SZEMPONTOK
A kelet-közép-európai országok relatíve fejlett gazdaságai egyelőre hallani sem akarnak a közös pénz meghonosításáról. Míg a csehek, akik a legfejlettebbek az egykori szocialista tábor tagjai közül, foggal-körömmel ragaszkodnak a koronájukhoz, addig a lengyelek azt vallják, mint a magyar kormány, valamint a Magyar Nemzeti Bank: addig nem vezetik be az eurót, amíg el nem érik a tőlük nyugatra fekvő országok gazdasági szintjét. Miközben nekünk a fő viszonyítási pont Ausztria, addig a lengyeleknek Németország.
Eközben a román kormány, bár folyamatosan romlanak keleti szomszédunk pénzügyi egyensúlyi mutatói, s a gazdaságát csak a belső kereslet pörgeti, kitart az euróövezethez történő 2024-es csatlakozás mellett. Bukarest álláspontja szerint Románia gazdasága tovább fog bővülni. A témával kapcsolatos közlemény alapján „a beruházások mértéke is nő majd, tekintve, hogy sikerült javítani az európai alapokból finanszírozott projektek gyakorlatba ültetésén, és a lakosság jövedelme is gyarapodott”.
Az EU-ba ugyancsak 2007-ben belépett Bulgáriának legalább 2022 közepéig kell várnia az uniós deviza bevezetésére, pedig a bolgárok nagyon igyekeznek. Még ez év nyarán csatlakozhatnak a bankunióhoz és az euró előszobájának tartott ERM II. árfolyamrendszerhez. Egyébként Szófia már szűk két évtizede az euróhoz rögzítette nemzeti valutáját, a levát. Bulgária amúgy teljesíti a bevezetés főbb kritériumait, államháztartásában többlet van, ellenőrzés alatt áll az infláció, és az unió egyik legkevésbé eladósodottabb országa – ugyanakkor a legszegényebb és az egyik legkorruptabb állama is.
Az euróövezeti belépés előtt két évig kötelező ERM II. árfolyamrendszerben egy valuta plusz-mínusz 15 százalékkal ingadozhat az ország és az EU-beli pénzügyi hatóságok által közösen megállapított sávközép körül. Az árfolyamrendszerhez történő csatlakozáshoz az eurózóna valamennyi tagjának, az Európai Központi Banknak és az Európai Bizottságnak a beleegyezésére van szükség.
Érdekes jelenség alakult ki közben Horvátországban. Bár Zágráb egyik legfontosabb céljaként tűzte ki a közös pénz bevezetését, s számos fórumon próbálja meg eloszlatni az euróövezettel és az új valuta meghonosításával kapcsolatos kételyeket, egy friss felmérés alapján déli szomszédunk lakosságának a zöme „még nem kér” az euróból. A megkérdezetteknek csupán a 13 százaléka vélte úgy, hogy Horvátországnak mielőbb be kell vezetnie az EU-s devizát s be kell lépnie az Gazdasági és Monetáris Unióba. A kormány formálisan 2018 májusában fogadta el azt a tervezetet, amely szerint 2020-ban, a soros uniós elnöksége alatt csatlakozna az ország az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM). Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb.
AZ EURÓBEVEZETÉS FELTÉTELEI
Az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitású tagállam inflációs rátájának az átlaga.
Az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát.
A bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát.
A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabban, mint a három legnagyobb árstabilitású tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
Borítófotó: Eskűvői készülődés Bulgáriában. Két világ közt
