Stratégia
Gyakorlatilag hozzászólás nélkül, csendesen zajlott le a Mol éves közgyűlése. A tulajdonosok jóváhagyták az igazgatóság osztalékjavaslatát is, így a rendkívüli kifizetéssel együtt részvényenként 142,5 forintot kapnak a tulajdonosok.
A Mol céljai között az szerepel, hogy a vállalatcsoport a jövőben is elegendő készpénzt termeljen a belső befektetési igényekhez és a megemelt osztalékhoz is. A társaság hordónként 50–70 dollár közötti olajárral számol, normalizálódó finomítási árrések mellett, így az úgynevezett tisztított EBITDA 2,2-2,4 milliárd dollár lehet 2019 és 2021 között, a transzformációs projektek befejezését követően, vagyis 2022 után ez a szám 2,4-2,6 milliárdra emelkedhet.
A finomítási üzletágban a tavalyi 110 millió dollár után az idén további 50 millió megtakarítása a cél, a kitermelési üzletágban 500 millió hordós középtávú készletcéllal számolnak, amihez mindenképpen szükség lesz újabb mezők vásárlására is. Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjúban úgy fogalmazott: a potenciális akvizíciós célpontok között első helyen szerepelnek az olyan országok, ahol a Mol már jelen van, így a fókusz továbbra is Oroszországon, Pakisztánon, a Közel-Keleten, az Északi-tengeren és a Kárpát-medencén van.
A kiskereskedelmi üzletágban nagy a potenciál, a benzinkutakra ma már különböző szolgáltatások épülnek, autómosó vagy például a Fresh Cornerek. Tavaly több mint 40 millió csésze kávét értékesített a Mol, amivel a régió egyik legnagyobb kávézója lett. A fogyasztói szolgáltatások üzletágának jövedelmezősége 18 százalékkal nőtt, az EBITDA 423 millió dollár lett. Ezért tervezzük a szolgáltatási kör további bővítését – fogalmazott Hernádi.
Az INA-ügyben azonban továbbra sem körvonalazódik megoldás, Hernádi szerint amennyiben Zágráb úgy dönt, hogy visszaveszi a társaságot, akkor vállalnia kell az ezzel járó következményeket és pénzügyi kötelességeket, erre utaló konkrét lépések azonban nem látszanak. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is. A tőzsdén is jegyzett INA 44,85 százalékos részvénycsomagja a horvát államé.
A Mol jó úton halad a hosszú távú stratégiájának megvalósításával, a kitűzött célok időarányosan teljesülnek. A célokat a szakértő szerint legfeljebb a globális lassulás írhatja át. A 2030-ig szóló program egyik legfontosabb pontja, hogy addigra a cég finomítási termelésének csupán felét adják az üzemanyagok. „Ehhez a most induló poliolprojekt nagyban hozzájárul, folyamatosan fejleszti petrolkémiai tevékenységét a Mol-csoport. Emellett a kiskereskedelem fejlesztésében vannak komoly lehetőségek, amelyeket meg is ragad a társaság. Mindkét területen reális jövőképet vázoltak fel. Az elmúlt években is inkább várakozáson felül hozták a terveket” – mondta a Figyelőnek Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olajipari elemzője. A szakértő szerint a 2023-ra célként kitűzött 500 millió dolláros EBITDA-növekedés nagy kihívás, de teljesíthető. „A gazdasági növekedés fázisában a kényelmi szolgáltatások, például a Fresh Corner koncepcióban elérhetők, nagyobb ütemű növekedést mutatnak, mint a GDP, így ebből sokat profitál a Mol. Pletser Tamás szerint most az egyik legjobb fejlemény a Mol szempontjából, hogy Zágráb látszólag támogatja a finomítói üzletágban zajló változásokat, amelyben a sziszeki finomító átalakítása és a rijekai fejlesztése szerepel. Ebbe a képbe illeszkedik a sziszeki bitumentermelés beindítása. Az INA még márciusban jelentette be, hogy leállítják Sziszeken a hagyományos kőolaj-finomítást, és ipari telephellyé alakítják át az üzemet. Logisztikai központ létrehozását, kenőanyaggyártást és biokomponensek finomítását is tervezik a bitumengyártás mellett. „Ennek munkálatai a tervek szerint négy hónapig tartanak. Ilyen felújításra egyébként 4-6 évente van szükség a finomítóknál” – tette hozzá az elemző, aki szerint a horvát kormány és a Mol álláspontjainak közeledése igazi áttörésnek számít. Hozzátette, hogy Rijekában is garanciákat kaphat a Mol azzal kapcsolatban, hogy a finomítás során keletkező köztes termékekre nem kell megfizetnie az áfát. Ha ebben megegyeznek, akkor már nem lesz akadálya annak, hogy az INA elkezdje építeni Rijekában a késleltetett kokszolót, amellyel biztosítható a hosszú távú működés. „Enélkül öt éven belül bezárás közeli állapotba juthatna a finomító. Így is késésben vannak kicsit, mert az IMO 2020 szabályozás miatt, amely szerint a partoktól távol sem közlekedhetnek a tengerjáró hajók magas kéntartalmú üzemanyaggal, már jövőre emelkedik a gázolaj iránti kereslet. Hernádi Zsolt az interjúban elmondta, hogy a Mol számára ez egy egészséges üzleti potenciál, hiszen sok finomító nem tud ilyen minőségű üzemanyagot előállítani. A változás hatására a 2020-ra vonatkozó prognózisok alapján az EBITDA akár több százmillió dollárral is növekedhet.
Sok kérdés azonban még nem tisztázott a horvát fél és a Mol között, többek között a gázárszabályozás miatti washingtoni per, amelyben az idén várható döntés. Az INA átalakításának elmaradása miatt évente nagyjából egymilliárd kuna, azaz 43 milliárd forint kára keletkezett, ebbe persze az elmaradt haszon is beletartozik.
„Úgy tűnik, Zágrábban belátták, hogy a nacionalista retorika kevésbé éri meg, a gazdasági kényszer pedig erősebb” – tette hozzá Pletser Tamás.
Kivásárolja a Slovnaft-részvényeket a Mol
Nyilvános ajánlatot tesz leányvállalata, a Slovnaft kisebbségi részvényeinek felvásárlására a Mol – jelentette be Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője pénteken. A Mol jelenleg a Slovnaft papírjainak 98,56 százalékát birtokolja, a fennmaradó rész kisrészvényesek kezében van. A nyilvános ajánlatot még a Szlovák Nemzeti Banknak (NBS) is jóvá kell hagynia, így annak részleteit csak ezt követően hozza nyilvánosságra az olajvállalat.
Borítófotó: Cseppfolyós gázt fejtenek át egy kamionba a Mol Pakistan Makori központi feldolgozóüzeme töltőállomásán. A terjeszkedésnél inkább a járt utakra fókuszálnak
