ÁLHÚS
Magyarországon is megjelent az európai szinten Nagy-Britanniában tevékenykedő The Humane League állatvédő mozgalom End the cage age! (Vessünk véget a ketreckorszaknak!) elnevezésű kampánya, illetve annak egyik eredménye. A nemzetközi aktivistahálózat akciója után a Tesco bejelentette: 2025-től nem árul ketreces tartásból származó tojást. Ezt a baromfiágazat képviselői szerint a többi üzletlánc is fontolgatja. Ebben az esetben az ágazat közel kilencven százalékának tartástechnológiai váltást kellene végrehajtania, amely egyfelől költséges, másfelől a tudományos élet mindmáig nem bizonyította be a kedvező hatását. Mindezt a fogyasztók fizetik meg: ha a nemzetközi üzletláncok még több ilyen döntést hoznak, egyre drágább lesz a hagyományos állati termék. Az agrárium hazai szereplői szerint ezért már most foglalkozni kell a kérdéssel. A minél olcsóbban piacra dobott, a hagyományosnál jóval nagyobb mennyiségben, költséghatékonyan előállított húspótlók – folyamatosan szigorodó állatjóléti elvárások mellett – ugyanis versenyképessé válhatnak. A mind drágább hús a kis jövedelműeknek nehezebben lehet hozzáférhető, ezért – jó kampánystratégiával – végül megbékélhetnek a laboratóriumi húspogácsával is.
Érezhetően nő az igény az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az állati eredetű fehérjék és a hagyományos húsok kiváltására hivatott termékek iránt. A növényi fehérjékből készült, a klasszikus hússal immár szinte teljes egészében megegyező külsejű, állagú és ízű termékek, ismertebb nevükön a vegán alapanyagok megérkeztek az öreg kontinensre: Nagy-Britanniában már hozzáférhetők az étkezési rovarok. A britek egyébként jó kísérleti alanyok, náluk például hódít a cukkinispagetti, ami pont két és félszer kerül többe, mint az egész zöldség, pedig csak egy késsel metéltre vágják. Közben a holland Mosa Meat bejelentette: 2021-től éttermekben, 2025-től pedig kiskereskedelmi forgalomban is elérhetővé teszi a szarvasmarhaőssejtből laboratóriumi körülmények között előállított húspogácsáját.
ERŐS HÁTSZÉL
A növényi fehérjéből készült vegán alapanyagok, valamint az ehető rovarok iránti kereslet érdemben nő az Egyesült Államokban és számos nyugat-európai országban. Attól egyelőre nem kell tartani, hogy az alternatíva kiszorítja a hagyományos húst, ám az élelmiszerpiac jelentős átalakulása napjainkban már biztosra vehető. Ehhez a legtőkeerősebb befektetők, az ENSZ és a politikától sem távoli mozgalmak is erős hátszelet nyújtanak. A 2010-es évek közepétől egyre jelentősebb összegeket fektettek be a világ leggazdagabbjai a húsmentes húsok kifejlesztésére létrehozott vállalatokba az USA-ban. Az egyik vegán termékeket gyártó és forgalmazó cég tavaly már 88 millió dolláros (mintegy 25 milliárd forintos) profitot ért el. Az alternatív fehérjéből készült élelmiszereket ráadásul alacsony áron, a klasszikus hústermékek valódi versenytársaként vezetnék be a világ minden táján. Komoly marketingkampány is kialakult: az egészséges táplálkozást, a klímaváltozás megfékezését és a fenntarthatóságot egyaránt hangsúlyozzák a gyártók.
PUHÍTJÁK A LAKOSSÁGOT
Az óriási anyagi ráfordítással fejlesztett termékek és az ezek piacra jutását támogató reklámkampányok ellenére korántsem gondolja úgy a lakosság, hogy lecserélné a hagyományos marhahúst, a tojást vagy a halat. Ugyanakkor a fogyasztókat jelentős nyomásgyakorlás éri a civil szférából, és a politika is az új élelmiszerekbe fektetők mellé állt. A Greta Thunberg által fémjelzett radikális klímamozgalom egyik legfőbb üzenete a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele, ehhez pedig – szerintük – a nagyüzemi állattartás visszaszorítása járul hozzá. Az állatállomány csökkentéséhez ugyanakkor a fogyasztást kellene jelentősen mérsékelni, éppen ezért számos nemzetközi szervezet, az Európai Unió döntéshozatalához is közel álló lobbicsoport hangsúlyozza: a következő évtizedekben ötven-hetven százalékkal kell csökkenteni a húsevést, illetve alternatívát szükséges bevezetni. Természetesen megoldást is kínálnak: szerintük a jövő állati fehérjeforrásai az étkezési célból tenyésztett rovarok, továbbá a haszonállatok leölése nélkül, mesterségesen előállított húsok. A klímakatasztrófával, a kihalással kapcsolatos félelmek fokozódásában a nagyüzemi mezőgazdaság elleni mozgalmak hatása érezhető. Nő a kereslet az alternatíva iránt.
Vélhetőleg ezért is erősödött fel egyre jobban a haszonállattartás szigorítását követelő nemzetközi lobbi. A nagy befolyású, radikális állatvédő szervezetek Európában és a tengerentúlon egyaránt a nagyobb állatjólétért bevezetendő intézkedésekért harcolnak, például manipulatív képekkel, hatásvadász felvételekkel.
Az érzékenyítés elsőként és érdemben a baromfiágazatot érte el. Ez nem lehet véletlen: az élelmiszeripari innovációt megelőzően, néhány éve világszerte a baromfihúst és a tojást tartották a jövő fehérjeforrásának. De ma már az ENSZ is úgy véli: a növekvő népesség ellátására a rovarok lesznek a legalkalmasabbak. Némi ellentmondás, hogy a közelmúltban kiadott, az OECD és a FAO által közösen jegyzett, 2028-ig szóló előrejelzés szerint jelentősen nő az agrárium károsanyag-kibocsátásához leginkább hozzájáruló szarvasmarha-állomány a nagy lakosságszámú és a fejlődő államokban.
Borítófotó: Bámulatos kompozíció. Egyelőre az éttermekben lehet hozzájutni a műhúsokhoz, de belátható időn belül a boltokban is megjelenik
