ZÖLDSZÜRET
A zöldszüretet alkalmazni kívánó szőlőtermesztőknek június 6-ig volt lehetőségük arra, hogy kérelmeiket záradékoltassák az illetékes hegybíróval. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) adatai szerint országosan 5623 hektár területre – hazánk összes termőültetvényének a 9,1 százalékára – jelentettek be igényt zöldszüretre. A legtöbb kérelem – 2918 hektárt érintően – a Kunsági, a Mátraaljai (781 ha) és a Tokaj-hegyaljai (468) borvidékről érkezett. A fajták közül a biancát (1370 ha), a furmintot (772) és a kékfrankost (670) érintheti leginkább az intézkedés.
Fontos, hogy a termelő a bejelentése után bármikor visszaléphet, nem kötelező elvégeznie a zöldszüretet, vagyis a fenti adatok nem jelentik azt, hogy az adott területen valóban leszedik érés előtt a termést. A kérelemben megjelölt területeken 2019. június 24. és július 10. között kellett teljesíteni – kézi szüreteléssel – ezt a feladatot. Amennyiben megtörtént, úgy egy napon belül be is kellett jelenteni a Magyar Államkincstárnak a munka elvégzését, amelyet ezt követően ellenőriznek. A bejelentés hiánya vagy 2019. július 11. utáni megtétele a támogatás elvesztésével jár.
A dotációt minden olyan legalább 0,2 hektáros szőlősgazda igénybe vehette, aki hegyközségi tag, vagy nem borvidéki településen birtokol szőlőterületet, de szőlőtermelőként tartja nyilván a hegybíró. Feltétel, hogy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek tegyen eleget, és ne legyen járuléktartozása a hegyközség felé. Támogatásra a magyarországi szőlőterülete után az a hegyközségi tag vagy adatszolgáltatásra kötelezett jogosult, aki szőlővel beültetett földjének jogszerű használója. Az ültetvény műveltnek kell, hogy minősüljön, ezt a helyszínen is ellenőrzik.
A Magyarországon ez idáig soha nem alkalmazott zöldszüret lehetőségét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kezdeményezte az Agrárminisztériumnál, azért, mert felmérésük szerint hatalmasra nőtt a pincékben felhalmozott borkészlet. Emellett a borlepárlás újbóli engedélyezését is kérték, literenkénti 60 forintos áron. A tárca a zöldszüreti szubvenciót 8,5 millió eurós (2,7 milliárd forint) keretösszeggel hirdette meg.
A finanszírozás lényege, hogy fajtánként és a két legutóbbi év termésátlaga alapján hektáronként 300 ezer és 1,1 millió forint közötti összeget fizet az állam azoknak, akik a megadott határidőig leszedik a fürtöket – hívta fel a figyelmet Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. A szőlő leszedési költségére külön támogatás nincs, az benne van a hektárra vonatkozó ellentételezésben, ám a gazdák nyilván rengeteget spórolnak azzal is, hogy az év hátralévő részén jóval kevesebbet kell költeni az ültetvényre. A zöldszüretben nem kötelező részt venni, de június 15. után a gazdálkodók már nem módosíthatnak a döntésükön. Aki jégkárt jelentett az idén, az az érintett területtel nem vehet részt ebben a programban. A támogatás az egyes betétlapokon megjelölt, az államkincstár által végzett helyszíni ellenőrzés során lemért területnagyságon, továbbá az e területről származó szüreti jelentések szerinti – hegybíró által igazolt – termésmennyiségen alapul. E mennyiség és a terület hányadosa az úgynevezett „területi referenciahozam”. A támogatás nagyságának a meghatározásakor a kompenzációs felárra való jogosultságot is figyelembe veszi a kincstár, s a jóváhagyott összeget legkésőbb 2019. november 15-ig fizeti ki. Az átutalt pénz a termelői csoportok tagjai, valamint a fiatal gazdálkodók esetén az árbevétel részét képezi.
A minisztérium tájékoztatása szerint a sokéves átlagnál jelentősen több, mintegy 190 millió hektoliter borászati termék készült az EU-ban 2018-ban. Ez az utóbbi tíz esztendő legmagasabb száma. Így európai szinten érzékelhetők egy komolyabb válság előjelei, amely elsősorban egy esetlegesen nagyobb idei termés esetén következhet be. Tavaly az előző évhez képest Magyarországon is jelentősen megváltoztak a piaci körülmények. A szüret minden addiginál korábban, már július második felében megkezdődött. A 2017-es mennyiségnél 14 százalékkal több, összesen mintegy 5,2 millió tonna szőlőt szüreteltek a gazdálkodók. Ebből közel 3,7 millió hektoliter bor készült, ami jelentős növekedés az előző hétéves időszak évi 2,5 millió hektós átlagos bortermelésével szemben.
A zöldszüreti intézkedés bejelentésekor Font Sándor jelezte: a vészhelyzeti beavatkozást az is indokolta, hogy tavaly a kimagasló termés miatt az átlagnál jóval több bor készült ugyan hazánkban, azonban 2018-ban az azt megelőző gyenge esztendő után éppen helyreállt a nagy bortermelő országokban is a normál termésmennyiség, és elkezdték visszavenni régi piacaikat, kiszorítva a rövid időre betörő magyar termékeket. Ennek az lett a következménye, hogy a szokásos havi export lelassult, és ez év április-májusára nagyjából egymillió hektoliter felesleg keletkezett.
A HNT idei rendkívüli készletfelmérése is azt igazolta vissza, hogy 2018-hoz képest körülbelül ennyivel nőtt a borkészlet. A múlt esztendő első felében még rendkívül kedvező külkereskedelmi mérleg az év során lassan romlani kezdett: a borkivitel egyre csökkent, míg a behozatal az év végétől mind intenzívebbé vált. A szőlő-bor ágazat szakmai önkormányzata az Agrárminisztérium illetékeseivel közösen folyamatosan értékelte a piaci folyamatokat, és rendszeres egyeztetéseket tartott a lehetséges szabályozási eszközök alkalmazásáról. Ezt a munkát elősegítette, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által az elmúlt években alkalmazott piacszervezési intézkedéseknek köszönhetően mára a korábbiaknál jóval részletesebb adatbázis jött létre. A HNT tájékoztatása szerint a testület tanácsülése az idén is szükségesnek ítélte a június 30-i határidővel elvégzendő rendkívüli termésbecslést. Mint közölték, ez a felmérés ez évben még a korábbiaknál is nagyobb jelentőségű. A termésmennyiségre ugyanis befolyást gyakorol majd a Magyarországon először alkalmazott zöldszüreti intézkedés, amelynek a hatása a kínálat, valamint a szőlőárak tekintetében is érdemi lehet.
