Bár sokan aggódtak 2015 végén, hogy mi lesz a jegybank tulajdonába került BÉT-tel, úgy tűnik, a magyar börze köszöni szépen, nagyon jól van. Ennek hátterében a kedvező világgazdasági környezet áll, valamint az, hogy elképesztő aktivitás jellemzi a parkett háza táját.
Rendre megdőlnek a kereskedési csúcsok, és a jelek szerint a tavalyi lendületet sem kell siratni. A 2018-ban eltelt hetek újabb rekordot hoztak: mind a napi forgalom, mind pedig a BUX index értékének megugrása tekintetében.
Miközben jogos az a felvetés, hogy tőzsdézni Magyarországon továbbra is luxus a vállalati szegmensben, tegyük hozzá: Nyugat-Európában a börzék több száz éves múltra tekintenek vissza. Nálunk pedig ez a forrásbegyűjtési platform hosszú ideig szünetelt, s szűk harminc éve lehet újból üzletelni a parketten céges értékpapírokkal. Ráadásul a magyar vállalatvezetők többsége inkább bankhitelben vagy uniós dotációban „tervez”, mintsem a hazai tőkepiac által előteremtett konstrukcióban.
Nem csak céges vonalon van még hová javulnunk: az úgynevezett lakossági részvénytartás területén is szükséges a bővülés. Annak ellenére, hogy tavaly történelmi csúcsra jutott a háztartási portfólió – immár 500 milliárd forintos az állomány –, szükséges a növekedés. Pusztán az egészségesebb szerkezet miatt is. Tudniillik az lenne az optimális, ha a megtakarítások egyre nagyobb részéből direkten is magyarországi társaságokat finanszíroznának. (Egyébként a hazai tőzsdézés csúcsesztendeiben, a kilencvenes évek végén mintegy négyszázmilliárd forintot tett ki a lakossági portfólió – a szerk.) Összevetésként: Magyarországon valamivel több mint egy százalék a pénzügyi vagyonon belül a részvényarány. Ehhez képest Ausztriában, Lengyelországban, Németországban bőven 3-4 százalékos. Akad olyan európai ország is, például Belgium vagy Hollandia, ahol eléri a hat százalékot a mutató. Az angolszászokról nem is beszélve.
Idetartozik, hogy jelenleg 46 000 milliárd forint a lakosság pénzügyi vagyona, ez több, mint hazánk éves gazdasági teljesítménye. Utóbbi 40 000 milliárd körül lehet.
Érdemes kitérni arra is, hogy ezen a téren az egész kelet-közép-európai térség lemaradt, kivéve a lengyeleket, akik nagy szerepet szánnak a tőkepiacnak.
Természetesen a másik szemünk nevet: ha ugyanis a külföldi befektetők aránya nagyon magas, az a piacot is erősíti. A Lajtán túli invesztorok jelenléte nyomatékosítja, hogy elfogadják a magyar tőkepiac szabályait.
A BÉT stratégiájának a jóváhagyásában kiemelt szerepe volt az új tőzsdei bevezetések (IPO) fontosságának, valamint a hazai vállalati szegmensből a kis- és közepes vállalkozók „börzés” bevonásának.
E tekintetben sem lehet panasz a Budapesti Értéktőzsde vezetőségének a munkájára: tavaly többször megszólalt a parkett csengője az UBM Holdingnak, a Masterplastnak, az Opusnak és nem utolsósorban a Waberer’snek köszönhetően, amelynek a „belépésével” az elmúlt húsz év legnagyobb (új)részvény-kibocsátása valósult meg.
Az idén további társaságok léphetnek a parkettre, többek között a szabályozói környezet változásának eredményeként, mert az kedvez az ingatlancégek tőzsdei debütálásának. A szitek, vagyis a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok megjelenése – két vállalat, a BIF és a Graphisoft Park már ebben a formában működik – további löketet adhat.
Új elem a kkv-szektor bevonzása is. Erre egy platformot dolgozott ki a BÉT vezetősége: az Xtendet. Itt mérsékeltebbek a díjak a fő piachoz képest. Egyébként a börze munkatársai háromszáz olyan céget azonosítottak, amely elméletileg megjelenhetne a parketten. Senki sem tagadja, hogy a pénzügyi kultúra szintje továbbra is alacsony hazánkban. Gyakorlatilag ez a „beazonosított” gátja a tőkepiaci fejlődésnek. A BÉT-nél továbbra is cél a befektetői kultúra fejlesztése, elsősorban a tőzsdeakadémián, az ELITE programon és a BIB-en (Budapest Institute of Banking) keresztül.
Ami pedig a további újdonságokat illeti, tavaly a Budapesti Értéktőzsde két kínai bankkal is megállapodást kötött. Ennek keretében dolgoznak azon, hogy jüanalapú termékeket bocsássanak ki a BÉT-en, amelyeken keresztül a hazai kis- és intézményi befektetők is profitálhatnak a kínai gazdasági növekedésből.
JÖN A HÚSZMILLIÁRDOS ALAP
Az értéktőzsde fejlődését és a kkv-k forráshoz jutását is segíti az a húszmilliárd forintos kezdőtőkével létrejövő Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amelynek a felállításáról döntött a kormány, és az alapkezelőt is kiválasztották. Várhatóan kora tavasszal kezdi meg a működését az alap, amely hatékony formája lehet a magyar kis- és középvállalatok tőkeellátásának, feltőkésítésének.
BÖRZEI KISOKOS
BUX – A Budapesti Értéktőzsde hivatalos mutatója; a legnagyobb forgalmú részvények aktuális árfolyamából képzik, súlyozva a cégek nagyságával.
BUMIX – A parkett 2004. június 1-jétől folyamatosan számolt, közepes és kis piaci tőkeértékű tőzsdei cégeket tömörítő indexe. A BUMIX a BUX-hoz hasonlóan teljes hozamindexként működik, azaz a teljesítmény értékelésében az osztalékfizetés is szerepet játszik.
Blue chip – A börze legnagyobb forgalmú, leglikvidebb és legnagyobb kapitalizációjú papírjainak a gyűjtőnevéül szolgál. Nevét a pókerben használt legértékesebb zseton kék színe után kapta. A magyar tőzsdén az elmúlt években jellemzően négy részvényt neveztek blue chipnek: az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom papírjait.
