Gyógynövény- és zöldségszárító üzemet, valamint felújított csempegyárat adtak át ez év nyarán a Vajdaságban a magyar kormány mintegy két éve futó, rekordösszegű forrást megmozgató határon túli gazdaságfejlesztési programjának a támogatásával. Csak csepp a tengerben a két létesítmény, de mintaként szolgálnak a jövőbeli projektek számára, mivel jól szemléltetik a kabinet határ menti vállalkozások fellendítésével kapcsolatos stratégiáját: az agrárcégek megerősítésére és a kiemelt jelentőségű gazdasági fejlesztésekre fókuszálnak elsősorban, ám fontos még az újfajta mezőgazdasági kultúra meghonosítása felé történő nyitás is.
A kormányzat még 2015 végén bejelentette: egy addig soha nem látott léptékű, összesen ötvenmilliárd forintos, három évre szóló gazdaságfejlesztési programot indít a Vajdasági Magyar Szövetség koordinálásával. Budapest fő célja az volt, hogy a világ talán legjobb termőföldjeivel rendelkező Vajdaságot és az ottani gazdákat segítsék termékeik távoli piacokra való eljuttatásában, valamint támogassák a kihasználatlan kapacitású turizmust. A gazdaságfejlesztésen túl fontos a projekt társadalmi hatása is, hiszen nagy gond a térségben a fiatalok külföldre vándorlása – a munkahelyteremtési lehetőségekkel ennek a folyamatnak a megállítása és visszafordítása szintén célkitűzés. Az évek óta sikeresen futó programban ötvenmilliárdból húszmilliárd forint volt vissza nem térítendő támogatás, harmincmilliárd pedig kedvezményes hitelként volt felvehető.
Ezzel szemben a jövő esztendei költségvetésben rögzített ötvenmilliárd forintnak már a teljes összege támogatás, nincs szükség kölcsön igénybevételére. Bár a részletek még kidolgozás alatt állnak, az biztos, hogy egyértelmű iránya marad a kormány gazdaságpolitikájának a külhoni magyarság helyben történő boldogulásának elősegítése: az eleinte elsősorban a Vajdaságra és Kárpátaljára koncentráló patronálást jövőre a horvátországi, a muravidéki, az erdélyi és a felvidéki magyarlakta területekre is kiterjesztenék.
Mivel számos minisztérium – a külgazdasági és külügyin kívül egyebek mellett a pénzügyi és az agrártárca is – érintett a program kidolgozásában, az egyes területi stratégiák szakmai megvalósítására tanácsadó-javaslattevő tárcaközi testületet hoznak létre, míg a programok koordinálására húsz fővel bővítik a külügy állományát.
Ukrajnában is fut a program – a vajdaságinál kisebb keretösszeggel, de a kárpátaljai magyarságnak szintén nyújtott gazdaságfejlesztési támogatást a kormány, két év alatt több mint tízmilliárd forint értékben. A területért felelős államtitkár, Magyar Levente szerint az idén újabb pályázati kiírás várható, amellyel további 1200 nyertest lehet majd kihirdetni. Így a program összesített keretösszege elérheti a 12-13 milliárd forintot és a hatezres támogatotti létszámot. Az ukrán nemzetbiztonsági hatóság ugyan vizsgálatot rendelt el a programot koordináló alapítvány működése ügyében szeparatizmus gyanújával, de Brenzovics László, az alapítvány elnöke, kijevi parlamenti képviselő úgy véli, a kárpátaljai magyar vállalkozók támogatása nemcsak a magyar közösség, hanem egész Kárpátalja és Ukrajna érdekét is szolgálja, hiszen a támogatások eredményeképpen több ezer vállalkozás és több ezer munkahely jött létre, jelentős mértékben növelve a megye és az ország adóbevételeit.
