– Nagyjából másfél éve vezeti az intézményt. Min tudtak ennyi idő alatt változtatni a korábbiakhoz képest?
– A legbüszkébb az új stratégiánkra vagyok. Az elmúlt években a gazdasági környezet változásai miatt a Magyar Fejlesztési Bankra komoly helykeresés volt jellemző. Nekünk az új csapattal azt kellett meghatároznunk, hogy hol van az MFB helye egy egyébként fejlett kereskedelmi bankrendszerrel rendelkező piacgazdaságban. Sok körülményt volt szükséges figyelembe vennünk. A piaci mozgásokon túl pontosan kellett látnunk, milyen mozgásteret enged a hazai és uniós szabályozás, valamint tekintettel kellett lennünk arra, hogy milyen gazdaságfejlesztési irányai vannak Magyarországnak, melyek azok a kiemelten fontos iparágak, amelyek esetében a bank hatékonyan tudja támogatni a fejlődést. Alapvetés volt, hogy a visszatérítendő EU-s források, azaz a pénzügyi eszközök disztribúciója az MFB feladata. Ezen sarokpontok között kellett mozogni, és úgy gondolom, megtaláltunk egy világos szerepkört, melynek fókuszában a piaci hiányosságok kezelése, pontosabban a finanszírozási rések betöltése áll. Tavaly jelentősen növeltük az intézmény ismertségét, változtattunk a szervezeten és a működésen az üzleti tevékenység felpörgetése érdekében.
– Akkor elégedett a megvalósítással is?
– Tény, hogy stratégiát alkotni könnyebb, mint megvalósítani, de az erőfeszítések révén jó irányba indult el az MFB. Hamar egyértelművé vált, hogy nekünk azt kell ellátnunk, amit a piac nem vagy csak lassan, avagy drágán tesz. Ez tipikusan a skála két vége: a kicsik, az induló vállalkozások, amelyek más bankok számára kockázatosnak minősülnek, illetve a legnagyobb projektek.
– A legnagyobbakat a piac miért nem látja el?
– Mert nagyon hosszú távra szólnak, és ekkora időtartamra kevés kereskedelmi bank hajlandó kockázatot vállalni, s náluk korlátot jelentenek a limitek is. Vannak olyan iparágak, ahol akár még a csoportszinten meghatározott limitekből is nagyon hamar kiesik a projekt, gondoljunk csak a komoly infrastruktúra-beruházásokra vagy az energetikai fejlesztésekre. Néhány bankcsoportnál pedig tilalmi listán vannak egyes iparágak. Van, amelyik ingatlanprojektbe nem invesztálhat sok pénzt, sokan pedig például a védelmi ipart nem finanszírozhatják. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű az intézmény kiegészítő funkciója. Van elég tőkénk, most 30 százalék a tőkemegfelelési mutatónk, szóval kétszer ekkora portfóliót is simán tudnánk finanszírozni a mostani mennyiséggel. A likviditás szerencsére nem okoz gondot. Fontos volt elérnünk, hogy egyáltalán számoljanak az MFB-vel, s ez nemcsak a kis ügyfelek esetében igaz, hanem a nagy projektekért felelősökében is. Meg kellett mutatnunk, hogy itt vagyunk, ránk lehet számítani, az egész csoporttal együtt rendelkezésre állunk.
– Kik tartoznak most a bankcsoporthoz?
– Itt is egyértelműsítettük a helyzetet. Az MFB cégstruktúrájában megtalálható társaságok között kiemelten kezelünk hét leányvállalatot, melyek a stratégiai csoport tagjaiként összehangolt pénzügyi szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Ezek az MFB Invest, a Hiventures, a Garantiqa, a Diákhitel Központ, a Magyar Követeléskezelő, az MFB Ingatlan, valamint a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.
– Az európai uniós források kihelyezése terén elért eredményeiket megfelelőnek tartja?
– Kifejezetten. Nagyon nagy munka volt. Rendkívül gyors tempóban óriási terhelést kaptunk. Hozzánk tartozik a hétéves ciklus nyolc százalékát kitevő pénzügyi eszközök teljes köre. Vagyis a kilencezer milliárdból 720 milliárd. Ennek a kihelyezése kezdődött el, két fő, hitelként működő termékcsoportban, amelyek a futamidő teljes hossza alatt nullaszázalékosak. Ebből 2017-ben 60 milliárdot folyósított a bank, 380 milliárdra pedig igénylés jött be. Ez azért volt nagy terhelés, mert korábban pénzügyi eszközökkel nem foglalkoztunk. Büszke vagyok a bank eddigi eredményeire. Nyolc hitelintézettel állunk kapcsolatban, összesen 642 MFB Pont van az országban, és csak tavaly kétszáz nyílt. Ez az értékesítési hálózatunk nagyobb, mint bármely magyar kereskedelmi banké. Ezt mozgatni, felügyelni, információval ellátni, visszamérni nagyon nagy feladat volt. A lakossági energiahatékonysági hiteltermékre 115 milliárd forint áll rendelkezésre; ezt is elkezdtük forgalmazni, s itt aztán végképp semmilyen előképe nem volt az MFB-nek. Ezt a terméket tovább kell egyszerűsítenünk, mert a vártnál lassabban indult el az értékesítés felfutása. Az év második felében lehetőség lesz online hitelkérelem benyújtására is. A cél nagyon jó, hiszen nagyságrendileg százezer háztartás akar megújuló energiára áttérni, nyílászárót cserélni vagy szigetelni.
– Hogy teljesített a kockázati tőke területe?
– A kockázati tőke terén nagyon komoly lehetőségek mutatkoznak, az MFB által felügyelt portfólióban 180 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Az eredmények kifejezetten biztatók: a csoporthoz tartozó Hiventures eddig 14 milliárd forintról hozott befektetési döntést, és közel 8 milliárdot már folyósítottak is.
– Mekkora összeget kapnak ezek a cégek?
– A teljesen kezdők kilencmillió forintot; itt akár cég nélkül, egy ötletre is kaphatnak támogatást az igénylők. A második szinten zömmel 150 millióhoz juthatnak. A harmadikon félmilliárd az értékhatár, és már több ilyen ügyletről is tudunk.
– Van elég jó projekt?
– Van. A mai napig közel 1200 vállalat nyújtott be igénylést a Hiventures Zrt.-hez, köztük sok az ígéretes, jó kezdeményezés. Mi kockázatvállalók vagyunk, mert ez a dolgunk. Nyilvánvaló, hogy nem minden ötletből lesz milliárdos vállalkozás, és jó néhányan bedőlnek majd. De akkor is fontos funkciónk, hogy felfuttassunk potenciális magyar cégeket, s ez néha azzal is jár, hogy lesz, akinek nem sikerül megvalósítani a terveit.
– Az EU-s pályázatokra is van elég jó projekt?
– A vállalkozások számára rendelkezésre álló keret több mint 70 százalékára érkezett már igénylés, ami azt mutatja, hogy projektekből nincs hiány, bár a folyósítások tempójából kétségtelenül az is látható, hogy néha könnyebb volt megálmodni valamit, mint ténylegesen végigvinni. A legnépszerűbb hitelkonstrukció ebben a körben a legáltalánosabb volt, a kkv-k versenyképességét fokozó terméket 160 százalékra igényelték. Minél specifikusabb az uniós előírás, annál kevésbé népszerű a termék.
– Mennyire gyors az EU-források kifizetése? Sokak szerint egyáltalán nem az.
– Az uniós források felhasználása kétségkívül komoly adminisztrációval jár, de ezen lehet változtatni. Stratégiai célunk, hogy a pénzhez jutás folyamatát addig egyszerűsítsük és gyorsítsuk, ameddig lehetséges. A folyósítás ugyanakkor már nehezebben tervezhető, hiszen utófinanszírozásos termékek esetében a projektek előrehaladásával hívható le az összeg. Ezen a téren a vállalkozásoknak is van mit tenniük, ráadásul sokan még mindig támogatásként tekintenek a hiteltermékekre. A hitelági pénzek visszafizetését azért is kiemelten kell felügyelnünk, mert ezek azok a források, amelyek nem mennek vissza Brüsszelig, hanem újra kihelyezhetővé válnak, ezáltal újabb vállalkozásokon tudnak segíteni. Tehát az óvatosságnak a hitelbírálat során az a célja, hogy az összegeket ténylegesen visszafizessék.
– Ön szerint a következő költségvetési ciklusban jönnek továbbra is az uniós pénzek?
– Persze. A brexit komoly érvágás ugyan az EU-büdzsében, és egyéb nyomás is van, de a jelek szerint nem lesz radikális visszaesés. Az viszont biztos, hogy a pénzügyi eszközök jelentősége tovább erősödik majd.
– Említette, hogy azon kkv-k segítése is a céljuk, amelyek nehezen jutnak hitelhez. Itt milyen programokat indítottak?
– Elindult a Kisfaludy-program, amely a turizmusban segíti a minőségi szállások létrejöttét, és a támogatást egészíti ki hitellel. Az agráriumban a mezőgazdasági gépek gyártóinak a finanszírozására nyitottunk lehetőséget, valamint a hitelközvetítő cégek számára adtunk refinanszírozást. Ők leginkább azon cégeknek nyújtanak forrást, amelyeknek a kereskedelmi bankok már nem. Sokan jelezték közülük, hogy régóta nem kapnak pénzt sehonnan, az ő számukra a forráslehetőséget tovább bővítjük majd. Vannak olyan fölösleges kockázatkezelési szabályok, amelyek olyanokat zárnak ki a hitelfelvételből, akiket nem kellene. A példa kedvéért: ha valaki valaha is közvetlen hozzátartozó útján érintett volt egy cég felszámolásában, volt a nevén felszámolás alatt álló társaság, a legtöbb banknál már nem kap forrást. Pedig lehet különbséget tenni a között, hogy valakinek 2009-ben a virágboltja dőlt be, amikor azért komolyabb cégek/projektek is becsődöltek, és a között, hogy valaki folyamatosan felszámolásba viszi a vállalatait. Jelen állás szerint a kereskedelmi bankok nem foglalkoznak ezekkel a kisebb cégekkel, mert a megbízhatóbb ügyfeleknél is fellendült a hitelezés. Ezért kell nekünk közbelépni.
– Miért van az, hogy nem nő eléggé a versenyképességünk? Finanszírozási okai lehetnek ennek?
– Magyarországon a GDP arányában a kkv-k banki finanszírozása 12 százalékot tesz ki, az összes visegrádi országban 16-ot, az EU-átlag pedig 42 százalék. Van egy komoly finanszírozási rés, melynek betöltésével számos vállalkozásnak nyújthatunk segítséget abban, hogy fejlesztéssel, bővüléssel elérje a hitelezhetőség állapotát. Az életképes, de a piacról még nem finanszírozható cégek hitelezésével jelentősen bővíthető a versenyképes társaságok száma, ami a szürkegazdaságból kinyerhető tartalékokra is hatással lehet.
– Több Kínával kapcsolatos projektjük is volt az elmúlt évben. Miért az MFB tartja a távol-keleti országgal a kapcsolatot?
– A China Development Bank (CDB) minket választott partnerül. 2011-ben a magyar és a kínai miniszterelnök megállapodott arról, hogy lesz egy egymilliárd eurós hitelkeret, amelyet a China Development Bank és az MFB kezel. Ebből sokáig nem volt semmi kihelyezés, de nem kevés munkával sikerült eljutni oda, hogy 2017-ben lehívtunk egy 79 millió eurós összeget ebből a keretből, s kihelyeztük a BorsodChemnek. A kínai partner elégedett volt, így ennek folytatásaként a CDB elnökének a novemberi látogatásakor a BorsodChemmel közösen aláírtunk egy 300 millió eurós szándéknyilatkozatot. A másik együttműködésünk a 16+1 fejlesztési bank közötti kooperáció, melynek a tavaly novemberben megtartott budapesti csúcstalálkozón történő aláírása érdekében a pénzintézet nagyon sokat dolgozott. Szintén akkor írtuk alá a kínai közreműködéssel épülő citromsavgyár hitelszerződését. Ez 32 milliárd forintról szól, s most már mindenki abban érdekelt, hogy tényleg elinduljon az építkezés.
– Vannak még a csőben ilyen nagyságrendű projektek?
– Több is, de ezekről még nem tudok beszélni. Annyit azért elmondhatok, hogy a kínaiak elszántan folytatják az „Egy övezet, egy út” terv megvalósítását, vagyis az új selyemút kiépítését. Ehhez kapcsolódóan várhatóan nálunk is lesznek beruházások.
– Van olyan terület, ahol mindenképpen szeretnének részt vállalni?
– Feladat adódhat a Paks II. beruházás kapcsán. Azért gondoljuk, hogy ebben szerepet kell vállalnunk, mert itt akkora feladatok vannak, melyek megoldásában a magyar vállalatoknak segítségre van szükségük. Ráadásul ebben a beruházásban nagyon mások az időtávok, így a finanszírozás tipikus fejlesztési banki teendőnek minősülhet. Emellett szeretnénk nagyobb részt vállalni az infrastruktúra-fejlesztésben, legyen szó közösségi közlekedésről vagy nagy nemzetközi együttműködésről, mint a Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút megépítése.
NÉVJEGY
48 éves
Jogi szakokleveles közgazdász. Az INSEAD-os MBA-képesítés megszerzése után a McKinsey nemzetközi tanácsadó cégnél, majd az Erste Banknál dolgozott
A Scale Consulting pénzügyi tanácsadó cég társalapítója és ügyvezetője volt
A PwC Magyarország partnereként tevékenykedett
Az OTP Bank ügyvezető igazgatója, az OTP Oroszország igazgatósági tagja volt
2014-től 2016-ig a BNP Paribas Cardif biztosító elnök-vezérigazgatójaként dolgozott
