TŐDZSEI DEBÜTÁLÁSOK
Pontosan két hete indult a kereskedés a legendás farmergyártó cég, a több mint 165 éves Levi’s részvényeivel. Az ikonikus 501-es jeanst készítő vállalat értékpapírjaira a jegyzési ársáv 14–16 dolláros volt, a végleges árfolyam azonban ennél magasabb, 17 dollár lett. Fogalmazhatnánk így is: széttépték a befektetők a társaság papírjait.
Tízszeres túljegyzés a jeansre
Emberemlékezet óta rég volt már ilyen kibocsátás: a túljegyzés ugyanis több mint tízszeresnek bizonyult. Ennek hátterében nem pusztán az ikonikus farmermárka állt, hanem a 2011-től lezajlott eredményes reorganizáció.
Miközben tényleges IPO-ról (Initial Public Offering), vagyis első körös részvénykibocsátásról, tőzsdei bevezetésről van szó a Levi’s esetében, annyi csavar mégis van a sztoriban, hogy a cég papírjait korábban már jegyezték az értéktőzsdén. A társaság ugyanis 1971-ben már felbukkant a börzén, ám 1985-ban a Haas család egy felvásárlás során kivezette a vállalat részvényeit a parkettől. Amit már biztosan lehet tudni az IPO-ról: a Levis’s részvénykibocsátása során 462 millió dollár értékben adtak el papírokat a tulajdonosok, a társaság pedig további mintegy 161 millió dollárt. De mire kell a pénz a Levi’snek?
A tőzsdei kibocsátással a vállalat célja az, hogy a befolyó forrásból szélesítse a termékkörét. Az utóbbi időkben a hölgyekre is erősen koncentrált az amúgy meglehetősen „férfias” farmergyártás.
Megosztó autómegosztó
A nagy kibocsátások nem értek véget: a napokban tőzsdére ment ugyanis az amerikai autómegosztós vállalkozás, a 2013-ban alapított Lyft. Szűk egy hete több mint 20 százalékos emelkedéssel kezdték a kereskedést a cég részvényei, amely debütálás is volt a Nasdaqon. A technológiai vállalat 32,5 millió részvényt vezetett be a piacra 72 dolláros árfolyamon, amivel 24,3 milliárd dollárra értékelte a piac a társaságot. Már az első napi kereskedés során jól jártak a szerencsések, az árfolyam ugyanis 87 dollár fölé ugrott, vagyis a bátrak több mint húsz százalékot kerestek. A vártnál is jobban sikerült tehát a bemutatkozás: a befektetői roadshow során még azzal turnéztak a cég képviselői, hogy 30,77 millió részvényt kívánnak piacra dobni, egyenként 62–68 dollár közötti árfolyamon. Ezt a tervet sikerült elképesztően feltornászni.
Ugyanakkor a Lyft sztorija tele van ellentmondásokkal: miközben sok a kérdőjel és rizikófaktor az üzleti modelljét illetően, a profitabilitás terén, addig óriási benne a növekedési potenciál. Olyannyira, hogy az amerikai piac negyven százalékát már most is magáénak tudhatja a Lyft.
A bombasztikus börzei történetet leginkább az húzza, hogy a szóban forgó 24,3 milliárdos cégértékeléssel a Lyft történelmi viszonylatban is kiemelkedően teljesített, annak idején ennél alacsonyabbra értékelték a Google-t vagy a Twittert. Az IPO kapcsán pedig csak az Alibaba körözte le 2014-ben a techtársaságot. A prognózisok egyébként immár 80 dollárra teszik a célárfolyamot.
Mínusszal készül az Uber
Bár nagy várakozás előzi meg az Uber tőzsdére menetelét, a társaság továbbra is felettébb messze van attól, hogy nyereséget termeljen. Igaz, a cég 2018-at már némileg kisebb veszteséggel zárta, mint 2017-et: tavaly 1,8 milliárd dolláros vesztesége volt, míg egy évvel korábban még 2,2 milliárd volt a mínusz. Akárhogyan is, a Lyft említett intrója jó előjel az Uber számára is. Az ugyancsak amerikai vállalat heteken belül megjelenhet a parketten. Becslések alapján az Uber börzei menetele 100-120 milliárd dollár fölé „emeli” majd a cég értékét, és sokan úgy tartják, hogy ez lesz minden idők egyik legnagyobb részvénykibocsátása. A gigantikus piaci kapitalizáció apropóján aligha véletlen, hogy a New York Stock Exchange-et választotta a társaság.
Új banki kötvény a BÉT-en
Múlt héten a Budapesti Értéktőzsdén megkezdődött a kereskedés a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) értékpapírjaival. A pénzintézet egy kötvényaukción keresztül mintegy 2,47 millió darab, intézményi befektetőket célzó forintalapú kötvényt értékesített, közel 25 milliárd forint összértékben. A tranzakció révén a bécsi, a prágai és a bukaresti tőzsde után a Budapesti Értéktőzsdén is kereskedni lehet a pénzintézet értékpapírjaival. A kötvényből befolyó összeget az NBB a tagországokban, beleértve Magyarországot is, futó hitelezési tevékenység finanszírozására, valamint hitelek refinanszírozására fordítja. Az 1970-ben alapított Nemzetközi Beruházási Banknak jelenleg kilenc európai és ázsiai ország, köztük Magyarország a tulajdonosa.
