– Nyakunkon az országgyűlési választás: milyen helyzetben van a költségvetés? Az első kéthavi hiányadat ellenére teljesül-e az éves cél?
– Az idei első két hónapra vonatkozó államháztartási adatok ismeretében – tekintettel arra, hogy a márciusi előzetes számok csak április második hetében lesznek elérhetők – azt mondhatjuk el, hogy a költségvetést változatlanul a stabilitás jellemzi. Az 526 milliárdos pénzforgalmi hiány első hallásra nagynak tűnhet, azonban ha a folyamatok mögé tekintünk, megértjük, hogy miért nincs ok az aggodalomra.
– Akkor nézzük a részleteket!
– Először is folytatódott az uniós támogatások megelőlegezése, valamint a Modern városok program beruházásainak időarányosnál gyorsabb finanszírozása. Előbbi tekintetében a büdzsé 492 milliárd forintot fizetett ki, viszont a „normál feltételek szerinti” négyszázmilliárd körüli bevétellel szemben csak 18 milliárdot könyvelhetett el az Európai Bizottságtól. A megbízható adózók január elsejétől negyvenöt helyett harmincnapos határidővel jogosultak az áfa-visszatérítésre, így a tavalyi első két hónaphoz képest az áfa-visszautalások is 220 milliárd forinttal növekedtek. A költségvetés helyzetét befolyásoló egyedi tételek mellett ugyanakkor a hosszabb távon meghatározó, a reálgazdasági folyamatokat tükröző tételek kedvezően alakulnak. A személyi jövedelemadónál a kétgyermekes családok kedvezményének a bővülése mellett is több mint 57 milliárd forinttal nagyobb bevétel érkezett a központi költségvetésbe a 2017-es azonos időszakhoz képest, ami a foglalkoztatás növekedésének és a béremelkedéseknek az eredménye. Továbbá a szociális hozzájárulási adóból is több bevétel keletkezett, annak ellenére, hogy január 1-jétől 2,5 százalékponttal csökkent az adókulcs. 2018-ra a GDP-arányos hiánycél 2,4 százalék, a kormány változatlanul ennek teljesítésével számol.
– De nem azért „futott el” a deficit, mert választások lesznek?
– 2014-hez hasonlóan erre az évre sem készült választási költségvetés, tehát nincsenek rejtett vagy felelőtlen kiadási tételek. Míg a 2002–10 közötti kormányok büdzséit nagy hiány jellemezte, különös tekintettel a választási évekre – például 2006-ban rekordmagasságúra, a GDP arányában 9,3 százalékra ugrott a deficit –, addig ez 2014-ben a tervezettnél kedvezőbben, 2,7 százalékon teljesült. A kormány 2010 óta felelősségteljes költségvetési gazdálkodást folytat, amelyhez a gyarapodást elősegítő gazdaságpolitika társul.
– Mik ezek az eredmények?
– Egyértelmű a mérleg: 2013-ban kikerültünk az akkor már majdnem egy évtizede ellenünk folyó európai uniós túlzottdeficit-eljárásból, az utóbbi esztendőkben a hiány rendre három százalék alatt maradt, az államadósság aránya évről évre csökken, és a gazdaság bővülése is kiegyensúlyozott, az uniós átlagot meghaladó mértékű volt. E növekedés és a kedvező foglalkoztatási folyamatok jelentik a hátterét az ez évtől életbe lépett intézkedéseknek: havi 35 ezer forintra nőtt a kétgyermekes családok adókedvezménye; csökkent a hal, az éttermi és az internetes szolgáltatás áfája; az állam gyermekvállaláshoz kötötten átvállalja a jelzálog- és diákhitel törlesztésének egy részét; 2018-tól az elsőként megszerzett nyelvvizsga árát az állam visszatéríti; minden eddiginél több forrás, 236 milliárd forint jut az otthonteremtés támogatására; a téli rezsicsökkentés nyomán 12 ezer forintos jóváírás jár a fűtésszámlából; a nyugdíjemelés változatlanul követi az infláció mértékét; a gazdasági bővülés függvényében a múlt évet követően az idén ugyancsak nyugdíjprémiumra számíthatnak az érintettek; miközben a kormány tízezer forint értékű Erzsébet-utalvány biztosításáról döntött tavasszal a nyugdíjasoknak és a nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek – csak hogy a legfontosabbakat emeljem ki.
– Rendelkezésre áll a fedezet ezekre a tételekre?
– Természetesen: a fentiek fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll, melyhez a keretet a gazdaság négy százalék felett várt idei teljesítménye teremti meg. Választási büdzséről, választási „osztogatásról” ezzel szemben csak akkor beszélhetnénk, ha a családok számára kedvező intézkedések fedezete nem állna rendelkezésre. Ma Magyarországon nem ez a helyzet – s ebben hazai és nemzetközi elemzői konszenzus van.
– Az „elmúlt nyolc év” hajtogatása kapcsán nézzük, mi is a különbség az akkori és a mostani költségvetés(ek) között.
– Röviden válaszolva: ég és föld. 2010-ben a válságkezelés volt az elsődleges feladatunk. A kérdés nem az volt, hogy milyen mértékű béremelést lehet megvalósítani, vagy van-e pénz nyugdíj-kiegészítésre, hanem az, hogy miként tudjuk megőrizni a béreket, nyugdíjakat úgy, hogy közben rendbe tesszük az állam pénzügyeit. A korábbi hazai és Európa számos országa által követett gyakorlattól eltérő szuverén magyar gazdaságpolitika a tényszámok alapján eredményes, és azt gondolom, ez a mindennapokban is érezhető. Ennek köszönhető, hogy most nem arról kell beszélnünk, milyen adóemelések vagy kiadáscsökkentések szükségesek az államháztartási hiány alacsonyan tartásához, hanem arról, hogy a gazdasági bővülés miatti költségvetési mozgásteret milyen arányban használjuk fel adócsökkentésekre, béremelésekre, új beruházásokra vagy például az államadósság gyorsabb leépítésére. 2010-hez hasonlóan ugyanakkor most is csak felelősen gondolkozhatunk költségvetési kérdésekben. Az eddig elért eredményeket nem kockáztathatjuk felelőtlen, teljesíthetetlen ígéretekkel.
– Közben 2020-ra nullaszázalékos deficitet jósolt a miniszter. Hogy jöhet ez össze?
– A nullaszázalékos deficit – vagy más megközelítésben a hiány nélküli büdzsé – lehetősége az elmúlt években már többször felmerült. 2016-tól ennek első lépéseként a költségvetést úgy készíti el a kormány, hogy a működési kiadások tekintetében ne legyen deficit. Ez egy lépésnek tekinthető a kiegyensúlyozott teljes büdzsé irányába. Amennyiben a már elért négy százalék körüli gazdasági növekedést a jövőben is fenn tudjuk tartani, akkor a családok helyzetének további javulása, a közszolgáltatások fejlesztése és az ország infrastrukturális helyzetének a javítása mellett is reális cél lehet az évtized végére a hiány nélküli költségvetés. Persze mindehhez a jelenlegi gazdaságpolitikai irány megőrzésére, így a választók bizalmára is szükség van. Április 8-a értelemszerűen ebből a szempontból is meghatározó jelentőségű.
