése. A jegybank feladatkörébe utalt úgynevezett „kifektetési stratégiáról” Orbán Viktor azt mondta: a hazai cégeknek is legalább annyi pénzt kell megkeresniük odakint, mint amennyit a külhoniak megkeresnek nálunk. Más szavakkal: a magyar vállalatoknak még jobban be kell szállniuk a globális gazdasági versenybe, amihez további forrásokat szükséges teremteni számukra. Az új piacokra való betörést olyan „kapunyitó” termékek szolgálhatják, mint a prémium élelmiszerek vagy az agrárgépek, s ez a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart is kedvező helyzetbe hozhatja.
HITELEZÉS MINDENEKELŐTT
Jelentős könnyítéseket tartalmaz az MNB programja a lakossági és a vállalati hitelfelvételt érintően, célként a GDP-arányos hitelállomány – egészséges szerkezetben történő – megduplázását jelölték meg. Ez az új pénzügyi modell része, amely tartalmazza egyebek mellett a kedvező számlacsomagok kialakítását a nyugdíjasok, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők részére, s javasolja a hitelek előtörlesztéséhez kapcsolódó adminisztratív terhek, így a közjegyzői díjak csökkentését. Tervezik azt is, hogy kibővítik a kockázatos, de még élet- és garanciaképes, hitelezhető vállalkozások körét, még több pénzt pumpálva a gazdaságba. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közgazdásza szerint a lakosságnál és a kkv-knál is sokszor az látható, hogy a nagy banki költségek riasztják el őket a pénzügyi szolgáltatások igénybevételétől. Sőt, a magyar bankok díjtételei nemzetközi összehasonlításban kifejezetten magasak. A javaslatok ezt orvosolnák, így a hitelezés bővülhet, mivel a költségek csökkennek – ennek pedig értelemszerűen gazdaságélénkítő hatása lehet. Természetesen mindig fel kell hívni a figyelmet arra, hogy hitelt a háztartások és a vállalatok óvatosan, a törlesztőképességük figyelembevételével vegyenek fel – jegyezte meg a szakértő.
A jegybank programjában szerepel az állampapírpiac további ösztönzése hosszú futamidejű, vonzó kamatozású papírokkal, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a lakosság készpénz-megtakarítása állampapírba vándoroljon. Ugyan a Magyar Államkincstárnál történő számlavezetés díjmentes, de a pénz odautalásának már van költsége – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. Az ottani számlavezetés, bár várhatóan egyre népszerűbb lesz, még nem széleskörűen elterjedt, ezért különösen fontos a lakosok körében tudatosítani, hogy az állampapírok versenyképes és biztonságos megtakarítást jelentenek. Ezzel mindenki jól jár: ha magyar kézben van az államadósság nagy része, az ez után járó kamat is a hazai gazdaságnál marad, a háztartások jövedelmét erősíti. A készpénzállomány befektetése fehérítheti is a gazdaságot, továbbá a pénzügyi tudatosságot növelő hatása lehet.
ERŐSEBB BANKI VERSENY A LAKÁSPIACON
Sokakat érintenek a lakáshitelpiaccal kapcsolatos javaslatok, amelyek az eddiginél bővebb, a lakáshitelesek és a magyar gazdaság szempontjából is biztonságosabb szektor irányába mutatnak Trencsán Erika, a Money.hu hitel-összehasonlító portál szakértője szerint. Az egyik fontos változás lehet a jövőben – amely a banki versenyt is fokozhatja – a hitelkiváltások térnyerése. Ennek segítségével az ügyfelek a jelenlegi, változó kamatozású lakáshitelüket cserélhetik több évig vagy a futamidő lejártáig fix kamatozású, ezáltal rögzített törlesztőrészletű konstrukcióra. Mert változó kamatozás esetén akár több százalékpontos emelkedés is elképzelhető a szakértő szerint, ami jelentős többletterhet ró egy-egy háztartásra. A végig fix törlesztésű lakáshiteleknél nincs ilyen veszély, mivel kiküszöbölik a kamatkockázatot, ezáltal biztonságosabbak.
MIBE KERÜL MINDEZ?
Az átfogó tervek konkrét költségvetési és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását a Nemzeti Versenyképességi Tanács Program a versenyképesebb Magyarországért című kiadványa tartalmazza, amely egy napon jelent meg a jegybank 330 pontjával a kormány honlapján. A javaslatcsomag a miniszterelnök által az MKIK évnyitóján felsorolt hat pontot fedi le. E szerint ahhoz, hogy Magyarország az öt legversenyképesebb uniós gazdaság közé kerüljön, az kell, hogy a bővülési ütem fenntarthatóan két százalékponttal haladja meg az EU átlagát a következő években. A program szerint a növekedés felgyorsulásához az állami kiadások csökkentése, a befektetések ösztönzése, a kiszámítható beruházási környezet erősítése és a munkaerő-tartalékok kiaknázása szükséges.
A többek között a pénzügyminiszter által is jegyzett dokumentum szerint a versenyképességi projekt végrehajtása az első három évben GDP-arányosan 0,2-0,4 százalékkal terheli meg a büdzsé egyenlegét. Ugyanakkor a magasabb növekedési pályához a nagyobb adóalapokon keresztül kapcsolódó bevételek 2022-re kiegyensúlyozhatják, 2023-tól pedig már többletbe is fordíthatják a versenyképességi program költségvetési hatásait, azaz jó eséllyel pluszban zárhat a költség-haszon számítás a periódus végén.
