LAKOSSÁGI HITELEK
Sorban dőlnek a rekordok a személyi kölcsönök piacán: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint májusban már 790,6 milliárd forintot ért el a lakossági állomány, ami amellett, hogy 37,5 százalékkal nagyobb az egy évvel azelőttinél, új csúcs is. A gyors térhódítást jól szemlélteti az is, hogy négy esztendővel korábban – 2015 ötödik hónapjában – még sokéves mélypontján, mindössze 324,5 milliárd forintnál járt a kimutatott mennyiség, és e hitelek lakossági portfólión belüli aránya három év alatt nem egészen 6-ról 12,5 százalékra ugrott.
Az új kihelyezéseknél is figyelemre méltó növekedés zajlott le az elmúlt esztendőkben: az MNB adatai alapján 2019 első öt hónapjában 230,1 milliárd forintnyi új személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek, több mint harmadával nagyobb összeget, mint 2018 azonos időszakában. Ezen belül csak májusban 55,9 milliárd forint értékben regisztrált friss szerződéseket a jegybanki statisztika, amire korábban soha nem volt példa.
A személyi kölcsönök elmúlt években megfigyelhető gyors térhódítása persze egyáltalán nem meglepő. Az okok közül a legfontosabb, hogy az alacsony kamatkörnyezet nyomán az áruk jelentősen csökkent a korábban megszokotthoz viszonyítva. Bár a központi bank által számolt, szerződésekben szereplő éves, átlagos ráta még májusban is 12,8 százalék felett mozgott, az egy esztendővel korábbinál ez is közel 1,2 százalékponttal alacsonyabb érték. Emellett figyelembe kell venni, hogy az átlagban szerepelnek a drága, jellemzően kisebb összegű, elsősorban váratlan kiadások fedezésére szolgáló konstrukciók adatai is, miközben hosszabb futamidő, kellően nagy hitelösszeg és megfelelő kimutatott jövedelem mellett évi 7-8 százalékos kamattal is elérhető finanszírozás. Az e konstrukciók terjedését támogató másik tényező az elérhető hitelösszegek fokozatos növekedése: a korábban jellemző, 4-5 milliós plafonokhoz képest ma már több szolgáltatónál is tízmillió forint a felső határ, ami igencsak kibővíti a felhasználási lehetőségeket. Mindehhez hozzáadódnak a személyi hitelek más, fontos előnyös tulajdonságai, mint a gyors és ingatlanfedezet nélküli hozzáférés, meg persze a szabad felhasználás.
Az elviselhető szintre olvadt kamatok, a növekvő elérhető összegek nyomán a személyi hitelek több fogyasztásikölcsön-terméktől is láthatóan elszipkázták a keresletet: főként a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a jármű-finanszírozási konstrukciók sorolhatók ide, de kisebb-nagyobb mértékben érintettek lehetnek a folyószámlakölcsönök is. A pénzügyi szolgáltatók tapasztalatai szerint pedig igen szerteágazó a felhasználási kör: a lakásfelújítás és a gépjárművásárlás mellett igen nagy a súlya a régebbi, kedvezőtlenebb feltételű hitelek kiváltásának is.
Kérdés ugyanakkor, hogy a lassuló ütemű, de még mindig igen markáns növekedést mennyire befolyásolja majd a babaváró támogatás megjelenése: utóbbi ugyanis szintén szabad felhasználású, miközben akár tízmillió forintig is elmehet az igénylő. Arra ugyanakkor senki sem számít, hogy a babaváró hitel látványos visszaesést hozna a személyi kölcsönöknél, részben azért, mert előbbinek korlátozott az igénylői köre.
