FIZETÉS EGY KATTINTÁSRA
Sokat várnak a szakértők a finteches vállalatoknak az európai pénzforgalmi szcénába történő bevonásától, hiszen az évtizedek, sőt évszázadok alatt kialakult, jól szabályozott sztenderdek alapján működő banki világ ritkán kapott versenytársakat a körein kívülről. Az élesedő versennyel pedig egyértelműen az ügyfelek nyerhetnek a legtöbbet, akik várhatóan olcsóbban, egyszerűbben és átláthatóbban tudnak majd bankolni. A pénzintézetek az adatvagyonukat, a finteches cégek pedig az innovációt teszik a kalapba. De hogyan is néz ki az elsőre egyszerűnek tűnő képlet?
A gond az, hogy a banki előírások még közösségi szinten sem egységesek, nemhogy globálisan – annak ellenére, hogy a pénzpiacok világszerte ezer szállal kötődnek egymáshoz. A fizetési tranzakciók lebonyolítása országról országra, sőt bankról bankra eltérő. Az unió ezzel szemben azt szeretné elérni, hogy közös szabályok legyenek a lakossági pénzforgalomban, azaz minden tagállamban egyformán, egyszerűen, biztonságosan, vagyis XXI. századi módon lehessen fizetni. Az e szolgáltatások terén eddig szinte egyeduralkodó hitelintézetek pedig – kevés kivételtől eltekintve – nem jártak élen az innovációban. Ennek számos oka van: visszatartják az újítást például a régi, jól bejáratott folyamatok, a banki hierarchia és az ebből fakadó lassú döntési mechanizmus.
SZÉP ÚJ VILÁG
Az egész folyamatot elindító EU-s pénzforgalmi irányelv, a sokat emlegetett PSD2 adja meg ennek a várhatóan szép új világnak a kereteit Európában. A 2016-ban már érvénybe lépett alapvetés 2019 szeptemberéig többlépcsős menetrendet ír elő az unióban működő pénzpiaci szereplőknek az új belépők felé való nyitásra. Az egyik legfontosabb lépés, hogy egyes, korábban csak bankok által nyújtott szolgáltatásokat ezentúl más is kínálhat – ilyen a fizetéskezdeményezési és számlainformációs aggregátor s ezek bármilyen kombinációja. A nem túl távoli jövőben tehát egy interneten vásárolt könyv vagy ruhadarab, de akár a napi bevásárlás során megvett áruk kifizetését is lehet egy – például finteches cég által kifejlesztett – kézreálló alkalmazás segítségével harmadik félnél is kezdeményezni. Emellett elérhetővé válnak könnyen áttekinthető összesített információk is az egyes bankoknál vezetett valamennyi számlánkról – ugyancsak egy felhasználóbarát applikációval. Így nem kell adott esetben két-három tokent magunkkal hordozni és a hozzájuk tartozó jelszót megjegyezni, ezáltal egyszerűbb, átláthatóbb, sőt, a kártyatársaságok kihagyásával akár olcsóbb is lehet a bankolás.
REND A LELKE
Nem az EU-ban élnénk, ha az ügyféladatok védelmére nem fordítottak volna kiemelt figyelmet a szabályozás megalkotásakor. Ez év májusában lépett életbe az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR, amelynek kapcsán már elindult egyfajta edukáció a témában – ha másból nem, az adatkezelés megerősítését kérő levelezőlistás e-mailekből sokan értesülhettek róla. Könnyű elképzelni, hogy a rendkívül szigorú biztonsági sztenderdekkel dolgozó bankszektorban hatványozottan figyelnek a bizalmas, banktitoknak minősülő számlainformációk kezelésére. Az erős ügyfél-azonosításról szóló uniós szabályozás (az úgynevezett RTS) tehát fontos helyet foglal el az irányelvben. Márciusban publikálták az előírásokat, s innen számítják azt a 18 hónapos időszakot, amelynek a végére, azaz 2019 szeptemberére a piaci szereplőknek készen kell lenni a PSD2 teljes körű alkalmazására. Magyarországon ugyanakkor az EU-s bevezetésnél hónapokkal korábban, már 2019 januárjában életbe lép ez a rendelkezés. Az RTS alapvetően arról szól, hogy az ügyfelet a tranzakciókhoz „legalább két, egymástól független hitelesítő elemmel, megbízhatóanˮkell azonosítani: ez lehet például egy token és egy jelszó. A szabályozás ezenkívül tartalmazza a bankok és az új belépő szolgáltatók – elsősorban finteches cégek – közötti adatáramlás technikai, biztonsági feltételeit is.
KÁR ÉS MEGTÉRÜLÉS
Van egy fontos kitétel a téves megbízások kapcsán. Amikor a bank az ügyfél által jóvá nem hagyott fizetési megbízást teljesít, köteles megtéríteni a kliens kárát legkésőbb a bejelentést követő munkanapig. Ez komoly szigorítást jelent a pénzintézetek számára, amelyek a PSD2 szerint továbbra is felelősek lesznek azért, hogy „lecsekkolják” az ügyféladatokért bejelentkező finteches cégeket. A kliensek megnyugodhatnak, csak szigorú előírásoknak megfelelve lehet tehát majd banki partner bármely harmadik fél.
Bár a PSD2 egyértelműen áttörési lehetőséget jelent a szektorban, az új típusú szolgáltatások elterjedése várhatóan hosszadalmas folyamat lesz: a legtöbb kelet-közép-európai bank a bevezetéstől számított egy-három éven belül számít jelentősebb piaci hatásra a Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint. Más a helyzet Nyugat-Európában, ahol érettebb a finteches szcéna, előrébb tart a pénzügyek digitalizációja, és a pénzintézetek is agresszívabb, a minimális jogszabályi megfelelőségen túlmutató PSD2-stratégiát folytatnak: itt sokan már az első évben előrelépést várnak.
MAGYAR PÉLDA
Az úttörő számlainformációs szolgáltató Magyarországon a tavaly tavasszal indult Aggreg8.io lehet. A pénzügyi adatokat aggregáló finteches startup májusban már beadta regisztrációs kérelmét a felügyeleti szervhez, az MNB-hez. A Fintechzone.hu szerint az Aggreg8.io előzménye egy költségkövető alkalmazás, a Wyze. Ezzel olyan, a mindennapi költéseket intelligensen feldolgozó és vizualizáló applikációt szerettek volna készíteni, amelybe az adatokat már nem kézzel kell bepötyögni, hanem automatikusan betölthetők. Feltehetően nem kell sokat várni egy mikrobefektetéseket kezelő alkalmazásra sem – például egy 3800 forintos kártyás vásárlás után a felfelé kerekített 200 forint sorsáról egy robot dönthet előre megadott befektetési szempontok alapján. Egy ilyen automatizált megtakarítási lehetőség különösen a Magyarországon egyre inkább terjedő kártyahasználat miatt lehet népszerű megoldás.
